Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. október (25. évfolyam, 38-42. szám)
1983-10-01 / 38. szám
2.oldal. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1983. október 1. 3 ÉV ATA1T BEFEJEZŐDÖTT A MADRIDI ÉRTEKEZLET Három esztendőn keresztül folyt Madridban a helsinki utókonferencia. Amikor záróokmánya megannyi akadály leküzdése után végre elkészült, a tinta még meg sem száradt rajta, amikor a dél-koreai utasszállító repülőgép szovjet harcigép által történt lelövése, 269 ártatlan és védtelen személy életének kioltása sötét árnyékot vetett rövid, befejező ülésszaka fölé. Amikor a külügyminiszterek elmondták záróbeszédeiket, ezek közül Schultz amerikai külügyminiszter beszédére összpontosítják Madridból küldött jelentések alapján beszámolónkat. Néhány idézet Schultz külügyminiszter beszédéből: Vannak kormányok Keleteurópában, amelyek nem titkolt megvetéssel viseltetnek az emberi jogok tiszteletben tartására vállalt kötelezettségük iránt. Azokat az úgynevezett helsinki csoportokat, amelyeket polgárok azért állítottak fel, hogy ellenőrizzék kormányaik (e vállalt kötelezettségükkel kapcsolatos teljesítményét, módszeresen elnyomták. A kivándorlások száma kezdeti növekedés után erősen visszaesett. A polgárjogi aktivistákat mind brutálisabb eljárásoknak vetették alá. És azok a bátor férfiak és asszonyok, akik követelni merészelték emberi jogaikat, vagy tüntettek a békéért és a fegyverkezés ellenőrzéséért, börtönben vagy elmegyógyintézetben sínylődnek. A helsinki záróokmány aláírását követő két esztendőn belül - amely dokumentumban a béke megőrzésére- tett Folytatás az előző oldalról kormány létrehozásán fáradozik Libanonban. A feladat, ha nem is lehetetlen, de minden esetre rendkívül nehéz. Az idő rohan. Minden további US katonai veszteség elseperheti a washingtoni kormány önmegtartóztató politikáját. A helyzet napról napra veszélyesebb. Egyre világosabb: A Közép- Keleten a két szuperhatalom áll egymással szemben: A Szovjetunió és az Egyesült Államok. Itt az ideje, hogy a Libanonban elesett US katonákat hősi halottaknak és ne “tragikus véletlen” áldozatainak tekintsük. Ígéretet a Szovjetunió hozzálátott SS-20-as középhatósugarú atomrakétáinak telepítéséhez, minden egyes rakétában több robbanófejjel, Európa és Ázsia népei felé irányítva, veszélybe sodorva az erőegyensúlyt és súlyos biztonsági problémát okozva. Hat esztendővel a dokumentum aláírása után - folytatta Schultz külügyminiszter - amelyben ígéretet tett más országok szuverenitásának, függetlenségének és önrendelkezési jogának tiszteletben tartására, a Szovjetunió rákényszerítette a lengyel kormányt annak a szabad szakszervezeti mozgalomnak elfojtására, amelynek egyetlen bűne az volt, hogy komolyan vette a munkások jogát abban az országban, amely munkások államának nevezi önmagát. Most pedig - folytatta Schultz - mindössze néhány nappal egy olyan új okmány elfogadása után, amely még erőteljesebb kötelezettségeket tartalmaz, mint a helsinki deklaráció, a Szovjetunió könyörtelenül elrabolta életét egy védtelen polgári repülőgépen utazó 269 ártatlan személynek. És ugyanerről az emelvényről külügyminisztere szégyenérzet nélkül erősítgette, hogy a Szovjetunió, ha kell, ugyanígy járna el ismét, újra demonstrálva közönyét az emberi élet iránt. Beszéde további részében Schultz külügyminiszter feltette a kérdést: mi az igazi oka annak, hogy a Helsinkiben megkezdett haladás ily meredek emelkedőn folytatott küzdelemnek bizonyul? Végülis egyetlen kérdésre szűkíthető: miért van Európa kétfelé osztva? A választ - mondotta - valamennyien tudjuk. Európát erőszak osztotta kétfelé és az erőszak tartja kétfelé osztva, egy olyan rendszer által gyakorolt erőszak, amely úgy elvben, mint gyakorlatban ellenzi emberek és eszmék szabad forgalmát. Ez a rendszer falat épített, hogy az eszméket odakint, a népet pedig odabent tartsa. Ez a rendszer a külföldi rádióadásoktól talán még jobban fél, mint a rakétáktól. Schultz külügyminiszter fölemelt hangon folytatta: “A tapasztalat azonban bebizonyította, hogy nem lehet egy fal eléggé magas és egy zavaróállomás eléggé erőteljes ahhoz, hogy kirekessze az eszméket, gondolatokat, vagy letörje a szabadság után sóvárgó férfiak és asszonyok reményeit. Európa kétfelé osztottsága természetellenes és embertelen. Aminek következtében minden arra irányuló kísérlet, amely Európát nyers erővel a megosztottság állapotában kívánja tartani, elkerülhetetlenül nemzeközi bizonytlanság forrása. Mindaddig nem lehet tartós biztonság és nem remélhető együttműködés Európában, amíg egy kormány saját népétől félve abban véli meglelni biztonságát, hogy reákényszeríti erőszakra épített rendszerét... reá és szomszédaira. MIT SODOR A TIMIZ JAPÁN FELÉ Egy szovjet vadászgép levegő-levegő rakétájával szeptember 1-én lelőtt dél-koreai utasszállító repülőgép, amelynek roncsaira bukkantak a felső-japán sziget, Hokkaido északi partjainál. Áramlat a Szahalin-sziget irányából sodorta a Boeing 747-es típusú óriásgép vagy 50 különböző roncsdarabkáját a japán sziget egymástól vagy 10-10 kilométer távolságban elterülő három tenger öblébe. Közöttük van az utasszállító repülőgép farokfelületének egy darabja, rajta a HL 7442-jelzés egy-egy betűje és száma, továbbá az oxigénálarc egy része, alumínium-ötvözet-darabka, szivacspárna koreai és angol felirattal, valamint hőszigetelő angyag egy része. A legszörnyűbb lelet egy kisfiú felismerhetetlenségig szétroncsolt teteme. Életkorát csak becsülni lehet: lehetett vagy 6 éves, talán már 11 is. Agyába fémszerű anyag fúródott, mellében pedig üvegszilánkot találtak. Egy másik borzalmas lelet: letépett emberi kar egy része. A szakértők mindezekből arra következtetnek, hogy a dél-koreai utasszállító gép a rakétabecsapódás következtében még repülés közben szétrobbant. Mint ismeretes, a dél-koreai utasszállító repülőgép - mely New Yorkból, az Északisarkvidéken át, Szöul felé tartott fedélzetén 269 személy tartózkodott; zömében délkoreai, valamint amerikai, összesen 13 különböző ország állampolgárai. Az üggyel kapcsolatban Moszkvában párját ritkító sajtókonferenciát tartott a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Lényeges információt nem közölt, a korábbi vádat ismételte, mármint azt, hogy a gép - az Egyesült Államok számára - kémtevékenységet folytatott. A nyugati, elsősorban az angolszász újságírók azonban nem hagyták ennyiben, több, élesen megfogalmazott kérdést tettek fel, melyekre Orgakov marsall vagy nem, vagy pedig kitérően válaszolt, hangját csak egyszer emelte fel, akkor, amikor arra a kérdésre, hogy nem tévedésből lőtték-e le a koreai utasszállító gépet, átható hangon azt válaszolta: “A szovjet terület fölé betolakodó gép megsemmisítése nem volt tévedés.” folytatás a 4. oldalon A DÉL-KOREAI LÉGITÁRSASÁG EGYIK BOEING-747-ES TÍPUSÚ REPÜLŐGÉPE A gépnek négy, a fedélzeti áramellátásról gondoskodó rendszere van ! . amerikai-kanadai # 024 uo v* \ fi Magyar Elet íj J cyimeúcaqj* Canadiaqf’Hungaríaq^ ^ife ! ' AMERICA'S LARGESTWEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE jÜSi á 2 — TORONTO * MONTREAL f 2 NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND *DETROIT * FLORIDA t * i * * * 5 3636 North Paris Ave, Chicago, Illinois 60634 t Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS j Telefon: 312/ 625-8774f Sccond Class Postage paid at Chicago, IL J Published: every Saturday, except in January and July Si one week. ! Előfizetés 1 évre: ÜSS 25,00, félévre: ÜSS 15,00 J í Subscription 1 Year: ÜSS 25,00, half Year ÜSS 15.- * Editorai and Publishing Office: 5 3636 N. Paris Ave., Chicago, IL 60634 * Phone:312-625-8774. Managing Editor and Publisher: [ Louis Halmagyi Adam. Postmaster send address changes to: 3636 N. Paris Ave. Chicago IL 60634