Amerikai Magyar Népszava, 1932. március (33. évfolyam, 61-91. szám)
1932-03-08 / 68. szám
r t AmerikaiIä; Népszava litt by GAZA IX BERKO ■lapította NW-mo Published dally Inclndlng Snnday by THU AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 9-11 East 16th Street, New York, N. Y. Telephones: ALgonquln 4-8087, 8088, 8089, 8088 ■litered ns Second Class Matter, Post Office, New York, ».* Business Manager: IZSÓ SZÉKELY- fegyveretC-Igszgtte SUBSCRIPTION RATES: United States of America, Ca- ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Cada, Mexico, South America Az Egyesült Államokban, and Cuba — one year 16.00, Canadában, Mexicoban, Délhalf year 83.00, Daily only Amerikában ás Cubában: — 89.00 — half year 84.60, Egész évre 86, félévre 83, Foreign Countries and New Külföldre és New Yorkban. York City one year. 86,00, Egész évre 89,00, félévre 14.50 half year 84,50 BRANCH OFFICES: FIÓK IRODÁK: Astoria, L. I„ N. Y„ 35 09 So. Bend, Ind., 722 I. Corby 31st Ave. Strreet. Bethlehem. Ta., 55 B.Bttweln Bt Lonls, Mo., 1521 Maliin ötrret, poriig Rirput BÄ0rt' C0““-’ 71 P0Ptar Perth Amboy.N.J. 807 Mapl. Buffalo, N. Y„ 482 Dearborn Street. Street. Detroit, Mich.. 7908 West Cleveland, O., 11412 Bnekeys Jefferson Avenne. Road. Newark, N. J., 17 William Chicago,111., 1066 Winona St. St„ Maplewood N. J. Los Angeles, Cal., 6111—8th Philadelphia, Pa, 8141 Hi Avenne. Hancock Street. Pittsburgh, Pa., 812 Johns* Trenton,N.J., 1061 8o. Broad ton Avenne. Street. It. Paul Minn., 188 Bellevme Passaic, N. J. 82 Division Avenne. Avenue, Garfield, N. J. Canada: 515 So. Main Street. Welland, Ont. Parle: 2 Rne Boyer Barret. Paris, XIVa, France, Europe Budapesti Iroda: .. Magyarország Budapest Office: VIII., Kisfaludy-kos 5. sz. Hungary Meghalt Lukács László volt miniszterelnök, akit “Európa legnagyobb panamistájának” neveztek Lukács László volt miniszterelnök meghalt 82 éves korában. Hosszú ideig aligha volt nála gyűlöletesebb, népszerűtlenebb ember Magyarországon. A szabadelvű párti korszak hanyatlásának utolsó évében írta Mikszáth Kálmán, hogy a szabadságharc korszaka volt Magyarország aranykora, az az után következő: Magyarország ezüstkora és ő attól fél, hogy ezután nem Magyarország réz korszaka, hanem Magyarország pakson korszaka fog következni, olyan nagy lesz a visszaesés, olyan szédületes lesz a zuhanás. Elmondta Mikszáth, hogy a szabadságharc korszaka adta Vörösmarthyt, Aranyt, Petőfit, Jókait, Kossuthot, de a következő korszak még átmentette Aranyt, Kossuthot, Jókait és hozzájuk megszerezte a magyar géniusz dicsőségére a Munkácsyakat, Liszt Ferenceket, Semmelweisseket. Az ezüst korszaknak Mikszáth szerint egyszerre három nagy pénzügyi tehetsége is kitermelődött: Széll Kálmán, Wekerle Sándor és Lukács László. Gúnyosan jegyezte meg Mikszáth, hogy egy ilyen kis országnak elég lett volna a három közül egy is, három egyszerre több is volt az elégnél. Még ha egymással szemben állottak , volna, de így egy pártba gyömöszölve, állandóan összeütköztek, surlódtak, keresztezték egymást. Lukács volt a legtehetségesebb magyar pénzügyminiszter Széll Kálmán hiú volt, de kellemes ember. Wekerle rendkívül nyájas, lekötelező modorú és ki-tűnő megjelenésű. Lukács László azonban szikár, törékeny, zárkózott és rideg. Széll Kálmán és Wekerle nagyszerű szónokok, igazi pártvezérek; Lukács László azonban inkább “taszított, mint vonzott”. Beszédei különbek és felépítettebbek, mint vetélytársaié, mégsem hatottak, mert oly halkan beszélt, hogy a gyorsírók is csak a legnagyobb kínnal tudták megérteni, amellett már fiatalkora óta idegesen rázta állanndóan a fejét. Nem függőlegesen, hanem kereszteben: mintha mindig nemet intene, mintha viszszautasítana, ellenezne. Nagyon tehetséges embernek kellett tehát lennie, hogy a szónokok és pártvezérek magyar politikai életében mégis győzelmesen szembe tudott szállni nagy ver- senytársaival, sőt nagyobbára hatalomban ő tu dott föléjük kerülni." Lukács László örmény eredetű erdélyi családból származott. Fiatal korában a győri jogaka- démia tanára lett, de ezt hamar ott kellett hagy- nia, mert gyengesége és idegessége miatt kép 1 télen volt arra, hogy előadásokat tartson. És ez a törékeny, beteges ember mégis politikai pá-lyára lépett. Huszonnyolc éves korában már szabadelvű párti képviselő. Olyan lámpalázzal küzd, hogy a parlamentben nem mer felszólalni, ellenben már a pénzügyi bizottság este és egy- másután jelennek meg pénzügyi tanulmányai. " Megkéri Tisza Kálmánt, hogy nevezze ki a pénzügyminisztériumba, mert idegei nem bírják a politikai életet. Egy darabig miniszteri tanácsos, majd újra ^ képviselőséget vállal és negyvenkét éves korá- ^ ban pénzügyi államtitkár Wekerle mellett, három év múlva pedig Wekerle utódjaként pénz- ^ ügyminiszter. Ezt a tárcát teljes tíz évig tartotta. Ő fejezte be a Wekerle adó és pénzügyi , reformját.* Az eladósodott, pénzügyileg rosszhi-rű Magyarországból Wekerle és az ő nyomdokain Lukács László teremtenek aktív mérlegű, a nemzetközi pénzpiacon nagyszerű hitelű és hi-rű, szolid és virágzó Magyarországot. Rotschild, Magyarország bankárja, gyakran emlegette, hogy hosszú időn át a külföldi pénzpiac Weker- je és Lukács iránti bizalomból, megbecsülésből adott szívesen és olcsón hiteleket Magyarország- nak és a magyar vállalkozásoknak. Kiderült, hogy a törékeny testű, beteges Lukács László aggastyán koráig nagyszerűen bírta a hallatlan munkát, a legszenvedélyesebb támaadásokat és az emberfeletti izgalmakat. A Tiszák híve volt. De a Tiszák sohasem bíztak benne. Különösen azt vették tőle rossz néven Tiszáék, hogy vezére háta mögött megegyezést próbált létrehozni legelszántabb politikai ellenfelükkel, a negyvennyolcas Justh Gyuláékkal. Az volt a szándéka, hogy Justhékat rábírja arra, hogy ezek álljanak el a nemzeti vívmányok követelé- ■ sétől, aminek ellenében a király beleegyezik egy szélesebb körű titkos választójog megalkotásá-ba. Bizalmas tárgyalásai kiderültek és egyforma dühvel kelt vele szembe a függetlenségi párt , szélsősége és a Tiszáék konzervatizmusa. Akkor történt, hogy Lukács kihallgatást eszközölt ki Ferenc Józsefnél Justh Gyula számára. Justh Gyula dühtől reszketve és a szégyentől lángvörösen jött ki a király fogadószobájából. Az a legenda kelt akkor szárnyra, hogy amikor Ferenc A Hellebranth nővérek képkiállítása két nagyon finom és amellett mégis erőteljes festőnő kiállítása nyílott meg a new yorki 57-ik utcában, az East 9. szám alatt levő Marie Steiner Galleriában. A két magyar festőművésznő egy teremre való értékes munkát mutat a new yorki közönségnek. Hellebranth Berta és Helena, habár testvérek és együtt végezték tanulmányaikat, teljesen különböznek művészi felfogásban és technikában. Mind a kettőn látszik ugyan a magyar és francia modern impresszionista iskola jellegzetes márkája, de az egyéniségük magába olvasztja az iskolák stílusát. Hellebranth Berta ecsetkezelése és tárgyának kiállítása a Renoiri hagyományok képviselője. Különös erő és szépség van minden képében. Különösen figye-József kurtán-furcsán fogadta Justhot és lekicsinylőleg beszélt a nemzeti vívmányról, akkor Justh felindulásában a király asztalára csapott. Ez a legenda azonban csak legenda. Valójában az történt, hogy Tiszáék megtudták a Lukács terveit, udvari befolyásukat felhasználva megkörnyékezték a királyt és Ferenc József miután végighallgatta a Justh Gyula előterjesztéseit, egy szót sem válaszolt, hanem sértő módon hátat fordított neki, amire szegény Justh Gyulának leforrázva kellett kitámolyogni. Lukács a nemzet érdeke ellenére is kiszolgálta Ferenc Józsefet s pozícióját azért is tudta tartani, mert a király feltétlenül bízott benne. Ezért is lett minisztrelnök ugyanakkor, amikor Tisza István házelnök. Nagy aggodalmakkal járult hozzá, hogy Tisza parlamenti csínnyé szavaztassa meg a véderő törvényt. Barátai tudták, hogy csak a király személyes rábeszélése vitte őt bele ebbe a nagyon is kockázatos politkai vállalkozásba. Az ellenzék dühe elsősorban az ő személyét kezdte támadni. Ezekben a viharos napokban mondta az ellenzéki mozgalom egyik vezető embere. — Désy Zoltán — hogy Lukács László “Európa legnagyobb panamistája.” Ez a kijelentés világszenzációvá lett és hosszas tanácskozások után Lukács nagy nehezen ment bele abba, hogy pert indítsanak emiatt Désy ellen. Ártatlanul viselte Lukács az “Európa legnagyobb panamistája” nevet A budapesti törvényszék, amikor másodszor eléje került az ügy, Désyt felmentette. Az ítélet indokolása ugyan megállapította, hogy Lukács László semmi olyat nem követett el, amiből neki anyagi haszna lett volna, ellenben a bíróság mégis felmentette Désyt, mert beigazolva látta Désynek azt a vádját, hogy amikor a kormány megkötötte bizonyos bankokkal a sómonopólium szerződést, akkor jelentékeny összegeket követel tek a kormánypárti kassza szá-mára és ezt a “sópénzt” használták fel választási célokra. Nem volt ekkor gyűlöltebb ember Lukács Lászlónál. Le is kellett mondania és utódjául a király Tisza Istvánt nevezte ki. Olyan meleg hangú búcsúlevelet intézett azonban Ferenc József Lukácshoz, amilyent eddig egy távozó miniszterelnökhöz sem. Ez még jobban felkorbácsolta Lukács ellen az indulatokat és a király levele miatt olyan parlamenti botrányt rendezett az ellenzék, amelyben bizony nem kímélték a király személyét sem. Lukács gyakran elpanaszolta baráti körben, hogy ő mások cselekedete miatt vállalta a sópénzek vádját. Amikor ugyanis a sószerződéseket kötötték, a párt vezére Tisza István, a miniszterelnök pedig Khuen-Héderváry volt. Vele szemben ebben az időben nem viseltetett bizalommal sem Tisza, sem Héderváry és így a sószerződések matt valójában nem ő volt felelős, hanem az a miniszterelnök, aki kötötte és az a pártvezér, aki a párt részére elfogadta, ő azonban hallgatott. Soha a felelősséget másra át nem hárította. Névlegesen a párt elnöke maradt, de soha többet komoly politikai szerephez nem jutott. KUN ANDOR lemreméltó technikája remekül érvényesül a portrékban, amelyek olyan jellegzetesek, hogy minden egyes arckép híven fejezik ki a festő véleményét is a portré tárgyáról úgy, hogy ott van mindegyikben a művész egyénisége. Az önarcképek megerősítik a nézőt ebben a hitében. Egy öregedő nő feje, kicsi vászon az egész. Hellebranth Bertától, egy egészen másfajta technikával van festve és ennek könnyedsége és szépsége, színeinek egyszerűsége, a vonalak puhasága annyira elüt a többi képe karakterétől, hogy az az érzése a nézőnek, hogy a művész nagyon sokoldalú. Rajzolni tud mind a két piktornő és ez nyilvánvaló minden vásznon. A kékruhás nő portré nagyon finom színeivel és kompozíciójának szépségével egyik legsikerültebb műve Hellebranth Bertának. Mindig érdekes a technikája és mindig kifejező, habár sokszor nagyon merész. De ezt a merészséget olyan biztonsággal oldja meg, hogy a harmóniája a képeknek sohasem zavaros. Hellebranth Helena teljesen más, mint Berta. Sokkal több puhaság és teljesen más színek dominálnak képein. Ez különösen élesen szembetűnő, amikor ugyanazt a tárgyat választják. De ha egy lány képét nézzük, ami fekete színben, sötét tónusban van tartva, amiből a fej meleg világosságban áll ki, Rippl- Rónai mesteri gondolatai jutnak eszünkbe. De azért mégis mennyire más ez a portré, mint Rippl feketeruhás lánya! Minden képe különböző a többitől. Mintha a művész keresne valamit, vagy mintha minden egyes tárgyhoz más s más technikát használna. Nagyon szimpatikus Helena festészete és Berta ereje és egy kis pesszimizmusa helyett nála, mintha több optimizmusra bukkannánk. Habár az is világos, hogy véleményük művészetükről, a festészet céljáról és eszközeiről, sokban egyezik. Helena minden mondanivalója hangosan hirdeti a festő véleményét, nem szatírái, mint Berta, de item is hizeleg. Színei, rajza, kompozíciója, ritmusosak. Sok bennük a zene és a toma szeretete és tisztelete. Alaposságuk, egyszerűségük, igazán finom gondolataik, zavartalanul fejezik ki a festő gondolatát. Biztosan nagyon érdekesek a rajzaik is. Semmi hatásvadászat a kiállításban, csupa nemes egyszerűség és letompított ökonomikus színek. Jól esik végig menni képeik között és pihenni az érdekes jellemrajzok előtt. A dunai gazdasági szövetség terve A FRANCIÁK egy olyan tervet terjesztettek most a Népszövetség Párisban ülésező tanácsa elé, amely, ha megvalósításán komolyan és őszintén együtt akarnak működni azok az államok, amelyeket ez a terv közvetlenül érint, döntő kihatással lehet a súlyos krízis halálos ölelésében reménytelenüludokó középeurópai gazdasági helyzetre. A franciák ugyanis azt szeretnék, hogy az úgynevezett dunai államok, tehát Magyarország, Ausztria, Bulgária, Görögország és a kisántant államai — Csehország, Jugoszlávia és Románia — kössenek egymással egy gazdasági szerződést, amely lerombolná az ezen államok között fennálló, szinte égbenyúló vámfalakat, eliminálná azokat a valutáris intézkedéseket, amelyek lehetetlenné teszik közöttük az egészséges áruforgalmat és akkor — ha már ez a gazdasági szövetség létrejötte Franciaország hajlandó latba vetni tekintélyét a Népszövetségnél, hogy ezek az országok olyan nemzetközi pénzügyi segítségben részesüljenek, amely átsegíti őket a jelenleg megoldhatatlan nehézségeiken Az eszme nem egészen újkeletű és így nem is hatna a szenzáció erejével, ha maguktól az érdekelt államoktól indult volna ki most a gondolat, nagyjelentőségűvé teszi azonban a terv felbukkanását, hogy azt Tardieu francia miniszterelnök terjesztette a Népszövetség pénzügyi tanácsa elé és hogy a franciák teljes erővel nekiláttak, hogy ezt a tervüket az érdekelt államokkal elfogadtassák. Az eddigi hírek szerint a legtöbb állam lelkesedéssel üdvözölte a tervezetet és Magyarország sem idegenkedik tőle, bár itt a lelkesedés lángjai nem lobognak magasan és a magyar sajtó igen józanul és tartózkodóan ír a francia elgondolásról, miután éles szemmel látják azt is, hogy milyen — a kuliszszák mögött lejátszódó — események indították Tardieut arra, hogy ezzel a tervvel a Népszövetség elé lépjen. A magyar sajtó és az osztrák lapok is jól látják, hogy a franciák egy eszközt sem hagynak felhasználatlanul ahhoz, hogy a németeket gazdaságilag és politikailag gyöngítsék. A bécsi lapok világosan kimondják, hogy Tardieu végleg el akarja szakítani Ausztriát Németországtól, hogy egyszer és mindenkorra lehetetlenné tegye az,“Anschluss” gondolatának újból való felbukkanását. A franciák terve mögött tulajdonképpen egy újabb sakkhúzás van Németország ellen. A középeurópai államok megsegítésének gondolata tehát nem őszinte, nem önzetlen és arra irányul, hogy amíg egyik helyen javulást hoz, ugyanakkor a másik oldalon csak kimélyítse a gazdasági krízist, hogy így Németországot pénzügyileg is teljesen kiszolgáltassa Franciaország kénye-kedvének. Németország jól látja ezt és már megtette ellenintézkedését, amikor külön vámkedvezményeket ajánlott fel Ausztriának, amely most nehéz helyzetben van. Németországhoz erős érzelmi szálak fűzik és gazdasági érdekek is, de a franciáktól függ a pénzügyi segítség, márpedig Ausztriának most három dolog kell sürgősen, pénz, pénz és pénz. : . A francia tervet tehát óvatosan és józan hűvösséggel elbírálva kell fogadni, ez azonban nem zárja ki azt, hogy Magyarország, ha előnyöket biztosítanak neki, részt ne vehessen ebben a gazdasági szövetségben,amely minden titkos célja mellett is esetleg hivatva lesz megszüntetni Középeurópa nyomorúságát és gazdasági válságát. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Szigorúbb lett az angol filmcenzúra LONDON, márc. 6. — Az angol filmcenzúra 1931-ben harmincnégy film bemutatását betiltotta. A tilalom fő okai: vallásos érzület sértése, a házasság intézményének kigúnyolása, felháborító kórházi vagy börtönjelenetek, vérontás és brutalitás, erkölcstelen férfiak és nők szereplése, piszkos témák, hálószoba-jelenetek, túlzott politikai propaganda. A jelentés a jövőre nézve szigorúbb eljárást helyez kilátásba a sűrűn felburjánzó ízléstelenségek, főként vetkőzési jelenetek ellen és sajnálatát fejezi ki a filmek művészi színvonalának, technikai tökéletességének és szellemi értékének állandó süllyedése felett. Késéssel indult a hajó a meghatott kóristalányok miatt Earl Carroll színházi vállalkozó az Ile de France hajón Európába utazott. A hajó Earl Carroll miatt pár percnyi késéssel indult, mert a meghatott kóristalányok sehogy sem tudták a búcsúzást idejében befejezni. Több, mint százan mentek fel a hajóra, hogy elbúcsúzzanak a színházi vállalkozótól, úgy hogy a bucsuestélyt az ebédlőben kellett megtartani. Ugyancsak jelen volt a bucsúzásnál Carroll zenekara, amely rendületlenül játszott és alig tudta abbahagyni a muzsikát. Earl Carroll egy székre állt és úgy mondott búcsúbeszédet vendégeinek, akik között volt egy ember, aki nem annyira a színházhoz, mint inkább a bírósághoz tartozott és egy idézést nyújtott át nagy vidámság közepette a búcsúzó színházi vállalkozónak. Carroll elmondta, hogy egy színházi épület tulajdonosával van egy kis vitája s az idézést átadta ügyvédjének. Percekig tartott, amig a kóristalányok beteltek Carrol ürülgetésével s igy a hajó pár percnyi késés után elindult. Sonia Henie, a norvég korcsolyabajnoknő is ezen a hajón utazott. MEGHALT A NORVÉG MINISZTERELNÖK OSLO, márc. 6. — P. L. Kolstad, Norvégia miniszterelnöke, hosszas betegség után szívszélhüdésben meghalt. A miniszterelnök nagyon kedvelt államférfi volt. Az egész ország gyászolja, Haakon király Trondhjemből a fővárosba sietett, hogy részt vegyen a temetésén. Kolstad hoszszú ideje volt már miniszterelnök.. II TARZAN és az ARANY OROSZLÁN || ................................................ EDGAR RICE BURROUGHSi»ii"»'»iiiiiiiiimmiiiiiiiiiii. ...................................................................mill* AJJL/VJIXTlli | 17. 1. A két vastag ember azonnal felugrott az őrtűz mellől s egész testükben remegni kezdtek, mert a vadon csöndjét egy hatalmas oroszlánbődülés törte meg. Ebben a váltságos pillanatban Tarzán nyugodtan a tűz lángjai közé ugrott. Értelmetlenül bámultak Tarzánra s nem értették mit akar az jelenteni?. .. 2. Tarzán bosszús volt. Mérges volt azokra a betolakodókra, akik minden előzetes bejelentés, vagy engedély nélkül egyszerűen csak betörtek az ő birodalmába, hol eddig mindenütt rend és béke uralkodott. Amikor Tarzán mérges volt, homlokán egy sebhely azonnal tűzvörös lett. Azt a sebet még ifjú korában kapta Belgámtól, a hatalmas gorillától, mely megtámadta őt egy őrizetlen pillanatban s akkor tudta csak meg, hogy minő értéke van egy éles vadászkésnek ilyen alkalomkor. Az ő életét is akkor apjától örökölt vadászkése mentette meg, melyet oly biztos kézzel döfött bele a gorilla szivébe, hogy a vadon eme hatalmas és félelmetes vadállata azonnal szörnyethalt... 3. Tarzán összekulcsolta karjait, szürke szemeit kissé lesütötte s hidegen és szúró tekintettel kérdezte a két vastag embertől: “Kik vagytok? és ki engedte meg nektek, hogy betörjetek Tarzán birodalmába, a vadon urának és parancsolójának az engedélye nélkül?” A két ember először meghökkenve bámult Tarzánra, de a másik percben már elnevették magukat s hangosan kérdezték: “Honnan szeded ezeket a bölcs gondolatokat, Esteban?” — kérdezte az egyik: “Mit akarsz te csinálni egyedül e nagy vadonban és mire kell neked az arany?” 4. A majomember egy pillantig ránézett a beszélőre nyugodtan s ezeket mondotta: “Én Tarzán, a majomember vagyok,” mondotta. —■ “Nem tudom, miről beszéltek s minő kérdésekre akartok választ, mert én csupán azért jöttem ide, hogy megtudjam, ki engedte meg nektek azt, hogy Gobut, a nagy majmot megöljétek és Bara-t, a zergét az én engedélyem nélkül, hogy tudtátok meggyilkolni??” — “Oh, hadd el az ilyen kicsinyes dolgokat!” — mondta Cockney. “Van itt még elég vadállat e végtelen vadonban!” “Ha te mindent nagyon komolyan veszel, akkor mi sem fogunk ismerni tréfát.” — A sátor belsejében, hová Tarzán látta bemenni a harmadik embert, egy asszony húzódott meg félénken. Remegve markolta meg a férfi kézcsuklóját. .. (Folytatjuk.)