Amerikai Magyar Népszava, 1937. szeptember (38. évfolyam, 244-273. szám)

1937-09-13 / 256. szám

AZ 58 ÉVES RÁKÓCZI SEGÉLYZŐ EGYLET ÉS AZ AMERIKAI MAGYARSÁG Ötvenéves lesz a Rákóczi Se­gélyző Egyesület. Nagy előké­születek folynak az egyesület aranyj­ubileumának a megün­neplésére. Ha meggondoljuk, 50 esztendő sokat jelent egy ame­rikai magyar intézmény életé­ben. Bátran mondhatjuk, hogy két amerikai magyar generáció munkájához fűződik minden si­kere. Folyton második generá­cióról beszélünk, holott már ré­gen annak is nagy szerepe van amerikai magyar közéletünk fenmaradásában. Öröm és bá­nat, fájdalom és büszkeség, rombolás és építés elevenedik meg előttünk, amikor az elmúlt 50 év eseményeit tanulmányoz­zuk. .... Elődeink ,az első bevándorlók mihelyt megvetették maguk alatt a talajt, úgy és oda költöz­tek, ahol nem kellett egyedül lenniök,­­ az idegenben. Ma­gyar, magyar után ütött sátrat testvéri szeretettel mindenütt az országban. Magyar, magyar mellett akart élni és boldogulni s néhány évtized leforgása alatt olyan magyar telepek létesültek, amelyek — lélekszámban — egy nagyobb magyarországi vároé­nak is megfelelnek. Detroit — például — 25 vagy 30 évvel ez­előtt egy egészen jelentéktelen kis magyar telep volt. Ma Det­­roitban, közel 25—­30 ezer ma­gyar él! Hitközségek, egyházak, egye­sületek, testületek és ifjúsági körök, újságok — így hamaro­san keletkeztek. Hiszen ezek nélkül a magyar ember nem tu­dott volna élni sem, még kisebb telepeken sem. Száz és száz pél­dával bizonyíthatjuk ezt. Azt, hogy szívben-lélekben itt is magyarok maradtak, hogy fogadott hazájuk iránti hűségük mellett, a szülőhazának minden hagyományához továbbra is ra­gaszkodtak, azt legfényesebben azzal igazolták elődeink, hogy még egyesületeiket is legna­gyobbrészt úgy alakították meg, hogy valamely nagy magyar történelmi névvel indították el útjára. A­ legnagyobb egyházi, politikai, avagy irodalmi neve­ket adták egyesületeiknek, így többek között Andrássy, Beth­len, Kossuth, Deák, Arany, Vö­­rösmarthy, Jókai, Petőfi, Ady, Gyulay, Kisfaludy, Kiss József, Verhovay, Gróf Batthyány, Gróf Széchenyi, Gróf Apponyi, Kos­suth Lajos Tódor, Kossuth Fe­renc, Rákóczi stb. neveket. — Amerikai zászlóik mellett mind­egyiküknél ott leng a magyar zászló is. Hiába írnak, jósolnak az ame­rikai magyar jövő bizonytalan­ságairól. Az amerikai magyar­ság jövőjét nem kell féltenünk! Az amerikai magyarság jövője rendíthetetlen, mert olyan egy­házai, egyesületei és testületei vannak, amelyek legelső­sorban magyar szempontból voltak és vannak megalapozva. Az ameri­kai magyar sajtó pedig koroná­ja ezeknek az intézményeknek. A mostani amerikai magyar­ság valóban bámulatra méltó munkát fejt ki közéletünk to­vábbépítése terén. Aki figye­lemmel kíséri egyházaink, egye­sületeink és testületeink műkö­dését, az megállapíthatja, hogy soha élénkebb, szebb és eredmé­nyesebb magyar élet nem volt Amerikában, mint manapság. Csak az egész országban ren­dezett magyar napok, jubileumi ünnepségek avagy más összejö­vetelek sikereit említjük itt meg. A második generációs megmozdulás ugyancsak roha­mosan halad előre, jól lehet, hogy bátran harmadik generá­ciósnak is nevezhetnék. Akkor lett volna ma baj, ta­lán katasztrófa amerikai ma­gyar közéletünk sorsa körül, ha elődeink nem alapozták volna azt meg abban a lelki, szellemi és erkölcsi irányban, amelyet nekünk ma csak egyszerűen kö­vetni kell. És követjük is... cu­ cliiv ! biun­cuin­ciu umicpu Rákóczi Segélyző Egyesület több mint 16000 ezernyi tagságához épenugy intézzük e sorokat, mint egész olvasó táborunkhoz. A hivatás és kötelesség tel­jes tudatában indulunk együtt Amerika magyarságával — a második 50 esztendőbe. Mind­nyájunk vállára nehezedik a to­vábbépítés nagy munkája. Per­sze, hogy emberfeletti munka ez, de úttörőink, elődeink meg­mutatták, hogy miként lehet és kell együtt élni, együtt alkotni, dolgozni, gazdálkodni, szenved­ni és küzdeni is, ha a magyar érdekek úgy kívánják. Nagy magyar és­­amerikai magyar érdeknek tartjuk pe­dig a Rákóczi Segélyző Egyesü­letért való összefogását minden olyan tényezőnek, amely az egyesület tovább­fejlesztéséhez — aranyjubileumi évében — Férfi és női betegségek: Folyás, húgy és ivarszervek, bőr-, vér, gyengeség, gyomor, ideg- és bélbajok magyar specialistája Dr. SPEED a Budapesti Keresk. Kórház s a MÁV rendelőinek v. orvosa. Női bajok és rendellenességek speciális gyógykezelése. 205 EAST 78th STREET (3-ik Avenué sarok) Telefon: BUtterfield 8-0644 Rendel délelőtt 10-2-ig, délután 4-8:30 Vasárnap és ünnepnap 10-2 között Alapos vizsgálat 2 dollár (GYÓGYSZERHEZ EGYÜTT) Az új doktor írta: CSATHÓ KÁLMÁN Mariska éppen azon gondolkozott, hogy a gyomra fájjon-e, vagy pedig ne tudjon alud­ni? Az előbbivel az volt a baj, hogy diétára fogták volna, pedig neki nagyon jó étvágya volt, az utóbbival viszont az volt a veszede­lem, hogy nem hitték volna el, mert minden este ő aludt el legelőször és sohasem tudott róla, hogy az anyja mikor feküdt le, pedig az a szomszéd szobában hál és az ajtó nyit­va volt köztük. — Talán inkább azt fogom mondani — gondolta, — hogy folyton fáj a fejem... Ebben a pillanatban, akárcsak a mesében, kinyílt az ajtó és az édesanyja izgatottan újságolta: — Képzeld! Marcinak harminckilenc fo­kos láza van! Mariskának felragyogott az arca és csepp hijja volt, hogy azt nem felelte: — Hála Istennek! — Szerencsére még idejekorán észbekapott és azt mondta: — Azonnal el kell hivatni az új doktort! Az anyja meghökkent: — Az új doktort ?... Az öreg meg fog apprehendálni! — Hát aztán? — csattant fel Mariska. — Fontos az, mikor a drága kis öcsém életéről van szó? Bánom is én, hogy az a vén suszter megapprehendál! Mikor itt van ez a nagy­szerű, modern, fiatal tudós!... Tessék csak elküldeni érte Zsuzsit... Marcit pedig le kell fektetni! Míngyárt jövök ért is és mel­lette leszek. .. Az anyja kiment, izgatottan a kezét tör­delve aggodalmában, mint mindig, ha vala­melyik gyerek beteg volt, Mariska pedig nekilátott, hogy hozzákészüljön a betegápo­láshoz. Ez abból állt, hogy magára vette a csinosabbik ruháját, megigazította a frizu­ráját és egy kis rúzst tett az ajkára. Az új doktor nemsokára megérkezett. A mamának kezet csókolt, Mariskának szin­tén, aztán belenézett a Marci torkába, na­gyot nevetett, mintha ott valami tréfás dol­got látott volna, mire a hölgyek szintén el­mosolyodtak, félénken ugyan, de mégis bi­zakodva és a mama azt kérdezte: —­ Nagy baj van doktor úr? — Baj? Macskát!... Egy kis közönséges torokgyulladás! Három napig nem szabad tanulni. Annyi az egész. Na meg egy kis priznic! Egyéb nem kell semmi!... — Orvosság nem kell? — kérdezte a ma­ma aggódva és olyan hangon, amiből kiér­zett a vágy, hogy egy pár kanál valamit be­leöntsön a fiacskájába, bízva a szerek cso­datevő erejében. A doktor bólintott: — Hogyne! Feltétlenül! — És magában olyasmit gondolt, hogy a betegnek nem árt, a mamának pedig használni fog, ha felír eg­y kis szirupot. Aztán odafordult Maris­kához: * — Már különben is készültem ide, hogy bemutatkozzam. .. Mariska mosolygott: — Doktor úr Pestről került hozzánk, ugy­e ?... — Igen.... Pestről. .. Csak egy hónapja vagyok itt,­ de még nem is tudom, mara­dok-e?. . Falusi em­ber vagyok, tetszik tud­ni, és jobb szeretnék ilyen helyen élni, mint nagyvárosban. Feltéve, hogy szert tehetek itt egy kis prakszisra. .. A dolog nehezen indul persze, a parasztok bizalmatlanok, az intelligencia konzervatív és az öreg­ doktor­bácsihoz ragaszkodik... Ami helyes is... hiszen én különben is úgy gondoltam, hogy ő nem is győzi egyedül ezt a nagy terüle­tet és... Folyékonyan beszélt, mint aki nem először mondja el ezt a mondókot, amit azonban Ma­riska szemmel láthatóan rendkívül érdekes­nek talált. Ő persze először hallotta. —Szóval, ha elegendő prakszisa lenne, itt telepednék le doktor úr? — Fíz a legforrób vágyam!... — szólt a doktor és látva, hogy csak ketten vannak a szalonban, minthogy a mama még Marci kö­rül szorgoskodott, hozzátette: — A másik forró vágyam ugyanis, hogy magával m­eg­­ismerkedhessem, már beteljesedett... Mariska elpirult egy kicsit, nem felelt, de mosolygott. Azután bejött a mama és rész­letes utasításokat kért a beteg további keze­lését illetőleg, amiket meg is kapott. — Kezét csókolom nagyságos asszonyom! — búcsúzott a doktor. — Holnap is eljön, ugy­e? Jöjjön el, édes doktor úr! Én úgy félek! — Eljövök, hogyne jönnék! De félni iga­zán ne tessék... Ha pedig akármi nyugta­lanítaná nagyságos asszonyomat, csak tes­sék átüzenni értem... Mariska búcsúra megint kapott egy kéz­­csókot, mikor kikisérte a doktort. Aztán visszament a betegszobába és azt mondta: — Kedves ember! Mama nem találja an­nak? — Dehogynem! Igazán aranyos ember! És olyan bizalomkeltő! — Kitűnő doktor! Sajnálnám, ha elmen­ne innen. — Hát el akar menni? — Nem akar, sőt itt szeretne letelepedni, ha kellő prakszisa volna... — Hát az még lehet neki. Hiszen csak egy hónapja van itt mindössze! Mi például már ajánlani fogjuk mindenkinek... Mariska ezért a szóért megcsókolta az anyját: — Ugy­e, mamuskám? Én úgy szeret­ném! Az anyja felkapta a fejét. — Nini! — mondta. — Hát. Így vagyunk? Te.... Tudod, hogy ez nem is olyan rossz ötlet ?... Remek parti volna neked!... Hát, fiam, ennek az embernek meg fogjuk csi­nálni a pozícióját!... Bízd csak rám! .. .Én tulajdonképpen egy cseppet se cso­dálkozom az eseten. A doktor határozottan csinos ember volt és mindenképpen különb, mint akárki, a környéken, aki szóba jöhetett. Manapság nem olyan nagyon van miben válogatni, nem mintha kevesebb lenne a fia­talember, mint békében volt, hanem mert nagyon kevés akad köztük, aki el tud tarta­ni egy asszonyt. Végre is, mindenki csak nem mehet földesúrhoz, de ha mehet is, bi­zony azok se nagyon ugrálhatnak a mai bú­zaárak mellett. Abban se találok semmit, hogy egy kicsit egyengették az útját a dok­tornak Ajánlgatták ide is, oda is és dicsér­ték, ahol csak lehetett. Annyira, hogy egy­­fél esztendő alatt nemcsak a megélhetése volt biztosítva a doktornak, de már alkudott is a Lamperték házára. Csak az az egy volt különös, hogy Mariskának még mindig nem nyilatkozott egy árva szóval se. A Mariska nagynénje, hogy kiugrassza a nyulat a bo­korból, hamiskásan meg is kérdezte tőle. —­ Hallom, doktorkám, hogy házat vesz, Hat arra nem gondol, hogy olyan nagy ház­ba asszony se kéne? Vagy éppen azért veszi a házat?... Már talán van is valakije kisze­melve? A doktor szerényen mosolygott. — Hogyne, kérem! —felelte. — Éppen ma írtam a feleségemnek, hogy jöjjön le. Most már biztos, hogy itt maradhatok, hát ideje, hogy ő is leköltözzék a gyerekekkel... Mariska hirtelen felállott és észrevétle­nül kitámolygott a szobából, a néni pedig ijedten dadogta: —Hát maga házas ember? — Négy éve, — bólintott a doktor és ár­tatlan pofával kérdezte: — Nagyságos asszony nem tudta? A Mariska anyja rögtön feltalálta magát és előkelő hidegvérrel felelte: — Hogyne tudta volna. Hiszen mind tud­tuk!... Csak bizonyosan elfelejtetted, lel­kem ! — fordult a testvéréhez. Az ilyen lényegtelen dolgokat könnyen elfelejti az ember. Hiszen egy doktornál ez igazán nem fontos!... Amiben igaza is volt és éppen ezért, ért­hetetlen, hogy legközelebb, mikor Marcinak megint megfásult a torka, miért akarta hozzá az öreg doktort hivatni? Mariska persze ekkor elkezdte magyaráz­ni neki, hogy ezzel csak nevetségessé teszik magukat a világ előtt, sőt, hogy most kell csak igazán dicsérni és pártolni a doktort mások előtt, nehogy bárki is, vagy éppen maga i­ doktor megsejthesse az igazat. Hát azóta ebben vagyunk Az uj doktornak remek prakszisa van és Mariska mindig olyankor a legélénkebb és legjobb kedvű, ha az uj doktor jelen van, vagy beszélnek róla. Annyira, hogy most már maga a doktor is gondolkozóba esik néha, hogy "vaj­­on nem tisztán a tudomás­nyának köszönheti-e a karrierjét Én azonban nem ajánlom neki, hogy egy­szer éjszaka egyedül, egy sötét uccán össze­találkozzék a Mariska mamájával. Mert az aztán akkor megmagyarázná neki az igazat AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA értesítést A CIGARETTA ÁRUSOK SZÍVES FIGYELMÉBE! Ha az OLD GOLD CARTOON BULLETINJEI és benevező szel­vényei elfogytak, új készletet kap­hat, ha azonnal felhív bennünket telefonon. Szinte lehetetlen minden ciga­retta árusítót elegendő mennyi­ségű készlettel ellátni ezekből a nyomtatványokból, de ha a készlet kifogy, kérje azonnal. Ugyancsak ajánljuk, hogy tartson elegendő mennyiségű Old Gold ci­garettát is készen, mert a kérés­sél növekedni fog a verseny kö­vetkeztében. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 380 — 2nd A VE. Tel.: GRamercy 5-6780 NEW YORK, N. Y. hozzájárulhatna. Csak egy tég­lát hozzon a továbbépítéshez és újjáépítéshez az, aki teheti.­­ Csak egy, egyetlenegy új felnőtt vagy gyermek tagot vigyen be mindenki, akinek módjában áll a Rákóczi Segélyző Egyesületbe. Országos nagy egyesületeink között a Rákóczi Segélyző Egye­sület fennállásának 50 éves for­dulóját fogja rövidesen ünnepel­ni. Kitűnően vezetett, hatalmas egyesület, gazdag és díjai, biz­tosítási feltételei is nagyon ked­vezőek. Osztályai vannak az or­szág minden részében. Azok, akik egy kis munkával pénzt akarnak szerezni maguk­nak, könnyen megtehetik, ha részt vesznek a Rákóczi Segély­­ző Egyesület által épen most rendezett aranyjubileumi tag­szerzési versenyében. Igen­ egy­szerű ez a munka. Tíz első díjat ad vagyis tíz egyenként 200 dollárt készpénzben fizet a leg­több felnőtt új tagot szerző nyertesnek, aranyjubileumi tag­szerzési versenyében. A verseny 1938 április hó végéig tart. De jutalmat ad minden versenyző­nek, még ha nem is jutott az el­ső tíz­ nyertes közé. Mindenképen figyelemre mél­tó a Rákócziak ezen akciója, a­melyről közelebbit megtudhat, ha figyeli az egylet hirdetéseit és közleményeit, avagy ha a központhoz fordul ezen a címen: Rákóczi Segélyző Egyesület, 624 Bostwick Avenue, Bridgeport, Conn. Minden osztály­titkár és kerületi szervező is örömmel áll az érdeklődők segítségére. *** KI­ADÓHIVATALI ÉRTESÍTÉS Tisztelettel értesítjük Hast­­ings­on-Hudson, Tarrytown és környéke magyarságát, hogy lapunk képviseletével BORSZUK LAJOS urat, a Washington Avenue, Hastings­on Hudson, N. Y.-i la­kost bíztuk meg, aki egyúttal lapunk részére a helyi hírszol­gálatot is el fogja látni. Kérjük előfizetőinket, hogy Borszak Lajos urat munkájában támo­gatni szíveskedjenek. Tisztelettel, az Amerikai Magyar Népszava szerkesztősége és kiadóhivatala. Műkedvelők dalkarok és regény olvasók figyelmébe Ezúton felhívom az olvasók figyel­mét, hogy a Palladis Pengős és a Szí­nes regénytár eddig megjelent összes regényei nálam olcsó áron kaphatók. Nagy képes mesekönyvek, apró és na­gyobb gyermekek részére nagy válasz­tékban. Kérjen képekkel díszített díj­mentes árjegyzéket. Műkedvelők: bármely színdarabot beszerezhetik nálam, teljes eredeti ze­nemelléklettel, kiszerepezve, kölcsön, vagy örök áron. Kérjen jegyzéket. Énekkari kották: férfi és vegyes­karra nagy választékban, jutányos áron beszerezhetők. Énekkarok kottáinak többszörösí­­tését, partitúrák kiírását olcsón ké­szítem. Kérem a U.­­S. A. és canadai honfi­társaim becses támogatását, mivel én már hetedik éve nem tudok járni, pa­­ralízis betegség támadta meg a lá­baimat. SERFŐZŐ IMRE 1301 N. Marshall St., Philadelphia, Pa. 13—18 Ahol mindig eltölthet egy igen kellemes estét Az 1498 York Avenuen levő Siket vendéglőben majdnem minden este találkát adnak egymásnak családok és jóbarátokból összetoborzott tár­saságok. Van valami otthonos ebben a vendéglőben, az ügyes és közked­velt Siket Gyula kellemes hangulatot tud minden este kelteni. Ez a vendéglő mindenfelől könnyen megközelíthető és így csak természe­tes, ha New York és környékének ma­gyarsága egyre sűrűbben keresi fel, mert itt mindig megfelelő légkört és társaágot találnak. Az ételek magya­rosak, ízletesek és az étlap mindig vál­tozatos, a nagyszerű italok kezelése elsőrendű, a kiszolgálás pontos és elő­zékenyen barátságos, az árak pedig olyan mérsékeltek, hogy már a csa­ládanyák is belátták, hogy otthon sem vacsorálhatna meg olcsóbban és job­ban a család, mint Siket Gyula vendég­lőjében. A konyha Siket Gyuláné sze­mélyes felügyelete alatt áll, kinek fő­zési tudománya közismert. Ezért han­goztatják Siket Gyula vendéglőjének vendégei,­ hogy a legjobb, legizlete­­sebb, legmagyarosabb házi koszt itt kapható. A sokat dolgozó asszonyok is megérdemelnek néha egy kis pihe­nést és ezt legjobban úgy oldhatja meg a jó férj, ha hetenkint egyszer­­kétszer megszabadítja az örökös kony­hai munkától és egy jó, kellemes hely­­­­re viszi vacsorálni. *** Drágul a kenyér FranciaorszigSian PARIS, szept. 12. — A fran­cia államtanács az újbúza árát métermázsánként 180 frankban állapította meg. Az ármegálla­­pítás augusztus 1-től visszamenő hatállyal lép életbe. Viszont amellett a búza árát szeptember 1-től kezdve havonta egy frank­kal növelik, a jövő év február elsejétől pedig a búzaár havon­ta 1 frank 50-el fog emelkedni. A búzaáremeléssel kapcsolat­ban a kenyér ára szeptemberben 15 centime-mal, azon túl 20 cen­­time-mal fog emelkedni kilo­grammonként. A búzaár megállapításánál a radikális miniszterek felfogásá­val szemben a szocialista­ felfo­gás érvényesült. A mezőgazda­­sági kerületekre támaszkodó ra­dikális miniszterek legalább 190 frankos búzaárat szerettek vol­na elérni. Ezzel szemben az ál­lamtanács Monet földmivelés­­ügyi miniszter és a szocialista miniszterek kérésének engedve a búzaárat 180 frankban állapí­totta meg. 200 ezer dollárt örökölt egy koldus LONDON, szept. 12.— Ansell Albert valaha Fokváros első lo­vagl­óiskolájának a tulajdonosa volt, melyet a gépkocsi divatja teljesen tönkretett. A koldus­botra jutott öreg lovaglómester a napokban értesült, hogy Lon­donban örökösök nélkül elhalt fivérétől, Károlytól 600,000 dol­lár értékű vagyont örökölt. Ansell Károly miután Kim­­berleyben nagy vagyont szer­­zett, még a búr háború kitörése előtt Londonba költözött, ahol tőzsdeirodát nyitott. Fivéréről teljesen megfeledkezett, azt hit­te róla, hogy a búr háborúban elpusztult. Fokvárosban gyűjtés útján teremtették­ elő az útikölt­séget, hogy a boldog örökös Londonba utazhasson örökségét átvenni. Ansell kijelentette, hogy ha megkapja örökségét, ismét lovagló iskolát nyit. Gyermekgyilkosság -­­anyai szeretetből KLAGENFURT, szept. 12. - Ida Wittinger, egy igazgató­­tanító özvegye, a Dráva völgyé­ben lévő Dellach községben há­rom , gyermeke közül kettőnél borotvával elvágta a nyakát. A harmadik, egy fiúcska, feléb­redt és sikerült elmenekülne. A­­ borotva így is több helyen köny­nyű sérülést ejtett rajta. Wit­tinger asszony a csendőrségen azt vallotta, hogy véres tettét gyermekei iránti szeretetből kö­vette el. A hatóság az ügyet­­ rögtönítélő bíróság elé utalja. Előzetes jelentés Az Első New Yorki Rákóczi Kuruc­ Bs. Egylet november 7-én, vasárnap,­­ a 82-ik utcai Fehér Teremben egész­­ napos nagy egyesülési mulatságot­­ tart. Délután fél 2 órakor kezdődik az ebéd, melyen kitű­nő műsor lesz és a dísztagok beiktatása. Utána este kezd­­­dődik a tánc. Úgy az asztalt, mint a tánczenét Gypsy Countess Maritza ki­tűnő zenekara szolgáltatja. Kérik az egyházak, egyletek és az ö­ssözmagyarság pártfogását. A bástyaházi csodarabbi Reb. Mordc­ele Nadwerner, a nyír­egyházi rabbi Reb. Jaszelé fia, a szatmári rabbi Reb. Berci veje LEI­FER főrabbi Jeruzsálemből egész családjával ide­érkezett. Szívesen lát minden ma­gyar zsidó hittestvért, akinek va­lami kívánsága van. 548 E. 93rd St., Brooklyn, N. Y. Telefon: Dickens 2­0148 S­ ZINII A MŰVÉSZE T-M O Z I M Z „Szerelemből nősültem” című magyar film nagy sikerrel szerepel az Európa színházban “Szerelemből nősültem” , ez a leg­újabb magyar film címe. A new bruns­­wicki Europa színház Budapestet meg­előzve először játsza ezt a képet. Valóban hányan mondották már az életben: “Szerelemből nősültem”. Kü­lönösen az öreg Európában, Magyar­­országon, ahol divatos a hozomány és ahol a legritkább esetben jön létre há­zasság hozomány nélkül. “Szerelemből nősültem”, mondja a fiatalember a da­rabban, aki fittyet hányva a pénznek, a reája súlyosodó gondoknak, feleségül veszi azt a lányt, akihez a szíve húzzá, akit mindennél többre értékel, minden­nél jobban szeret. De az élet, a kegyet­len, könyörtelen élet kopogtat az aj­tón és egy félreértésből komoly felle­gek kerekednek egy boldog fiatal pár egén. És ezek a fellegek már-már vá­lóperré tornyosodnak. Arról van szó,, hogy szétválik a két élet, amikor egy drága aranyos kisbaba, egy öthónapos cseppség, rámosolyog a két szerelmes­re.... Nóti Károly írta a film meséjét, Szé­kely István a rendező, egyik legsike­rültebb filmjének tartja a “Szerelem­ből nősültem” című slágert. A zene­szerző Hajdú Imre. Őt nem kell be­­mutatni. Ő komponálta két éve a “Törökszekfű liliom” című slágert. A szereplők listája pedig önmagáért beszél. Csupa pompás szerep van eb­ben a filmben. Kabos Gyula mulatsá­gosabb, mint valaha, elsőrendű Ráday Imre és kitűnő Erdélyi Mici, élete iga­zán nagy film főszerepében. Nem sza­­bad megfeledkezni Vaszary Piroskáról, aki ismét remekel, valamint a többi­­ekről: Donáth Ágiról, Eszterházy Ilo­náról, Kiss Manyiról, Mály Gerőről, Makláry Zoltánról és Kopeczy Boocz Lajosról sem. Még öt napig szerepel a “Szere­lemből nősültem” című film az Európa műsorán. Ma, 13-ikán, hétfőn, 14-én, kedden, 15-én szerdán, 16-án csütör­tökön, 17-én pénteken utoljára. Az előadások hétköznap 5 órától kezdőd­nek és folytatólagosak. Második hete játsza diadal­mas sikerrel műsorát a Modern Playhouse A jubiláris “Méltóságos kisasszony” filmattrakció már második hete fut a Modern Playhouse műsorán és mo­solytól sugárzó arcokkal távozik a közönség a kitűnő film előadásairól. Nap-nap után dicséretekkel halmoz­zák el a pompás programot, amelyet az 50-ik magyar hangosfilm mellett kitűnő vadonatúj kísérőműsor tarkít. Alig van ma népszerűbb melódia a new yorki magyarság körében, mint a “Vurstliban vasárnap délután” kezde­tű sláger nóta, amelynek szcenirozott filmjelenetei is frappáns szépségnek. A műsor kapcsán bemutatásra kerülő magyar hangos híradó egyik szenzá­ciós jelenete Bandholtz tábornok budapesti szoborleleplezése és 36- ik Rácz Laci, a cigányok királyának “Vén rajkók” muzsikás száma. Szeleczky Zita, a Nemzeti Színház művésznőjének ez az első szerepe fil­men és egycsapásra­­ meghódította a magyar közönséget. Básthy Lajos, az újonnan feltűnt, “jóképű fiú” viszont a magyar hölgyek kedvence lett. Szeptember 16-ig, csütörtök estig marad a “Méltóságos kisasszony’’ a Modern Playhouse műsorán, amelyet ne mulasszon el senki megnézni, ha nem akar egy kivételes szórakozási al­kalomról lemaradni. MIMN­ÉZ MA ÉS MINDENNAP „MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY” hatalmas, zenés, b­ótás, ragyogó magyar filmattrakció Szeleczky Büske a főszerepben — Kitűnő magyar kisérő mű­sor — ELŐSZÖR AZ EGÉSZ VILÁGON! ------Világbe­mut­­ató! —— EUROPATHEATRE Somerset, cor. Scott Street NEW BRUNSWICK, N. J. MÁTÓL PÉNTEKIG pénteken utoljára. „SZERELEMBŐL NŐSÜLTEM" Ragyogó új zenés filmvígjáték Fősereplők: Kabos, Ráday Imre, Erdélyi Mici, Vaszary Piroska ACADEMY OF MUSIC 14th St. és 3rd Avenue. New York Loretta Yeung, és Don Ameehe ..love­r:­nEK fire’’ Boras) Minievitch­ és Harmonica Rascals. Továbbá Kay Franc­is Jan Huntz és Basil Rathbone főszereplőkkel „CONPESSIOK”

Next