Amerikai Magyar Népszava, 1938. április (39. évfolyam, 91-120. szám)

1938-04-01 / 91. szám

I MEXICONAK CSAKNEM ÖTSZÁZ MILLIÓ DOLLÁRT KELL FIZETNIE Az Egyesült Államok nemcsak az olajtulajdonok, hanem a korábban lefoglalt földbirtokokért is teljes kártérítést követel -----------------------­­ nem hozó üres kötvényeket kaptak csupán. Minthogy az olajkutak értéke körülbelül 400,000,000 dollár, a farmok pedig 80 millió dollár értéket képviselnek, Mexicónak csak­nem félmilliárdot kell fizetnie. A külügyminisztérium a kárta­lanítást csak teljesen garantált formában akarja elfogadni s ezeknek a biztosítékoknak meg­állapításán most dolgoznak a diplomaták. WASHINGTON, márc. 31. — Az Egyesült Államok kormánya elismeri ugyan Mexicónak azt a jogát, hogy kisajátíthatja az idegenek tulajdonában levő olaj­kutakat, azonban “méltá­nyos, biztosított és hatásos” kártalanítást kér ■ az elkobzott tulajdonért és ugyanekkor tel­jes kártalanítást kíván a már korábban lefoglalt idegen föld­birtokokért is, amiknek tulajdo­nosai eddig semmiféle kamatot MIRON CRISTEA ALAKÍTOTTA MEG AZ ÚJ ROMÁN KORMÁNYT Az új kormányból kimaradtak a volt miniszterelnökök.­­ A németbarát Petrescu Comnen lett a külügyminiszter BUKAREST, márc. 31. — Miron Cristea pátriárka, aki tegnap beadta kormánya lemon­dását, ma új kormányt alakí­tott. Az új kormányt “politika­mentes” kormánynak nevezik, amennyiben a kormány egyik programpontja az összes politi­kai pártok beszüntetése. Az új kormányból kimaradtak a volt miniszterelnökök, akik a Goga kormány bukása után alakult első Cristea kormányban helyet foglaltak. Az a tény, hogy George Tata­­rescu__aki az első Cristea kor­mány külügyminiszter volt —, s több más liberális párti politi­kus is kimaradt a kormányból és hogy Cristea a német barát Petrescu Comnent nevezte ki külügyminiszterré, arra mutat, hogy a kormány­változás mögött sokkal mélyebb jelentőségű dol­gok is vannak, mint amit nyil­vánosságokra akartak hozni. Az új kormány felesketésével egyidejűen hozták nyilvánosság­ra, hogy Károly király korona­­taná­csot alakított, amelynek a tagjai a következők: Dr. Cristea, pátriárka és miniszterelnök. — Alexander Avarescu és Arthur Voitianu tábornokok, továbbá Vajda Vojvoda Sándor, George Mironescu, Iorga professzor, Angelescu é­s Tatarescu volt mi­niszterelnökök és Constantin Argetoianu. Az új kormány első rendelete az volt, hogy valamennyi politi­kai pártot hivatalosan is felosz- VADUZ, Liechtenstein, márc. 31. — I. Ferenc, Liechtenstein 84 esztendős uralkodó hercege, Európa egyik leggazdagabb em­bere lemondott az uralkodói ha­talomról 32 éves unokaöccse Fe­renc József herceg javára. I. Ferenc kijelentette, hogy személyes okok késztették arra, hogy átadja a hatalmat unoka­öccsének és Liechtenstein udvari körei cáfolják ,hogy a herceg­ség 11,000 főnyi német szárma­zású lakosságának napi hajlamai okozták volna az uralkodó vál­tozást. A liechtensteini parla­ment elfogadott egy határozati javaslatot, amely leszögezi, hogy a hercegség­ független állam ma­rad és hogy megtartja gazdasá­gi, vám és pénzügyi kapcsola­tait Svájccal. Liechtenstein hercegség a Rajna völgyében fekszik, az osztrák Tirol és a svájci Alpe­sek között s ez a kis hercegség talán az egyedüli maradványa Nagy Károly (Charlemagne) egykori világbirodalmának. A kis hercegségben többször pró­bálták megváltoztatni a kor­mányrendszert,, egyidőben erős köztársasági párt is volt, de mindannyiszor Ferenc herceg ki­jelentette, hogy ebben az eset­ben nem fizet többé évi 110,000 dollárt a liechtensteni kincstár­ba. Liechtenstein csaknem egész államháztartását a herceg ma­­gánvagyonából fedezte a kis her­cegség lakói jóformán teljes adómentességet élveznek. A her­cegség másik jövedelmi forrása abból áll, hogy különböző nagy nemzetközi vállalatok — tekin­tettel a liechtensteinek adómen­tességére — úgy jegyezték be cégeiket, mint liechtensteini vállalatokat s ezért saját hazá­jukban megmenekültek sok adó alól. A bejegyzések dija termé­szetesen a liechtensteni kincs­tár jövedelme volt. I. Ferenc, a most lemondott herceg csak 1929-ben lett a kis hercegség uralkodója. Bátyjá­nak, II. János hercegnek a ha­lála után lett uralkodó herceg. II. János 72 éven át uralkodott. A most lemondott herceg, aki­nek vagyona felül van a száz millió dolláron s akinek hatal­mas kastélyai és birtokai van­nak Ausztriában, Németország­ban és Csehországban, hosszú éveken át az osztrák-magyar monarchia szent­pétervári nagy­követe volt. I. Ferenc bátyjának a halála után jelentette be, hogy még 1921-ben feleségül vette Gutmann Else bárónőt, egy zsidó vallású bankár le­ányát. ANGLIA SPANYOL POLITI­KÁJÁT TÁMADJA LLOYD GEORGE LONDON, márc. 31. — David Lloyd George, Nagybritannia volt háborús miniszterelnöke egy levélben kíméletlenül meg­támadta a kormányt spanyolor­szági politikája miatt. A levél­ben többek között a következő­ket írja: “A brit kormány min­den befolyását és hatalmát arra használja, hogy Spanyolország népét megfossza azoktól az esz­közöktől, melyekkel szabadságá­ért küzdhet.” látták. Ez a kormányrendelet állítólag halálos csapást mér a Vasgárdára. A LIECHTENSTEINI HERCEG ÁTADTA AZ URALKODÁST A 32 ÉVES UNOKAÖCCSÉNEK Tagadják, hogy a nazik kényszerítették volna lemondásra Európa leggazdagabb uralkodó hercegét, aki zsidó vallású bárónőt vett feleségül ­ HALÁLRA GÁZOLTA A VONAT A 49 ESZTENDŐS RÓZSA KÁROLYT Munkába menet érte a halálos szerencsétlenség.­­ Azt út­ját akarta megrövidíteni és ezért ment keresztül a sínen FAIRFIELD, Conn. márc. 31. — A 49 éves közismert Rózsa Károly, 143 Jennings Street, a Bridgeport Goods Co. 365 Cher­ry Street, Bridgeport, becsült munkása halálos baleset áldoza­ta lett. A Fiske Street közelében egy személyvonat kerekei alá került és azonnal meghalt. A rendőrségi nyomozás sze­rint Rózsa Károly, hogy a rövi­­debb úton érjen munkahelyére átmászott a síneket védő drót­kerítésen, és ez okozta halálát. Daniel Hayes, Stamford, Conn, az öt kocsiból álló személyvonat szerelvény mozdony vezetője mondotta, hogy mikor vonata befordult az enyhe kanyarodó­ba, hangosan sípolt, de úgy lát­szik a szerencsétlen Rózsa Ká­roly nem hallotta a figyelmezte­tő sípolást és folytatta útját a síneken át. __________ IDŐJÁRÁS New York és környékén Hűvösebb, borús idő várható. _____________________ A vonat Bridgeportról indult el New York felé és Fairfielden is megállt. Rózsai személyazonosságát unokaöccse Dombi János állapí­totta meg, akivel együtt lakott a Jennings Streeten. A boldog­talan véget ért ember szülei az óhazában élnek. Frank Polke and Son, 779 State Streeten lévő temetkezési kápolnájában helyezték ravatal­ra és csütörtökön délután két órakor a State Streeten lévő re­formátus templomban tartandó egyházi szertartás után a Moun­tain Grove temetőben általános részvét mellett helyezték örök nyugalomra a váratlanul,­élte derekán elhunyt magyart. Dr. Stanton R. Smith, tör­vényszéki orvos megállapította, hogy a halálozást véletlen bal­eset okozta, de a koroneri vizs­gálatot is megtartják. A vonat, a mozdonyvezető vallomása szerint 55 mérföldes sebességgel haladt és a kanya­rodó után éppen az egyenesbe tért, mikor a szerencsétlenség megtörtént. I . . . . . AMERICAN HUNgisiAN PEOPLES VOICENépszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER AN AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE 1AOTA1 L A N O U AGE, PROMULGATING AMERICAN IDEaA AND PRINdPIJBS TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLS Metropolitan EditionAmerikai A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTER­JEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ELŐ MAGYAR­SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal VOL. XXXIX, EV. NO. 91-ik szám I 1 NEW YORK, METROPOLITAN EDITION PÉNTEK, 1938. ÁPRILIS 1 Egyes szám ára 3 cent. ■---------------------------------------------------------------- & ! ^ ^ ' Mit vár a jövőtől Magyarország? Az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztőségének eredeti tudósítása Az események száguldanak s mikor cik­ket küldök Amerikába, soha sem tudom, nem lesz-e egészen más a világhelyzet, mire cikkem odaérkezik. Ezért is tények felso­rolása helyett azt próbálom röviden papírra vetni, hogy mily hangulatot keltett Ausztria bekebelezése Magyarországon s hogy meny­nyire változtatta meg e világtörténelmi át­alakulás Magyarország helyzetét. Az első percben teljes tájékozatlanság lett úrrá a magyar közvéleményen. Az­után pedig egyszerre a felelősség olyan súlyát kezdte érezni a magyar társada­lom, amilyet még soha sem érzett. A demokrata, szabadelvű újságok egy szó­val sem bántották Németország­­érzé­kenységét, a zsidóellenes és németbarát lapok pedig egyszerre rendkívül mérsé­keltek lettek. Mindez önként történt, mert mindenki érezte, hogy egy elhibázott cselekedet, egy elhamarkodott szó végzetes lehet hazánk ér­dekeire. Egyetlen újság — a katolikus Nemzeti Újság — siratta el Ausztriát, Schuschniggot. “Nem engedhetjük — írta a lap — mocskolni Ausztr­iát és elbukott kancellárját, anélkül, hogy beleavatkoznánk a politi­kába, megállapítjuk, hogy mi kicsinyek vagyunk más nagyhatal­makhoz képest, gyengék is vagyunk, de függetlenségünk megőrzéséhez erkölcsi erőt ad nekünk Magyarország ezeréves múltja.” Ugyanakkor azonban a szélsőjobboldali la­pok egyszeriben nagyon lemérsékelték eddi­gi németbarát hangjukat. Az “Új Magyar­ság” például azt írta, hogy “nem tudjuk, mit hoz nekünk ez a változás, jót-e, rosz­­szat-e, de a tényekkel számolni kell, azokhoz hozzá kell illeszkedni”. Rajnis Ferenc kép­viselő pedig, aki eddig a legszélsőbb német­barát álláspontot képviselte s akit ellenfelei horogkeresztesnek, nazinak tartottak, tábora gyűlésén kijelentette, hogy üdvözöljük szívünk egész melegével az újjászülető nagy német birodalmat, elő­re is bejelentjük azonban, hogy miként a németeknek joguk van a maguk életé­­hez, azonképpen joga van ehhez a ma­gyaroknak is s ha ez ellen a németek egy lépést is tennének, szembe találná­nak minket és e lépést csak rajtunk, németbérenceknek csúfolt jobboldaliak­nak testén keresztül tehetnék meg.” Ugyanekkor a szélsőjobboldali, németba­rát “Új Kor” című gazdasági lap azt a re­ményét fejezte ki, hogy “Németország mél­tányos üzletfél lesz s nem fog olyan barát­ságtalan lépést tenni, amely szerint áruink­ért kész ipari árukkal akar majd fizetni”.­­ Mert ez óriási kára lenne a magyar iparnak, aminek következménye a magyar ipari mun­kásság munkanélküliségének emelkedése len­ne. Ravasz László református püspök ugyan­ekkor nagy beszédben jelentette ki, hogy “ennek a helyzetnek meg­vannak a ma­ga veszedelmei is. A végtelenül nagy tömeggel szemben a kicsi ugyanis gyak­ran akadályoztatik saját akarata érvé­­nyesítésében. Egy olyan óriási biroda­lomnak, amelyik az északi és keleti ten­gertől Nyugatmagyarországig terjed, irtózatos az átsugárzó ereje, tehát a ki­(Folytatás a 3-ik oldalon) KIRABOLTÁK A POLGÁR­­MESTERI HIVATALT PHILADELPHIA, márc. 31. — A philadelphiai rendőrök­nek minden okuk meg­­van a szégyenkezésre. S. Davis Wil­son polgármesternek városhá­zi hivatalából vakmerő tolva­jok elloptak egy borítékot, mely $2,359.— készpénzt tar­talmazott. RASSAY A DARÁNYI KORMÁNYT A liberális ellenzéki vezér kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen hátra s hagyja, hogy Horthy kormányzó mentse meg az országot BUDAPEST, márc. 31. — Rassay Károly, az ellenzéki li­berális párt vezére másfélórás parlamenti beszédben foglalko­zott a súlyos politikai helyzettel, amit a jobboldali szélsőséges mozgalomnak az ausztriai ese­mények hatása alatti megerősö­dése idézett elő és beszéde végén arra szólította fel Darányi Kál­mán miniszterelnököt —_ az el­lenzék tapsainak közepette —, hogy mondjon le s hagyja, hogy Horthy Miklós kormányzó ment­se meg az országot. “Miért tű­ri a kormány a jobb­oldali szélsőséges agitációt?” — kérdezte Rassay, aki beszédében többek között megemlítette, hogy néhány órával a parlament összeülése előtt olyan hírek ke­ringtek, hogy három héten be­lül jobboldali szélsőséges kor­mányzat jön, amelyben Szálasi Ferenc őrnagy, a magyar napi vezér is miniszteri tárcát fog kapni, miután a hírek szerint ez volt Hitler kikötése mielőtt elá­­írja a Magyarországgal való ke­reskedelmi egyezményt. Rassay hangsúlyozta, hogy ő nem hiszi el ezeket a híreket, de kétségte­len, hogy ezek a hírek erősen nyugtalanítják a közvéleményt. Rassay kijelentette, hogy a had­seregen belül is folyik jobbolda­li agitáció és hogy a jobboldali szélsőséges mozgalom több ve­zető tagja bírálta Roeder Vilmos honvédelmi minisztert is. Ras­say felszólította a kormányt arra, hogy válaszoljon a szélső­jobboldali antiszemitáknak arra a vádjaira, hogy a kormány semmit sem tett a zsidók ellen. Majd így folytatta: “Miért nem jelenti be Dará­nyi miniszterelnök, hogy ezer és ezer zsidó trafikosnak az enge­délyét vonták vissza, hogy bur­kolt állami szervezetet alakítot­tak az export lebonyolítására s ezzel száz és száz zsidó kereske­dőt tettek tönkre és hogy az úgynevezett egyetemi arány­la­­gos rendszer alapján valósággal elzárták a szabad pályákat a zsidóság elől? Miért nem mond­ja a miniszterelnök, hogy egyet­len zsidó származású polgár sem helyezkedhetett el évek óta állami, városi hivatalokban, vagy a hadseregnél? Mi nem helyeseljük a kormány antisze­mita hajlamait, de a kormány legalább válaszoljon azoknak a bírálóinak, akik azon az alapon követelik a kormány lemondá­sát, hogy nem mutat kellő erélyt a zsidósággal szemben.” — mon­dotta Rassay. HÉT ÚJ VÁLASZ ÉRKEZETT HULL JAVASLATÁRA Olaszország “ismert bel- és kül­földi politikájára­” hivatkozva nem fogadja el a meghívást WASHINGTON, márc. 31. — Hull külügyminiszternek arra a javaslatára, hogy a Németor­szágból és Ausztriából kiüldö­zött politikai menekültek szá­mára a többi országok menedék­jogot nyújtsanak, hét újabb vá­lasz érkezett a washingtoni kül­ügyminisztériumba. A válaszok között egy tagadó szellemű is volt: Olaszországé, amely “is­mert bel- és külföldi politikájá­ra hivatkozva” kitért a meghí­vás elől. A többi válasz mind kedvező volt. A Hull-féle meghí­vást elfogadó mai csatlakozások a következő nemzetek köréből érkeztek: Svédország, Colombia, Nicaragua, Paraguay, Argen­tína és Guatemala. Hír érkezett továbbá, hogy Panama köztár­saság is elfogadja a javaslatot. LONDON, márc. 31.­­— Egy héten belül, hogy Hitler elfog­lalta Ausztriát, 361 osztrák me­nekült nyert bebocsátást Ang­liába, ahol ezzel együtt 14,000 osztrák tartózkodik ezidősze­­rint. lemondásra szólította fel­­Roosevelt: 'Nem tudnék soha diktátor lenni' Az újjászervezési javaslat körül győzelmet arattak a kormány hívei a Házban WARM SPRINGS, márc. 31. — Éjszaka tizenkét óra után közölte McIntyre elnöki titkár az újságírókkal, hogy várjanak még, mert érdekes újsághírt fognak kapni. Éjfél után egy és három negyed órával azután McIntyre titkár a sajtó rendel­kezésére bocsáj­totta azt a leve­let, amit Roosevelt elnök egy meg nem nevezett barátjához intézett és amelyben a leghatá­rozottabban szögezi le, hogy nem törekedett soha és nem is töre­kedhet, diktatúrára. “Mint tudod” — szól Roose­velt levele — “éppen annyira el­lene vagyok annak, hogy Ame­rikában diktatúra legyen, mint Te. Még­hozzá három oknál fogva. A. Nincs bennem semmi hajlandóság arra, hogy diktátor legyek. B. Nincsenek olyan tu­lajdonságaim, amelyek sikeres diktátort csinálhatnának belő­lem. C. Túl sok történelmi hát­terem van túl sokat tudok a lé­tező diktatúrákról ahhoz, hogy bármilyen formájú diktatúrát is kívánjak az amerikai demokrá­cia helyett.” Ennek a levélnek a nyilvános­ságra hozásával az elnök közve­tett után válaszolt azoknak a po­litikai ellenfeleinek, akik a sze­nátusban most elfogadott újjá­szervezési javaslattal kapcsolat­ban azt emlegették, hogy az el­nök diktátori hatalomra törek­szik. Roosevelt elnök késő este ér­kezett vissza 120 mérföldes autóút után Warm Springsre, miután délután az elnök Fort Benningben tartózkodott, ahol a világ legnagyobb katonai labora­tóriuma van s ahol az Egyesült Államok hadseregének a vezetői bemutatták az elnöknek a leg­modernebb védő fegyvereket. Utána az elnök katonai szemlén vett részt, majd telefonon be­szélt az adminisztráció kong­resszusi vezetőivel, akik közöl­ték az elnökkel, hogy milyen esé­lye van annak, hogy a képviselő­ház is elfogadja az “újjászerve­zési javaslatot.” Az újjászervezési javaslat kö­rül egyébként győzelmet arat­tak az adminisztrációs erők, a­mikor a Ház 282 szavazattal 143 ellenében úgy döntött, hogy na­pirendre tűzi a javaslat tárgya­lását. A javaslathoz minden képviselő egy órás beszédben szólalhat hozzá. A FELKELŐK OFFENZÍVÁJA EZRÉVEL KERGETI ÁT A FRANCIA HATÁRON A LOYALISTÁKAT Az élelmezésüktől és muníciójuktól megfosztott kormány­­hű katonák a francia határmenti városkákban keresnek menedéket T A­R­B­E­S, Franciaország, márc. 31. — Ezer loyalista spa­nyol harcos, akiket Jaca-tól ke­letre a felkelők új offenzívája elvágott minden összeköttetés­től a saját seregeikkel, a Pyre­­neusi hegyeken át átmenekült Franciaországba. Francia terü­leten átszolgáltatták fegyverei­ket és megadták magukat. El­mondták, hogy további ezer har­cos van útban a Pyreneusokon át, mert semmi kilátásuk sin­csen arra, hogy a loyalista vo­nalakhoz csatlakozhatnak s nem akarnak Franco seregei fogságába jutni. — A felső Aragonnál a harc elveszett ■— mondta az egyik spanyol tiszt, — muníciónk és élelmikészleteink a felkelők ke­zére jutottak s csupán a puszta életünket tudtuk megmenteni. A katonákkal együtt a felső Aragon-vidék sok lakosa is a francia városkába menekült, mert­­félnek a védtelen falvak bombázásának megismétlésétől. VÁGJA KI! GYŰJTSE ÖSSZE! az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA által ajánlott és az ön­vezeték nevének betűjével vésett 26 DARABBÓL ÁLLÓ GARANTÁLT EZÜSTÖZÖTT EVŐESZKÖZ KÉSZLET megvételéhez. Ara­d 2.20. Postaköltség külön 20 cent. A rendelő űrlap az e heti magazine szelvényen van, a szépirodalmi melléklet 2-ik oldalán. Ha a hat számozott szelvény már együtt van, küldje be a rendelő-szelvénnyel és a pénzzel együtt az “Ame­rikai Magyar Népszava” kiadóhivatalába. SZELVÉNY 5

Next