Amerikai Magyar Népszava, 1958. április (57. évfolyam, 78-102. szám)

1958-04-02 / 78. szám

__ Am f 'American Newspaper in the Hungarian Language No. 78. SZÁRI ötvenhetedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, Detroj szerda, 1958 április 2 A szovjet terv veszélyei Eisenhower elnök attól tart, hogy az oroszok becsapnak bennünket WASHINGTON. — Eisen­hower elnök az egész világot figyelmeztetni fogja a szov­jet atom­terv veszélyére. A szovjet “önként” beszüntette a további atom és hydrogén bombás kísérleteket, ezt je­lentették Moszkvából. Abban a reményben tették ezt az oro­szok, hogy az egész világ kö­vetni fogja példájukat, tekin­tet nélkül írásos, szerződéses megállapodásra. Ily módon a kommunisták el­kerülik a nemzetközi ellenőr­zést és titokban bármikor folytathatják a bombagyártá­sát. Nikita Krustyev drámai hangú­­bejelentésének az a célja, hogy meggyőzze a vilá­got, amely szerint az oroszok ily módon segítik elő “a béke ügyét”. Ei­senhower, Dulles és a kor­mány többi tagjainak az a meggyőződésük, hogy az egész “melodráma” célja nem más mint propaganda. Ha a szovjet céljai becsületesek len­nének, véli az amerikai kor­mány, a Kremlin nem húzó­dozna úgy a nemzetközi el­lenőrzéstől. Amerika ebbe haj­landó beleegyezni, a vörösök azonban kézzel-lábbal kapálóz­nak ellene. Ellenőrzés nélkül a világ so­hasem bizonyos abban, mi tör­ténik a titkos szibériai atom­­telepeken. A szovjet külügy­miniszter, Andrej Gromijko újabb ajánlatot tett Ameri­kának, hogy hagyjanak fel a további kísérletekkel, mivel a mai­­bombák is olyan irtóza­tosan­­pusztító hatásúak, hogy azoknál erőteljesebbet gyárta­ni semmi értelme. Egyetlen hydrogénbombával városokat lehet megsemmisíteni percek alatt. Kruscsev azért kívánja a le­fegyverzést, hogy a szovjet termelő erejét a közszükségle­ti cikkek gyártására fordít­hassa, mint azt megígérte. Bé­kés vetélkedés ürügye alatt dömpingekre készül: elárasz­tani a nemzetközi piacokat ol­csó ipari és mezőgazdasági cikkekkel. Eisenhower elnök bizalmas megbeszélést tartott Dulles k­ü­l­ü­gyminiszterrel Gettys­burg­ farmján a nemzetközi helyzetről. A csúcskonferen­cia előkészületeiről volt szó. A kongresszus számos tagja azt tanácsolta az elnöknek, hogy ne húzódjék a négyhatalmi ta­lálkozótól, ellenkezőleg, hasz­nálja ki az alkalmat és ott, majd az egész világ füle halla­tára mondja meg a vélemé­nyét az oroszoknak. h becsületes Reuthei WASHINGTON . A sze­nátusi nyomozóbizottság pénzügyi szakértője, Carmi­ne Bellino dicsérettel emlé­kezett meg nemcsak az autó­­munkás unió, hanem annak elnökének, Walter P. Reuth­­ernek pénzügyeiről. Reuther, aki a bizottság előtt megje­lent, nemcsak a legalacso­nyabb fizetést kapja az összes unió vezetők közül, hanem mindössze napi 8—12 dollá­ros utazási költségszámlát nyújt be a uniónak. Többnyi­re autóbuszon utazik, szem­ben a többi unió vezetők fényűző stílusával. A unió könyvvezetése is kifogásta­lan. GYALOGOLNAK A BÉKÉÉRT PHILADELPHIA — Egy száz tagú csoport gyalog in­dult útnak Philadelphiából New Yorkba, hogy a NN előtt szándékszik tiltakozni az atomrobbantások ellen. A csoport tagjai “­békegyalog­­lóknak” nevezik magát és egy plakátot visznek maguk­kal, ezzel a felirattal: “Min­den atomrobbantás megöl egy élőlényt vagy eltorzít egy még meg nem született sze­mélyt.” A békegyalogló itt 6 napig fog tartani. JOBB TANÍTÓKAT DENVER — A tanítók öt­napos konvenciója, amelyen vagy 1500 tagjuk jelent meg, végetért és a konvenció végül is abban állapodott meg, hogy a tudományos oktatás színvo­nalát emelni kell, ez pedig csak úgy érhető el, ha a taní­tó személyzet színvonalát is emelik. Az iskolakönyvek ja­varésze elavult és átírásra szorul. Ha az iskolák költe­nek is pénzt, azt az épületek vagy a sporttelepek javításá­ra költik és nem az oktatás színvonalának emelésére,­­ amely jobb tanítói fizetések nélkül nem érhető el. Feszültség Kubában HAVANA — A cubai fővá­rosban attól tartanak, hogy Fidel Castro ezen a héten ketbelépteti az általános sztrájkot Batista megdöntésé­re. Castro állítólag szándéko­san kezdené a sztrájkot hús­zét hetében, hogy a kormány se legyen biztos benne, vaj­jon a sztrájk vagy az ünnep aiatt szünetel a munka. •­­ • CIVILEK A VILÁGŰRBEN WASHINGTON — Az el­nök úgy döntött, hogy a vi­lágűr program adminisztrálá­sát nem katonákra, hanem ci­vil személyekre bízza. A ka­tonai szervek a maguk részé­re követelik a program admi­nisztrálását. CSATA IZRAEL ÉS SZÍRIA KÖZT JERUZSÁLEM. — Az izra­eli hadsereg tankokkal vert vissza egy betolakodó szíriai különítményt a Tibériás tó mentén. Ágyúk is tüzeltek a szíriaiakra, akik ugyancsak ágyúzták az izraeli határ­erő­döket. Két óra hosszat tartott a harc, amelynek során szá­mos szíriai elesett. A szíriaiak már a hét elején és sorozatos orvtámadásokat intéztek a Haleh tó mentén folyó lecsa­­polási munkát végző mérnö­kök, munkások ellen. Lesipus­­kások zaklatták a dolgozóikat, akiknek élete nem volt bizton­ságban. A szíriai kormány meg akarja akadályozni, hogy a mocsarat lecsapolják és ott termőföldet teremtsenek az izraeliak. Eisenhower elnök és 8 állam kormányzói tanácskoznak a munkanélküli kérdésről. ELLENKEZŐ VÉLEMÉNYEK AZ AMERIKAI KÖZOKTATÁSRÓL WASHINGTON • A hét­vég során két beszéd hang­zott el, amely merőben ellen­tétes véleményeket hangoz­tat közoktatásunk színvona­láról. Dr. Byron S. Hollins­­head, aki öt évig volt Páris­­ban a közoktatási miniszté­rium alkalmazottja és most tért vissza, azt állítja, hogy közoktatásunk mérhetetlenül jobb mint az európai és az európaiak irigykedésének tárgya. Kivéve talán a skan­dináv országokat, a közokta­tás színvonala mindenütt az amerikai standard alatt ma­rad. Nem is igazságos — foly­tatta Dr. Hollinshead — a mi középiskolánk átlagát össze­mérni az európaiakkal. Ná­lunk a lakosságnak oly nagy része fejezte be középiskoláit, hogy tulajdonképen csak a kiváló tanulók csoportját sza­badna összemérni az európai iskolákkal, mert Európában a kiválasztódás folytán a tanu­lóknak csak legjava fejezi be középiskoláit és kerül maga­sabb iskolákba. Mi vagyunk az első ország a történelem­ben — mondta — amely meg­kísérelte,­­hogy minden polgá­rának jó közoktatást adjon. Ellenkező nézetet vall Ad­­lai O. Stevenson, a volt de­mokrata elnökjelölt, aki egy beszédében bírálta a republi­kánus párt iskolapolitikáját és annak során kitért közne­velésünkre általában. Steven­son kifogásolta, hogy a kor­mány a gazdasági pangás el­leni harcban sok mindenfélé­re költ, de iskolák építésére nem. Fontos dolog, hogy ra­kétát küldjünk a holdba, de ez nem szoríthatja háttérbe a közoktatást. Fontos az is, hogy országut­aink ne­ legye­nek túlzsúfolva autókkal, de még fontosabb, hogy iskolá­inkban a közoktatás színvo­nala ne szenvedjen a túlzsú­foltság miatt. Stevenson felvetette a kér­dést, miért csak most, a sput­nik kapcsán vált­ szükségessé, hogy közoktatásunk ne ma­radjon el a szovjettől. Úgy ér­zi, ha nem sikerül leküzdeni ezt a közönyt, “egyre többet fogunk költeni arra, hogy az amerikai népnek hirdessünk, mint arra, hogy neveljük.” Kifogásolta a “puhaságot és engedékenységet”, amely be­­lekúszott közoktatásunkba és egy “nemzeti önteltség” jele. — Ajánlom — mondta —­­hogy az amerikai ifjúságot ta­nítsák meg az intelligencia tiszteletére, a képesség meg­becsülésére. Tegyük ezt az if­júságot nemzeti kincseink ré­szévé, ha azt akarjuk, hogy nemzetünk jövőjét megnyug­vással telhessük le a kezébe. És hagyjuk abba gyanakvá­sunkat a kritizálókkal szem­ben — ellenkezőleg, biztas­suk azokat, akiknek szelleme elég erős és tisztánlátó, hogy kritizálni képesek. ÖREG POLITIKUS BUKÁSA BISMARCK, N. D. — A re­publikánusok nem jelölték szenátornak az öreg William Langer szenátort, aki 40 éve döntő szerepet játszik az ál­lam politikai életében. He­lyette ősszel Clyde Duffy he­lyettes kormányzó méri ösz­­sze erejét a demokrata jelölt­tel. Nem lesz egyezség MOSZKVA. — Dag Ham­marskjöld NN főtitkár, miu­tán befejezte tárgyalásait a Kremlinben úgy nyilatkozott a sajtó előtt, hogy a szovjet­nek nincsenek határozott ter­vei a nemzetközi ellenőrzést illetőleg, de az atomtilalom elrendelését mégis követelik. Kellő biztosíték idíjján a nyu­gati hatalmak nem fognak be­leegyezni a további kísérletek és bomba­gyártások beszünte­tésébe. Felderítés a holdon WASHINGTON. — A Fe­hér Házban tartott — “hold­­konferencia” következménye­­iképen Eisenhower elnök és McElroy honvédelmi minisz­ter rendeletet adtak ki, amely­nek­­értelmében megindult a munka­­egy rakéta építés­ére. Ennek lesz a feladata körül re­pülni és “felderíteni” a hol­dat. A rakéta mindenféle tu­dományos műszerekkel lesz felszerelve és rádiójelentése­­ket fog küldeni a földre észle­letésről. Aztán még négy ilyen rakétát lőnek ki a hold közelé­be. A program megvalósítása 8 millió dollárba kerül. Csak amikor már ismereteink és ta­pasztalataink elegendőknek bizonyulnak, kerülhet sor ar­ra, hogy űrhajó és benne em­berek menjeink a holdba. MARGARET ÉS A KIRÁLYNŐ LONDON. — Margaret her­cegnő hazarepült Londonba, ahol II. Elizabeth angol ki­rálynő, a­­nővére várta. Eliza­beth súlyos szemrehányások­kal illette a húgát, amiért ti­tokban ismét találkozott régi szerelmével, Peter Townsend kapitánnyal. Főleg azért ne­heztelt a királynő, hogy min­dez a király pár hollandiai lá­togatása alatt történt. A saj­tó a világ minden táján fog­lalkozott a “felmelegített ro­mánccal”. Townsend két és fél évig volt külföldi körúton és csak nemrég tért vissza Angliába. A 27 éves hercegnő tucatnyi kérőt utasított el az­zal, hogy inkább vénleány ma­rad, semhogy másnak legyen a felesége. ---- ---- . - A CSEMPÉSZEKET FOGTAK EL CLEVELAND. — A rend­­őrség­­k­ét kábítószercsempészt fogott el, akik mah­ujanát ter­­j­eszt­­ettek Cleveland városá­ban. A fehér mérget New Yorkból hozták ide. Alton Ausbrook 32 éves­­és Clarence Lova 36 éves clevelandi lako­­soknál tízezer dollár értékű kábítószert találtak. Cinkos­társaikat, kik a­ városban áru­sították a mérget, ugyancsak keresi a rendőrség. VATIKÁN VÁROS. — XII. Pius pápa a Szent Péter Ba­zilikában azt mondotta, hogy imádkozik a békéért, nehogy új világháború rémségei zú­duljanak az emberiségre. MILTON EISENHOWER DÉLAMERIKÁBA MEGY WASHINGTON. — A Fehér Ház jelenti, hogy dr. Milton Eisenhower, az elnök testvére délamerikai körútra indul, hogy az Egyesült Államoknak uj­­barátosk­at szerezzen. Mint az elnök “személyes képvise­lője” fogja felkeresni a külön­böző országok kormányfőit és vezető politikusait. 1953-ban már volt ilyen túrán Miltont. Stevenson mondja WASHINGTON.­­ Adlai Stevenson szerint a szovjet is­mét túljárt az eszünkön. Az­zal, hogy önkéntes atomtilal­­mat rendeltek el, nehéz hely­­­zetbe hozták Amerikát. A shi­­­székeny világ szemében így az oroszok “a­­béke lovagjainak tűnnek majd” véli a volt de­mokrata elnök kandidátus. Ara­b­rent Fifty-seventh Year NINCS OK PESSZIMIZMUSRA - MONDJÁK A REPUBLIKÁNUSOK WASHINGTON. - A re­publikánusok úgy érzik, hogy nem csupán a gazdasági vi­szonyok ártanak politikai helyzetüknek,­­hanem demo­kraták vádja is, hogy az ad­minisztráció lassú és hatás­, talán a bajok kezelésében. Elérkezettnek látták hát az időt egy ellentámadásra. Wil­liam F. Knowland, a szenátu­si kisebbség vezetője és Jo­seph W. Martin, a republiká­nusok vezetője a Házban egy közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megvédik a kor­mány gazdaságpolitikáját. A nyilatkozat általános vezető motívuma az, hogy “nincs ok pesszimizmusra.” A kormány a helyes és megfelelő intézke­déseket teszi, anélkül hogy engedné magát belekergetni elhamarkodott lépésekbe. A kormány pénzt bocsát rendelkezésére a “gazdasági élet számos szegmentumának — hangzik a nyilatkozat — és ezt nem a demokraták csi­karták ki, hanem valójában csak arról van szó, hogy a kormány most költi el azt a pénzt, amelynek elkötését ké­sőbbre tervezte. Példának okáért, a kormány idén 23,6 billió értékű hadiipari rende­lést adott ki vagy fog kiadni hamarosan, szemben a tava­­lyi 17,8 billióval. Az ország­­útépítő pogramot évi 800 millióval emeli, jobb kölcsö­nöket tesz lehetővé házépítés céljaira, csökkenti a kölcsö­nök kamatait, stb. A nyilat­kozat vagy 50 intézkedést so­rol fel, amelyek hivatva van­nak javítani a gazdasági vi­szonyokon. Ha mindezek az intézkedé­sek nem segítenek, a kor­mány készenlétben tartja az adócsökkentés tervét, de ezt nem akarja elhamarkodni, mert az adócsökkentést nem lehet ideiglenessé tenni, és az­után visszaállítani a maga­sabb adókat, ha a viszonyok­­megjavulnak. Az adócsök­kentés azt jelentené, hogy a­­kormánynak kisebb bevételei kell működnie, amikor pedig a katonai kiadások növeke­dőben vannak. Ezért a kor­mány csak végső eszközként akarja használni az adócsök­kentést. A tény az,­­hogy a republi­kánusok gazdasági intézkedé­sei oly messzire mennek, hogy bizonyos konzervatív repub­likánusok azzal vádolják a kormányt, hogy “túl akar­­tenni a New Dealen.” Csak­ugyan, a politikai élet iróniá­ja, hogy néhány év előtt ilyen gazdaság­politika még elkép­zelhetetlen lett volna a párt­ban. Teljesen eltűnt a taka­rékoskodás elmélete, amely­nek jegyében az Eisenhower adminisztráció me­gkezdete működését. A gazdasági élet megmentése ma fontosabb, mint a takarékosság. SZOVJET TILTAKOZÁS ATOM­BOMBA ROBBANTÁSOK ELLEN WASHINGTON. — A szov­jet kormány egy jegyzékben tiltakozott tervezett atom­bomba próbaro­bbantásaink ellen a Csendes Óceánon a Marshal szigetek közelében, azt állítva, hogy Amerika “ál­landó céllövöldét akar felál­lítani atombombákkal a világ­nak ezen­ a részén.” Kormá­nyunk minden további nélkül elutasította a tiltakozást, amely tisztára propagandá­nak van szánva. A szovjet csak a múlt héten fejezte be saját próbarobbantásait Szi­bériában. A tiltakozás célja nyilván az, hogy zavarba hozza kor­mányunkat, főleg Japánnal szervben, amely a veszélyes rádium kisugárzás miatt el­lenzi a próbákat. De a próba­­robbantások célja ezúttal ép­pen az, hogy szemléltessük “milyen jelentős mértékben lehet csökkenteni a kisugár­zást”, mint kormányunk mondja. Eisenhower elnök több ország megfigyelőit meg­hívta a próbarobbantásokhoz, hogy tanúi legyenek az újabb eredményeknek, amelyeket a veszélyes robbanási mellék­­termékek csökkentése terén elértünk. Eddig úgy volt, hogy a szovjet is elküldi meg­figyelőit, de most valószínű, hogy tiltakozása dramatizá­­lására megfigyelői nem lesz­nek jelen. A szovjet jegyzék szerint Amerika megsérti ama köte­lezettségeit, amelyeket a NN- ben vállalt magára, nevezete­sen hogy a Marshal szigetcso­portot adminisztrálja. Ilyen “trusteeship” felhasználása próbarobbantás céljaira ellen­tétben áll a nemzetközi tör­vényekkel. Ilyen próba ve­szélybe hozza a szigetlakók életét is, azonkívül abban az értelemben is veszélyt jelent, hogy a tenger, és ennek foly­tán a halak is rádióaktívvá válnak. Kormányunk­ válasza erre a vádra az, hogy mikor a szigetcsoport adminisztráció­ját vállalta, előzőleg már tar­tott ott atomrobbantásokat és nyilvánította szándékát, hogy a jövőben is fog. Sem a szovjet, sem más országok annak idején nem tiltakoztak ellene. A robbantás megfelelő óvintézkedések mellett törté­nik. Szakértőink azt hiszi­k, hogy miután a szovjet meg­tartotta saját próbarobban­tásait, körülbelül mindent megtudott amit akart, és most az amerikai próbarob­­■ibantások elleni tiltakozással újabb propagandát akar kez­deni. Érdemes megemlíteni, hogy a szovjet próbarobban­tások ellen egyetlen ország sem tiltakozott hivatalosan, sem ezúttal, sem az elmúlt évek alatt.

Next