Amerikai Magyar Népszava, 1959. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-02 / 27. szám
2. OLDAL Second class mall privileges authorized at Cleveland, Ohio Published daily, except Sundays and legal Holidays t AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA , 1738 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS Editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal ,1305 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telefon: REgent 7^9370 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $20.00 — Félévre (half year) $11.00 Negyed évre (quarter year) $6.00 1Um országokba (other countries) egy évre (one year) $29.M| félévre (half year) $13.00. BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Alliance, O.. 766 E. Summit Street Bridgeport, Conn., 578 Bostwick Ave. Bethlehem, Pa., 703 E. 4th Street Buffalo, N. Y., P. O. Box 152 Niagara Square Station Chicago 19, HI., 8341 Prairie Ave. Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Garfield, N. J., 32 Division St. New Brunswick, N. J., 98 French St. Perth Amboy, N. J., 403 Lawrie St. Philadelphia, Pa., 122 W. Loudon St. Trenton, N. J., 511 Genesee Street Canadian Head Office: BÉLA W. BAYER, Mgr. 271 College St., Toronto 2-B. Ont., Canada. Tel. WA 4-3905. Lakás: AV 5-3775 KEZD UNALMAS LENNI Rövid hír jelentette Génfből, hogy a szovjet a nemzetközi atomellenőrzési konferencián ismét és újra nemet mondott. Nyet. Mi ellen van kifogásuk? Az olvasó már úgyis tudja: a nemzetközi ellenőrzés ellen. Még úgy sem hajlandók ebbe belemenni, ha a szovjet területen működő bizottságban 50 százalékban orosz foglal helyet. Magyarán: nem hajlandók idegent megtűrni orosz földön, főleg aztnem tűrik, hogy bárki is betekintést nyerjen a kártyáikba. Aki így, ilyen görcsösen tiltakozik, annak nyilván van valami titkolni valója. Ha a szovjet nem bízik a nyugati hatalmakban, milyen alapon alapon kívánja, »s hogy azok bízzanak benne? ” Ráadásul még odáig mennek a cinikus kétszínűségben, hogy Amerikát vádolják rosszhiszeműséggel. Miért nem elég a Kremlin adott szava arra nézve, hogy a szibériai titkos atom- és hidrogéngyárakban semmiféle “szabálytalanság” nem történik? Ha visszatekintünk a közelmúltba, könnyen adhatunk választ Nikitának. Alig van olyan szerződése a szovjetnek, amelyet valamilyen otromba ürüggyel, vagy gyakran indokolás nélkül, ne szegett volna meg. A potsdami paktumot azzal az indokolással rúgták fel, hogy az “elavult”. A Titoval kötött kereskedelmi szerződésnek nem tettek eleget azon az ürügyön, hogy Tito független és eretnek. Ezzel aztán világosan rámutattak a múltban mindig eltagadott igazságra, hogy gazdasági szerződéseik szintén politikai sakkhúzások. Ha valamelyik országtól valamit vásárolnak, akkor ettől az országtól azt várják, hogy egyben szót is fogadjon nekik. Az, hogy a vörösök nem engednek álláspontjukból, nem újság. Azon lepődtünk volna meg, ha belátón, méltányosan viselkednének. Az egész genfi tanácskozó csak egy célt szolgált, hogy a szovjet gyakorolhassa “nyet-diplomáciáját”. ADVERTISING WEEK Februárban lesz az “Advertising Week” hirdetési hét. Az a célja ennek, hogy a közönséget figyelmeztessék a hirdetés jelentőségére. Nem múlik el nap, hogy valahol ne látnánk hirdetést. Újságban, televízión, vagy az országutak mentén. A rádióhirdetésekről nem is szólva, a lapok és a TV “adják el” Amerika népének a közszükségleti cikkeket. A modern élet gyors tempóját, a fejlődés iramát részben a hirdetéseknek köszönhetjük. Miért olvasunk hirdetéseket? Mert tájékozódni akarunk a piacon található árucikkekről és áraik felől. De elhozza hozzánk a hirdetés az újdonságokat is, így szerzünk tudomást új lehetőségekről, vállalkozásokról, melyek néha munkaalkalmat, máskor olcsó beszerzési forrást jelentenek. MÉREG Amerika közönségét ismételten figyelmeztették, hogy a súlyos mérgeket tartalmazó rovarirtó szereket és festékeket ne tartsák olyan helyen, ahol gyermekek férhetnek hozzá. Az elmúlt évben csak New York városban egyedül 8600 mérgezést jelentettek. Ezek ötven százaléka gyermekekkel történt. A gyerek, még ha abban a korban van is, hogy már olvasni tud, rendszerint nem olvassa el az üvegeken levő figyelmeztető címkéket, így aztán nap-nap után isznak marószereket és rovarirtókat. 24 haláleset volt New York városban ilyen mérgezések következtében. • HAWAII ESÉLYEI Azt mondják, ha Hawaii lakossága fehér és kaukázusi lenne, kétségkívül még ebben a kongresszusi ülésszakban befogadnák a köztársaságban 50-ik államként. Minthogy azonban a lakosság zöme ázsiai származású, a valószínűség az, hogy színes honatyákat küldene a törvényhozásba, és ez ellen főleg a szenátus tiltakozik, helyesebben a déli szenátorok. Mindazonáltal a helyzet most kedvező felvételére. A demokraták már régen elkötelezték magukat, hogy megszavazzák a felvételt és a republikánusok már csak azért is mellette vannak, mert azt hiszik, hogy a hawaii-i szenátorok republikánusok lesznek — színesek vagy nem színesek. _ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A RÉGI JÓ IDŐK Dr. Szánthó József Világéletemben mindig az voltam — hol kisebb, hol nagyobb, — de szegény embernek egyformán szegény ember voltam mindig, — ma is az vagyok, sőt ahogy tegnap értesültem, holtom napjáig az is maradok. Nap nap után olvassuk a tudósok vetélkedését az újságokban, melyik lesz az első nemzet, amelyiknek fia eljut a holdba, netalán a Vénuszba, vagy a Marsba. Olvasunk elképzeléseket arról is, hogy ha ezekben a planétákban emberi lények laknak, hogy nézhetnek azok ki. Ami az embert élénken foglalkoztatja, azzal vele álmodik, —álmodtam én is tegnap éjszaka a következőket: Nyugodtan feküdtem az ágyamon, amikor az ablak szellőztető résén keresztül egy kb. 20-22 centiméter magas furcsa figura türemkedett be, azés a másik három hasonló teremtés. Honvédhuszár-uniformist viseltek, vezetőjük háromszor betupált őrmesteri rangjelzéssel. Jöttek végig a szobán, magyarul beszéltek, olyan halkan, mint a méhzugás, repülőgépük keresztüllátszott az ablak résén, annak meg olyan hangja volt, mint az öreg dongónak. A kis emberkék olyan kicirkalmazott tudományos stílusban társalogtak, hogy nagyon oda kellett figyelnem, ha meg akartam érteni. Már azt láttam, hogy a látogatók valamelyik idegen planétáról keveredtek ide, s azon sem ütköztem meg, hogy magyarul beszéljek, tudósaink szerint az idegen planéták lakói jóval előttünk vannak kultúrában, civilizációban, ez okán világos, hogy náluk csak a magyar nyelv lehet a hivatalos nyelv. A takarómon felkapaszkodva, leültek az éjjeli szekrény párkányára, — akkor a vezető, az őrmester megszólított: — Jó estét, magyar ember . . . — Hasonlóképen kívánom, — feleltem Tóth József tekintetes tanár úr szokása szerint, úgy vélekedve én is, hogy ördög tudja és a katona mit gondol magában. — Te irod a “Régi jó időket”. Olvassuk, aminthogy olvastuk az összes magyar újságokat. Nos hát tudósaitok annyi sok zöldséget összefirkáltak rólunk, hogy ideküldött bennünket hozzád vitéz óbester úr Szinusz Alfa, — tiszteltet és arra kér, ugyan korrigáld ki az újságban azt a sok ostobaságot és írd meg azt, amit én itt most neked lediktálok, tudjuk, gyorsíró is vagy. Nagy riportot csinálhatsz belőle, vagyont keresel rajta. — Meglesz, — feleltem, — de az már látszik, hogy valamelyik idegen planétáról jöttök, ha azt hiszitek, hogy itt akármilyen takaros cikkel vagyont lehet keresni. Nos hát kezdjünk hozzá. Honnan jöttök? — Arról a bolygóról, amely 3,33 fénymásodperc múlva éri el a perihéliumot. Most már tudod, ugye ? — Tudja a fene, — éppen hiányoztam arról az óráról, amelyen ezeket a dolgokat magyarázta a nyolcadikban Tóth József tekintetes tanár úr. — Nos hát a Mars bolygóról. Ezt ugyan magadtól is kitalálhattad volna. Látod, hogy valamenynyien uniformisban vagyunk. Nálunk mindenki katona. — A nők is? — Azok nem. Valamikor régen ugyan besorozták azokat is, de ma már nem. Rájöttünk, hogy anő nem való katonának. Valamennyi anyós mind generális akart lenni, egy se engedelmeskedett, csak kommandirozott. Vitéz óbester úr Szinusz Alfának a felesége csak zugsiker volt, de nagyobb szava volt annak a regimentben, mint óbesteri uramnak. — Cifra mulatság lehetett. Aztán mindnyájan ilyen kicsik vagytok? — Testileg igen, de spirituálizei annál nagyobbak. Nálunk a tudás átöröklődik. Nem ritka nálunk az olyan gyermek, amelyik hét nyelven beszél, amikor a világra jön, maga hozzászerez másik hét nyelvet, már annak a gyermeke 14 nyelven beszél, amikor megkezdi az életet. Vannak 5-6 éves híres fizikusaink, van egy négy éves festőművészünk, aki nagyobb, mint a ti híres Michel Angelótok. Mi távolbalátók is volnánk, de ezt betiltotta a magas hadvezetőség. — Ugyan miért ? — Mert asszonyaink mindig ott ültek a távolbalátó készülék előtt, méginkább az anyósaink. —W – írja: DR. SZÁNTHÓ JÓZSEF Magát a főparancsnokunkat ötször csípte rajta in flagranti az anyósa, amikor a Vénus bolygón, ahova vikendezni járunk, meglehetősen belterjesen udvarolt az ottani egyik színház temperamentumos primadonnájának. Hát ezért. Azóta csak férfi vásárolhat ilyen készüléket, de azoknak is le kell az esküt tenni, hogy nem kukucskálnak a hölgyek bizodalmas lépései után. Azt a készüléket ma már jóformán csak akkor használjuk, ha a jövőbe akarunk látni. — Micsoda? Ti bele tudtok látni a jövendőbe? Ugyan kukkants bele vitéz őrmester barátom, aztán mondd meg nekem, mikor leszek én gazdag ember ? — Szívesen. — Elővett egy kristálygömböt, belenézett, aggodalmasan csóválta a fejét, majd megszóllak: — Látom a jövendődet. Hogy mikor leszel gazdag ember? Majd ha a hőkisugárzás erőteljes csökkenése folytán a jelenleg folyékony halmazállapotban levő testek, mint p. o. a víz csillámló felületű olyan szilárd halmazállapotú összefüggő testekké válnak, melyeknek kohéziója erőteljesség tekintetében egyenes arányban áll a hőkisugárzás csökkenésének méreteivel. Érted? — Érti a fene, — mondd üreg csak úgy parasztosan, mikor? — Hogy mikor? Ti erre a választ úgy fejeznélek ki, hogy . . . hogy majd ha fagy. — Tyúh, az öregapátok távolbalátó Ponciussát, — dühbe gurultam, öklömmel közéjük vágtam . . nagy csörömpölésre ébredtem fel . . zsebórám rugója a padlón az utolsót rúgta, az óra üvegje porrá tört, kezem feje csupa vér volt az üvegszilánkoktól ... a Marslakók pedig nem voltak sehol. * * Ha nem vagyok ilyen kutya kiváncsi, legalább megmaradt volna részemre a reménység, hátha valamikor, de így itt van a bizonyosság, hogy soha. Aztán félbemaradt a nagy riport is, amiből pedig megtudhatták volna tudósaink a szükséges tudnivalókat az idegen planéták állapotáról, nekem meg kicsúszott a kezemből öt dollár, amit azért a riportért szerencsés körülmények között kaphattam volna. LITTLE ROCK PÉLDÁJA Írta: RUBY ERZSÉBET Felháborító közleményt olvastam a New York Timesben. Minden kommentár hozzáfűzése nélkül, tárgyilagosan jelenti, hogy a North Carolina államban levő Raleigh városban két néger fiatalember megtámadott egy fehér kislányt. Közrefogva fenyegették, hogy addig nem engedik el, amíg meg nem csókolja őket. A halálra rémült teremtés mit tehetett egyebet? — megcsókolta a két fekete aszfaltbetyárt és sírva panaszolta el szüleinek borzalmas kalandját. A szülők azonnal rendőrségre siettek és bepanaszolták a két négert. Természetesen azonnal letartóztatták őket és mivel a lakosság fenyegetőleg viselkedett, titokban szállították el a fogházba, nehogy meglincseljék a két gonosztevőt. Biztosíték ellenében sem engedték szabadon a tárgyalásig, mivel a déli államokban egy ilyen bűntett halálos ítéletet követel. A néger társadalom, mint a megbolygatott méhkas, azonnal akcióba lépett. Az N.A.A.C.P. országos néger egyesület vette kezébe az ügyet, megbízva egy híres ügyvédet a védelemmel. A biró bűnösnek mondta ki a két vádlottat és a javító intézetbe utalta őket. Az ítélettel nem voltak megelégedve a lincselők unokái és biztosították a bírót, hogy az enyhe ítélet ellen felebbezve, fölakasztják a két négert. Miért említettem az imént, hogy a Times minden komentár nélkül kezelte az ügyet? Azért, mert az egyik néger “fiatalember” 8 éves, a másik 9 éves, íme, a segregáció növekedő hólabdája! A két néger fiúcska szülei jól kereső munkások, adósfizető polgárok, a fiuk jó tanulók, csak egy kissé elevenek, mint általában az amerikai gyermekek. A kétségbeesett szülők sírva könyörögtek a bírónak, hogy ártatlan gyermekcsínyről van szó és kérdezzék meg a szomszédokat, hogy szigorúan nevelik gyermekeiket. A szülők könyörgése nem hatotta meg a bírót, az ügyészt, akik családos apák, megfellebezhetetlen érveléssel a reformatóriumba küldték a két bűnöst, mert a szülői házban nem kapnak megfelelő nevelést. Ezt a gyermekesmnyt, a felnőttek irigyelt és titokzatos világába való kiváncsi leselkedést a nevelőkkel körülvett jómódú szülők gyermekeinél is láttam, amikor papát, mamát játszanak, esküvői előjátékkal, megjátszott nászutazással, egymást nyálasra csókolva. És ezen nem háborodnak fel, mert nem is lehet. Ez az ártatlan majmolás távol van még a morális kérdésektől és túl közel az angyalok csintalanságához . . . Hát mondja valaki nekem, hogy a lényeggel egyenlő a formaság . . .! A két fiúcska nem is tudja a csók jelentőségét és koruknál fogva azt az érzést, amit a bíró rájuk tukmált, hogy erkölcstelen erőszak kísérletezést követtek el. A kíváncsiság vitte rá a két fiút és az önmaguk előtt való felelőtlen igazolás, hogy amikor a bátyjuk a háborúban elesett, szüleik szavazó polgárok, adófizetők, miért vannak hát külön törvényeik, az állam törvényei mellett? — Csakugyan halálos bűn, ha megcsókolnak egy fehér kisleányt? Gábriel főarkangyal leugrik a menynyekből és lángpalossal kergeti őket? Vagy kihullanak a fehér kislány csikófogai, esetleg bandzsalizani fog, ha megcsókolják őt? Ha a szűklátókörnek visszafelé tekintenének, megtudnák, hogy mindnyájunk ősanyja tetőtől talpig szőrös volt az ősapával együtt ... és ha előre néznének gondolhatnák, hogy mindezeket a megalázó bántalmakat valamikor az unokáink fogják megszenvedni. Ezek a szomorú emlékek a mai néger kérdésnél még nem veszélyesek, de szaporodásuk folytán a néger kérdésből lesz néger veszedelemnél már véres következményei lesznek. Ki tudja megmondani, hogy évezredekkel, vagy milliókkal azelőtt az első néger milyen volt? A természet laboratóriumában az éghajlathoz idomulva lett a haja sűrű gyapjas a nap tűző sugarai ellen és a bőre alá nagyobb mennyiségű úgynevezett pigment festéket rakott a hő visszaverésére. Ezzel szemben északon ahol állandóan ksazt tartja a közmondás, hogy a munka nemesit. De kevés azoknak a száma, akiket a tapasztalat arra tanított meg, hogy a munka a gazdagság szilárd alapja. A gamblerek lenézik és nem gyakorolják a pénzszerzés fizikai vagy szellemi megerőltetéssel járó robotját. Emberemlékezet óta, a világnak csaknem minden részében akadtak és akadnak a lelkiismeret és tisztesség legelemibb szabályait be nem tartó egyének, akik a gyors gadagodás híveinek sorában találják áldozataikat. Szomorú és káros tapasztalatok dacára akadnak mindig olyanok, akik felülnek fantasztikus ígéreteknek, hogy keserves áldozatok árán összekuporgatott pénzüket befektessék kalandos vállalkozásokba, amelyek emberi számítások alapján eleve a csalások bélyegét viselik magukon. *** Olaszországban évekkel ezelőtt egy magát “Isten bankárjának” nevező “John de Baptist Giuffre” volt bankpénztáros,aki sikkasztással vádolva elvesztette állását) később megalapította a saját maga pénzintézetét 50-100 százalékos kamatot ígérve pénzükért a befektetőknek. Nyolc esztendőn keresztül operált sikeresen Giutffre, busás kamatokat utalva ki bizonyos üzletfeleinek. A rendszere igen egyszerű volt. A hihetetlenül magas osztalékokat azoknak a befektetőknek a pénzéből fizette, akik a könnyű meggazdagodás lehetőségéről értesülve, új befektetők lettek. Kitűnt, hogy nyolc esztendős manipulációjának ideje alatt három millió kétszázharminckilenc ezer dollárra tett szert. Végre abba a helyzetbe került, hogy nem dög van, majdnem minden ember szőke, és fehérbőrű. A négerek nem a maguk elhatározásából jöttek az országba. A rabszolgakereskedők, mint a barmokat hurcolták ide s jó pénzért eladták őket. Belátom, hogy a szülők féltve őrzik gyermekeiket az esetleges hiányosan nevelt néhány néger gyermektől. Ezen könnyen segíthetnek, hogy egyszerűen kiveszik gyermekeiket az iskolából és közköltségen külön tanítót tartanak. De nem muszáj ezért iskolákat bezárni, az állam kormányzóját sarokba szorítva, követelni a segregációt. A négerek nem tetszős külsejük miatt úgyis lelki komplexumokban vergődnek, miért alázzák meg még jobban, amilyn úgyis azt képzelik magukról, hogy bélyeg van a homlokukon. Politikai téren sem használ ez az elfogultság Amerikának. A szovjet Pravda öles betűkkel ordítja, hogy Amerikában üldözik a négereket. Remélem, hogy a nemrégiben itt járt orosz miniszterelnök-helyettes Anastas Mikojan látott egynéhány négert a saját Cadillac, vagy Chrysler kocsiján rohangászni és a legutolsó férfidivat szerint öltözködve aktatáskákkal járkálni, volt képes egy millió kétszázkilencven ezer dollárt visszafizetni a megkárosult befektetőknek és adósságai a ki nem fizetett 100 százalékos kamat ígérete alapján hat millió kétszázötven ezer dollárra rúgnak. *** A legszomorúbb az egész rosszagy manipulációban, hogy egy szocialistákból és kommunistákból verbuvált bizottság nem találta Giuffret bűnösnek. Az ügy kiegészítése céljából meg kell jegyezni, hogy ennek a bűnügynek van egy csaknem hihetetlenül hangzó háttere. Kitűnt ugyanis, hogy különböző vallásfelekezetek papjai és intézményeik pénzüket Giuffrera bízták, ezzel, — ha nem is tudatosan — bizonyos bizalmi hátteret biztosítottak a ravasz bankár üzelmeinek, így nem is tűnik fel nagyon csodálatosnak, hogy egyszerű nyárspolgárok, “az utca emberei” felültek az “Isten bankárja” ígéreteinek. *** Ebben a kínos ügyben, mint mindig, az emberi naivitás és butaság áldozatai húzták a rövidebbet. Kétségtelen, hogy az igazságszolgáltatás Olaszországban (szocialista és kommunista kezekben) nem állhat valami magas fokon, amikor egy rovott múltú egyén nyolc esztendőn keresztül, minden törvényes beavatkozás nélkül tudja űzni az ilyen átlátszóan ravasz pénzbeli manipulációt és végül egy “Happy ending”-gel visszakerül a tisztességes emberek társadalmába. Egyáltalában nem csodálkoznánk, ha ez a “pénzügyi géniusz” hovatovább egy újabb vállalkozásba kezdene és a sohasem felejtő és tanuló áldozatai ismételten tanúbizonyságot fognak adni arról, hogy az emberi butaság még mindig nem hall ki — csak, rövid időközökben, aluszik. • VÁLTOZATOK AZ ÍRÓGÉPEN Irta: LUKÁCS JENŐ Lukács Jani Ruby Erzsébet