Amerikai Magyar Népszava, 1959. április (61. évfolyam, 77-102. szám)

1959-04-01 / 77. szám

Indiát fenyegeti Kína 225 embert lakoltattak ki St. Louisban egy nyomortanyáról, ahová az ingyenla­kók betelepedtek. SÚLYOSAN MEGSEBESÜLT A DALAI LÁMA NEW YORK. — Vörös Ki­na durván megfenyegette In­diát, azzal vádolva Nehru mi­niszterelnököt, hogy a tibeti rebelliseket hadianyaggal se­gíti és rejtegeti a menekülő­ket. Nehru határozottan cá­folta a kommunista vádakat. India miniszterelnöke han­goztatta, hogy “semleges” maradt és nem avatkozik a két ország viszályába, melyet “Kína bel­ügyének” tekint. Amerika és a szabad világ ezzel szemben durva szabad­ság­tiprásnak nevezik a kínai vörösök tibeti invázióját. A kommunisták, akiknek kém­­hálózata egész Indiára kiter­jed, azt állítják, hogy a tibe­ti határ mentén fekvő indiai város, Kalimpong szállítja a fegyvert a szabadságharco­soknak. Mao azt mondja, hogy a felkelők “ígéretet kap­tak Indiából, hogy segíteni fogják őket.” Mindez természetesen ür­ügy arra, hogy megfélemlít­sék az amúgy is ijedős indiai kormányt, melynek nincs szá­mottevő hadsereg és amelyet könnyen legázolhatnak a mo­dern felszereléssel rendelkező kínai hordák. .*■*»*'Vj..­* A Dalai Láma rejtekhelyé­ről rádió szózatot intézett né­péhez, elviselhetetlennek ne­vezve a kommunista terrort. Tibet kínai katonai parancs­noka azzal vádolja a Dalai Lá­mát, hogy papjai segítségével szította a forradalmat. A Da­lai Láma, az indiai lapok sze­rint, súlyosan megsebesült, amikor menekülés közben le­zuhant egy sziklameredekről. Hívei egy titkos rejtekhelyen ápolják. Állítólag egy India határa mentén fekvő kolostorban buj­tatták el Buddha földi meg­személyesítőjét hívei. A Lá­ma Indiába szeretne menne, de Nehru attól tart, hogy a vörösök számára ez jó ürü­gyet nyújtana háborús orv­­támadásra India ellen és ezért nem hívta meg a Dalai Lá­mát. A kínai nemzetiek vezére, Chiang generalissimo Formo­sa szigetéről repülőgépet kül­dött hadianyagot Tibetbe a szabadságharcosoknak. Peking cáfolja a hírt, hogy a Dalai Láma a vörösök ellen harcol, a Láma állítólagos le­veleit tették közzé. Ezekben a Dalai Láma állítólag azt ír­ja, hogy őt a nemzeti rebelli­sek “erőszakkal vitték maguk­kal, akarata ellenére.” A b­assai helyőrség pa­rancsnoka “védelmezni akar­ta a Dalai Lámát” — mondja a pekingi rádió, nem pedig el­hurcolni. Amikor a tibeti nép arról értesült, fellázadt és megrohanta a kínai kaszár­nyákat. Az egymásnak ellentmondó jelentésekből csak az derül ki, hogy a harc még egyre folyik és a kínaiak kegyetlen bosszút állanak minden elfogott ti­­betin. Az orvosoknak sem Lehet magánrendelőjük BUDAPEST . A kommu­nistáik nemcsak a földműve­seket szervezik kolhozokba. Az orvosoknak ugyanúgy csak hivatalosan szabad ren­delniük, az állami munkás- és betegbiztosító ellenőrzése mellett, a magán­rendelés szi­gorúan tilos. KIS ORSZÁGOK IS SZÓT KÉRNEK A NATO GYŰLÉSEN WASHINGTON • A hét során, valószínűleg csütörtö­kön kezdődik a 15 NATO tag­állam kiküldötteinek gyűlése a szovjet által felidézett ber­lini válsággal kapcsolatban. Az előkészületek során a kis tagországok már figyelmez­tették a nagyhatalmakat arra, hogy nagyobb szót kérnek a NATO döntéseiben és nem akarják vakon elfogadni a nagyhatalmak döntését, ám­bár elismerik, hogy miután végső fokon a nagyhatalma­ké a felelőség, el kell fogad­ni döntésüket. De a kisebb országok — nevezetesen Bel­gium, Hollandia és Dánia — azt akarják, hogy véleményü­ket mérlegelés alá vegyék. Ugyancsak a kis országok voltak azok, melyek nyílt kri­tikát gyakoroltak egy na­gyobb NATO taggal, Francia­­országgal szemben. Kifogá­solták a francia kormány ama­­döntését, hogy háború esetén kivonja a NATO pa­rancsnoksága alól földközi tengeri flottája egy részét. A kis országok szerint rossz pszichológiai hatást tesz, ha egy nagy NATO állam csak feltételesen helyezi a NATO alá haderejét. Ha ez így van akkor a kisebb országok, me­lyek a nagyokat “pajzsnak’ tekintik, elvesztik a szükség­érzetét annak, hogy NATO tagok legyenek — hangoztat­ják. A NATO katonai vezetői a legváltozatosabb terveket dolgozták ki minden szovjet mozdulat esetére — beleértve a légi szállítást és tengeri blokádot — és e terveket a NATO nagytanácsának gyű­lése elé terjesztik. Két NATO tagállam külügyminisztere — Nyugat-Németországé és Hollandiáé — Washingtonba jött tanácskozni, mielőtt a gyűlés megkezdődik. Közü­lük Heinrich von Brentano nyugatnémet külügyminisz­ter nagyobb nyilatkozatot tett, kifejtve, hogy ami a né­met álláspontot illeti, a ber­lini krízis megoldása sürgő­sebb, mint az egyesítés kér­dése, és az egyesítés csak szabad választás útján jöhet létre, nem pedig föderáció útján, mint Kruscsev ajánlja. A német külügyminiszter szembeszállt Kruscsev ama kijelentésével, hogy Német­ország egyesítése jelenleg „nem reális”.­­ Ezt a kérdést — mond­­a — Kruscsevnek a német népre kell bíznia és ha meg akarja tudni mit gondol erről a német nép, előbb meg kell engednie a szabadi választást. A NATO tanács döntése A KOMMUNISTÁK ÉS A HADERŐ­­ TMKH“,ÚT­ VETÉLKEDÉSE IRAKBAN “is ír WASHINGTON.­­ A fővá­rosiba érkező bizalmas jelen­tések szerint Irakiban ma két politikai erő létezik és vetél­kedik egymással: a hadsereg­­és a kommunisták. A hadse­reg látszólag, hössem, tábor­nokot, a miniszterelnököt kö­veti legálisan, ámbár egyes­­hírek szerint a kommunisták fa­­u­sztkarba is beszivárogtak. A kommunistáiknak egyelőre nincs látható fejük, de övék iáz úgynevezett milicia, egy fegyveres alakulat, amely a júliusi forradalom napjaiban keletkezett és amelynek se­­­gítségével hatásosan tudják irányítani az utcai csőcselé­ket, a­z arab politika e fontos tényezőjét. A State Departmentben ko­molyan aggódnak az iraki helyzet miatt. A helyzet oly zavaros — magyarázta egy­­szószóló — hogy még azt sem le­het tudni, melyik a rosz­,­­szabb az összes lehetséges fordulatok közül Irakban. Az angolok különösen aggódnak,­­hogy az iraki eseményeknek hatásuk lesz Kuvaitra, a kis sejkségre, amely a világ leg­nagyobb olajtermelője. Maga Irak is nagy olajter­melő, de illetékesek nem hi­szik­, hogy az ottani esemé­nyeknek befolyásuk lesz az iraki olaj szállítására, leg­alább is egyelőre. Az igazság az, hogy csak a nyugat lehet az iraki olaj vevője, mert a szovjetnek nincs elég olaj­szál­ltó tankhajója. Továbbá, kér­déses hogyan alakul a jövő­ben Irak é­s Nasser viszonya.­­Nassernek módjában áll a Suez csatornát lezárni az iraki olaj előtt és megfosztani az országot legfontosabb jö­vedelmi forrásétól. A State Department illeté­kesei rámutatnak arra, hogy az iraki kommunista erőfe­szítések korántsem elszige­teltek, hanem részei egy álta­lános tervnek a közelkeleten. Például Iránban, miután az elutasított egy együttműkö­dési javaslatot Moszkvának, a szovjet fokozta propagandá­ját. Kommunista ügynökök nyugtalanságot szítanak a skurdok köreiben, akik Irán­iban, Törökországban, Syiriá­­iban és Irakban fontos kisebb­séget alkotnak. Syriában a kommunisták erősebben szer­vezkednek, mint valaha. A kommunisták előretörése­­a közeli ker­eten kétségkívül egyik fontos mellékkérdése lesz a készülő csúcskonferen­ciának. Vannak egyesek, akik szerint a kommunistáik mes­terségesen támasztották a berlini krízist, hogy elterel­jék a figyelmet közelkeleti szándékairól. Ma oly kényes a helyzet, hogy a berlini kér­déssel majdnem egyenrangú­vá vált a megoldandó problé­mák között. FÉLMILLIÓS KIFIZETÉS CHICAGO. — A chicagói Metropolitan Corp. ingatlan­­vállalat fél millió dollárra biz­tosította, vezérigazgatója Herbert S. Greenwald életét. Hat nappal később Greenwald egy utasszállító repülőgéppel február 3-án a newyorki East Riverbe zuhant és meghalt. Társasága így most spring­­field­i, Mass., Massasachetts Life Insurance Companytól félmillió dollárt kapott, sőt a biztosítási díj háromnegyed­­részét is vissza kellett fizetni, ráadásul a halálos baleset napjától számítva a fél millió dollár után esedékes 3 és fél százalékos kamatot. Szakkö­rökben azt hiszik, hogy rövid idő alatt bekövetkezett halál­esetben ez az eddig kifizetett legnagyobb összeg. kétségkívül befolyásolni fog­ja a külügyminiszteri találko­zót is, amely a csúcstalálko­zót megelőzi. 12 napig a jég alatt WASHINGTON — Eisen­hower elnök is elismeréssel szólott a Skate nevű atom­ár óhajtotta búvárhajó rend­kívüli teljesítményéről. A Skate 12 napot töltött a sark­vidék jege alatt. Mindössze tízszer jött fel az Északi Sar­kon a víz színére. Ez más a harmadik amerikai atomerő­vel hajtott búvárhajó, amely a jég alatt járta be a sárvi­­déket. A hideg átlag zéró alatti 35 fok volt. A PÁPA HÚSVÉTI ÜZENETE RÓMA. — XXIII. János pápa első húsvéti üzenetében a békéért imádkozott és azt mondta, hogy államfőknek “a­­népek vezetőinek és nem bí­rálnak” kell lenniük egy vi­l­ágban, amelyet állandóan be­­fel­het a háború félelme. Imádkozott azokért, akik “még mindig szenvednek a múlt háború következménye­ként.” Mintegy 200,000 kül­földi l­átogató volt jelen Ró­mában a fényes vallási cere­móniák megtekintés­ére. A LÉGI KIKÉPZÉS ÁRA WASHINGTON.­­ A Pen­tagon egy meghökkentő sta­tisztikát bocsátott közzé a lé­gierőben történt baleseteikről. Az elmúlt 5 év alatt 18.000 baleset történt és azok közül több mint 5000 halálos kime­netelű volt. A balesetek álltal okozott kár 3 billió dollár. KATOLIKUSOK FRANCO ELLEN MADRID. — Húsvét ünne­pén egy katolikus csoport, amely keresztény demokrata mozgalomnak nevezi magát, “P” betűs jeleket festett a házak falára. A betű a “pro­­testo” szót jelzi, vagyis Fran­co kormányzata elleni tiltako­zást. A Franco-ellenes katoli­kus a diktatúra megszünteté­s­ét akarják és egy liberális monarchia létesítését. KÍSÉRTETIES sötétség WASHINGTON — A múlt hét szombat délutánján való­ságos egyiptomi sötétség bo­rította Washingtont a kora délutáni órákban. A napot fe­kete felhők füg­gönyözték és emberek százai telefonáltak az időjárási intézetnek, hogy a szokatlan jelenség felől ér­deklődj­enek. NYOLCMILLIÓS TŰZKÁR BLACKPOOL, Que. A Ma­­sstin Brothers Transport Ltd. montreali áruházai leégtek Az éjjeli őröknek sikerült el­menekülniük a lángtenger­ből, mellyel a tűzoltók nem tudtak megbirkózni. A kár 1 millió dollár. A DALAI LÁMA CSATLAKOZOTT A TIBETI FELKELŐKHÖZ TOKIÓ — A kínai vörös hadsereg eltörölte a dalai lá­ma rezsimj­ét és helyébe a Panchen lámát ültette. Vörös jelentések szerint a tibeti lá­zadók elrabolták a 23 éves lámát, de egy indiai jelentés szerint ő maga csatlakozott a lázadókhoz és most Tibet dé­li részében rejtőzik, ami sok­kal valószínűbbnek látszik. A Panchen láma a hagyomány szerint vallásilag egyenrangú a­­dalai lámával, de nem bír világi hatalommal. A vörösök egyébként katonai diktatúrát létesítettek Tibetben. Pekingi jelentés szerint a kínaiak két nap alatt vé­get­­vetettek a tibeti lázadásnak és 4000 lázadót elfogtak. De ők maguk is elismerik, hogy egyes csoportok még harcol­nak. Peking szerint a lázadás fő fészke Kalimpong, India északi részében­, ahol a kara­ván ösvények Tibetbe vezet­nek. Ugyancsak a pekingi rá­dióból származik az a hír, hogy nemzeti kínai repülőgé­pek ejtőernyőn hadiszert dobtak le a lázadóknak, meg­erősítve Chiang Kai-shek ál­lítását, hogy támogatja a ti­beti felkelőket. A baj ekkor kezdődött mondja a pekingi rádió , amikor a dalai lámának meg kellett volna jelennie a kato­nai akadémia egy színházi előadásán. “Imperialista ügy­nökök” azt a hírt terjesztet­ték, hogy a lámát le fogják tartóztatni és nem engedik vissza többé palotájába. A lázadók erre elrabolták a lá­mát és megölték azokat a ti­beti tisztviselőket, kik együtt dolgoztak a kínaiakkal. Pekingben Chou en-Lai mi­niszterelnök személyesen vet­te át az irányítást. Ő maga adta ki a parancsot a dalai láma rezsiimjének feloszlatá­sára. Köztudott dolog, hogy a Panchen láma sokkal hajla­mosabb a kommunistákkal való együttműködésre. For­mosa szigetén Chiang nyilat­kozatot adott ki, amelyben arra sürgeti a kínai ifjúságot, hogy csatlakozzék a tibeti lá­zadókhoz. WASHINGTON — A State Department nyilatkozatot adott ki, amelyben “barbár beavatkozással” vádolja a kí­nai kormányt és azt állítja, hogy az megsértette ígéretét, amely szerint Tibetnek poli­tikai és vallási autonómiát ad. A nyilatkozat azt is meg­jegyzi, hogy a Panchen lámát Kínában nevelték fel. “Az Egyesült Államok — mondja a nyilatkozat — mélyen ro­konszenvez a tibeti nép tö­rekvéseivel és elítéli a bar­bár beavatkozást egy büszke és bátor kis nép elnyomásá­ra.” VÉRFÜRDŐ BEIRAT, Lebanon — Ide­­özönlő menekültek elretten­tő képet festenek arról, hogy a kommunistáik milyen ter­rort fejtenek ki Irakban, ami­óta leverték a nemzeti forrá­sak­at. A vörösök, akik a szovjet részére akarják meg­szerezni Irak olaj­forrásait könyörtelenül elnyomnak minden ellentállást. Akiket nem öltek meg azonnal, azok nőtt börtönben, ülnek és vár­ók, hogy mikor kerül rájuk­­ sor a vésztörvényszék előtt Kassem, aki minden áror uraimon akar maradni, nem irgalmaz ellenfeleinek. Test­­őr­ei is kommunistákból álla­nak. A diákokat, a nyugati hatalmak ellen uszítják, a tüntetések mindennaposak. A kommunista sajtó tüzet okád Amerika és Anglia ellen. Ara 7 cent ' 7tm American Newspaper in me Hungarian Language AMERICAN -HUNGARIAN"*^W PEOPLE'S VOICE T No. 77. SZÁM ötvennyolcadik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Ambov, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago szerda, 1959 április 1 Fifty-eighth Year Tibeti menekültek NEW DELHI­A Egy 80 ta­gú tibeti menekült csoport érkezett az indiai fővárosba Lukhangwa volt miniszterel­nök vezetésével. Öszvérhaj­csároktól kezdve gazdag ke­reskedőkig mindenféle társa­dalmi rétegeket képvisel a csoport. Az indiai kormány egy kisebbrangú képviselője fogadta őket egy pályaudva­ron, de a kormány sietve kö­zölte, hogy a fogadtatás “nem hivatalos”, nem akarván in­gerelni vele a kínai kommu­nista kormányt. A NÉMET EGYESÍTÉS VÁRHAT MOSZKVA — Nikita Krus­csev megismételte korábbi kijelentését, hogy a két né­met orságrész egyesítése vár­hat. Figyelmeztette a kelet­német vörösöket, nehogy “el­siessék a dolgot.” A jelenlegi helyzetért a nyugati hatalma­kat okolta a vörös diktátor. KOMMUNISTA PÁRTTAGOK WASHINGTON — A State Department közlése szerint az egész világon az összes kommunista párttagok száma 32,5 millió. Legnagyobb a kí­nai kommunista párt létszá­ma: 12 millió. A szovjetunió­ban 8 millió a létszám és Ma­gyarországon 410,000. A sza­bad világban az olasz kom­munista párt a legnagyobb, állítólag 1,8 millió taggal. 20 országban a kommunista párt működése be van tiltva és így­aglétszámuk becslésre van alapítva. SZÁZ HALOTT TANANARIVE, Madagas­car — A többnapos esőzés­­nek, felhőszakadásnak árvíz volt a következménye, mely­ben több mint száz ember vesztette életét. Százezer em­ber maradt hajlék nélkül. Az alacsonyan fekvő vidékekről és árterületekről 40,000 em­­bert szállítottak el. Egyes alvakban járvány tört ki. Egész ültetvények és falvak kerültek víz alá. CASTRO HÓHÉRA HAVANA — A La Cabana­­egyház hóhéra, aki a halálra­ítélt Batista híveket végzi ki — egy Herman Marks nevű amerikai, a kubai hadsereg 37 éves kapitánya. Eddig 200 íz­ben vezényelte a kivégző osz­tagokat ,vigyázz, cél, tűz ki­áltással. Marks 1957-ben csat­lakozott Castrohoz. Azelőtt a Marineben szolgált.

Next