Amerikai Magyar Népszava, 1959. december (61. évfolyam, 282-307. szám)

1959-12-01 / 282. szám

TITKOS MEGEGYEZÉS? KRUSCSEV ÉS DE GAULLE TITOKBAN TÁRGYALNAK PÁRIS. — A francia fővá­rosban semmi sem marad ti­tokban és igy pattant ki a hí­re annak, hogy Kruscsev és De Gaulle a legnagyobb ti­tokban tárgyalásokat folytat­tak. A tanácskozások célja megegyezni még a csúcs­kon­ferencia előtt. A francia el­nök hajlandó a szovjet állás­pontját támogatni ha cserébe a Kremlin Franciaország mel­lé áll az algíri kérdésben. De Gaulle, amióta hatalom­ra jutott, szeret külön utakon járni és titkos diplomáciai út­jairól gyakran még a hozzá legközelebb állók sem tudnak. Az, hogy az elnök a Krem­­linnel szövetkezik, rossz ha­tást keltett Washingtonban és Londonban. Mindkét szö­vetséges országban meglepe­tésektől tartanak. A francia köztársasági el­nök azt hiszi, hogy ha a szov­jet félreérthetetlenül leszöge­zi álláspontját Algírt illető­leg, kijelentve, hogy azt Fran­ciaország szerves részének tartja, az ázsiai és az afrikai országok nem nyújtanak to­vábbi segélyt az algíri rebel­liseknek. Az oroszok a csereügyletet úgy kötik meg, ha De Gaulle viszont Kínának a UN kebelé­be való felvételét fogja köve­telni. Kruscsev azt hiszi, hogy ha vörös Kínát sikerül a MU asztala mellé ültetni, Peking ismét szót fogad majd Moszkvának. Már régebben hangoztatta De Gaulle, hogy szükség van egy “harmadik erőre, amely az egyensúlyt tartja Amerika és a szovjet­unió között.” Ez a harmadik erő — Franciaország lenne. WASHINGTON. — A kül­ügyminisztérium éber figye­lemmel kiséri a délamerikai kommunisták aknamunkáját, melyet szomszédságunkban folytatnak. Szívósan törnek előre a vörösök Kubában, Ni­caraguában, Costa Ricában, Colombia, Ecuador, Venezue­la államokban, ahol egyre több politikai szerephez jut­nak. A kubai kormány, nem tö­rődve Washington tiltakozá­sával, folytatja a bombás ha­ ÖNKÉNTESEK SIETNEK IiffilA HATÁRAINAK VÉDELMÉRE NEW DELHI. — A kínai­­indiai viszály tovább folyta­tódik. India ifjúsága a ve­szély hírére önkéntes légiókat toboroz a határok védelmére. A kommunista barát honvé­delmi minisztert, Krishna Menont viharosan támadták a parlamentben és népgyűlése­­ken, lemondását követelve. Menon keserűen jelentette ki, hogy “kénytelen lesz majd a végén igazolványt hordani, amely igazolja hazafiassá­gát.” Az ellenzék szerint míg Me­nont pekingi barátai áltatták, javában fegyverkeztek India ellen. Nehru miniszterelnök sietett Menon védelmére, ki­jelentve, hogy bízik minisz­terében. Az országos kormányzó­párt és a szocialisták kórus­ban kiáltozták, hogy nem bíz­nak Menonban, Kína kedven­cében, mert rábízni India vé­delmét, annyi, mintha Chou­­ra, vagy Maora bíznák. Nehru elismerte, hogy a helyzet rendkívül súlyos, de megnyugtatta az aggodal­maskodókat, hogy nincs ok félelemre. India hadserege erős, védelmi rendszere kiáll­ja majd a próbát. Ha ellenség hatol az országba, India had­serege fogja visszaverni őket. Külföldi diplomaták szerint India szerencséjére Kínában a szárazság súlyos élelmiszer­­hiányt okozott. Ráadásul a szovjet értésére adta Peking­­nek, hogy ha folytatja indiai hadjáratát, ebben nem segí­tik. Kína és a szovjet között kölcsönös segélynyújtási szer­ződés áll fenn. Tekintse­­hogy nem India a támadó fél, hanem Kína, a szovjet nem érez kötelezettséget arra sem, hogy hadianyagot szállítson szövetségesének. LUCKNOW. — A tibeti határ mentén, 1500 négyzet­­mérföldes területen úgyszól­ván állandósultak a földren­gések, rémületbe ejtve 50,­ 000 főnyi lakosságot. Indiai szakértőkből álló bizottság sietett a helyszínére, hogy megállapítsák mi okozza a rengéseket. A tibetiek között az a hír terjedt el, hogy kí­naiak és oroszok földalatti atomrobbantásokat végeznek a hegyekben. KIÚJULTAK A GUERILLA HARCOK INDONÉZIÁBAN SINGAPORÉN — Ideérke­zett jelentések szerint Indo­néziában kiújultak a guerilla harcok. Legelkeseredettebben a Darui Islam fanatikus rebel­lisei harcolnak Sukarno ellen, Jáva sziget nyugati részében. Vezérük azt követeli, hogy Indonézia mohamedán theo­­kráciává alakuljon át. Húsz­ezer harcosuk van s ezek ban­dákba tömörülve csapnak le a hegyekből a kormány csa­patokra. Az ország másik problémá­ja a sok kínai, akik Peking utasítását és kommunista propagandát folytattak. Ezen­kívül az ország kereskedelmét tartották a kezükben az élel­mes kínai vándor­kereskedők. Sukarno most elrendelte, hogy hagyják el Indonéziát. Mert a kínaiak nem engedelmesked­tek a többszöri felszólításnak, most a hadsereget küldték a­ jávai falvakba, egy karha­talommal távolítsák el a kí­naiakat. Háromszázezer kí­nait akarnak deportálni. Csak a városokban élő kí­naiaknak engedték meg, hogy maradjanak. Kína követének tiltakozására azt felelte Su­karno, hogy “nemzetbizton­sági okokból nem tűri meg a kínaiakat az ország falvai­ban.” A kínai kormányt újból fel- Mindent hitelre MOSZKVA.­­ Amióta a szovjet kormány bevezette a részletfizetési kedvezményt, a közönség ostrom alatt tart­ja az állami áruházakat. Több mint száz millió rubel érték­ben vásároltak Moszkvában különféle árucikkeket a kará­csony előtti hetekben. zugság terjesztését. Propa­ganda nyomtatványok száz­ezreit terjesztik Dél Amerika államaiban, francia, spanyol és angol nyelven, azt állítva, hogy am­erikai repülőgépek “bombázták” Havanát. A röp­lapokat fényképek díszítik. Castrot, aki az Amerika elle­nes kampányt irányítja, “az örjöngőnek” nevezik saját honfitársai. Kubában egyre folynak a letartóztatások. Aki elégedet­len a rendszerrel, az “haza­áruló.” ALGÍR. — Az algíri rebelli­sek Tuniszban nyilatkoztak a külföldi sajtónak. Az ideigle­nes kormány tagjai kijelen­tették, hogy hajlandók tár­gyalni De Gaulle elnökkel, de feltételeik nem változtak. CIUDAD TRUJILLO. — A dominicai köztársaság diktá­tora, Trujillo 115 rebellist ítélt el. Javarészüket — tá­vollétükben. Átlagban 30 évi kényszermunkával sújtották a vádlottakat, közöttük a ku­bai köztársaság elnökét, Fidel Castrot, valamint az öccsét, Rault, akik a Dominican köz­társaság elleni inváziót irá­nyították. szólította, hogy gondoskod­jék a kínai polgárok elszállí­tásáról. Az indonéziai kínaiak most elvesztik földjüket, házukat, üzleti vállalkozásaikat. PANAMA. — Ernesto de la Guardia elnök közölte az ame­rikai kormánnyal, hogy a jö­vőben megakadályozzák az Amerika-ellenes tüntetéseket. A legutóbbi zavargások alkal­mával 8 ember sebesült meg. Az elnök rádiószózatot inté­zett Panama népéhez, kérve, hogy tartózkodjanak az erő­szakos eszközök alkalmazásá­tól. A panamaiak, mint jelen­tettük, erőszakkal próbálták kitűzni a panamai nemzeti lo­bogót a csatorna zónában, amely amerikai fennhatóság alá tartozik. * WASHINGTON. — Hale Boggs, demokrata képviselő, aki egy kongresszusi bizott­ság élén bejárta Ázsiát és a Közép Keletet, azt mondotta, hogy a kommunisták rendkí­vül hatékony, élelmes módon dolgoznak és propagandájuk­ eredményes. KOMMUNISTÁK AZ ÉLEN HAVANA. _ A kubai kor­­mányt átszervezték. Számos kommunista barát került mi­niszteri állásba. A nemzeti Bank élére Ernesto Guevara őrnagy, ismert szovjet barát került. Ezzel kapcsolatban hi­re jutott, hogy a kormány a bankokat is állami kézbe fog­ja venni. A betevők között pánik tört ki. Külföldi diplo­maták szerint Kuba egyre jobban balra sodródik. TÜNTETÉS TOKIÓ. — 25,000 kommu­nista tüntetett a japán parla­ment előtt tiltakozva az új szerződés ellen, amely Ame­rikának továbbra is megenge­di katonai bázisok létesítését. Más japán városokban is vol­tak tüntetések. DEMOKRATA DICSÉRET WASHINGTON. — A sze­nátus vezető demokrata hon­atyái dicsérettel emlékeztek meg Eisenhower elnök világ­körüli útjáról, amely szerin­tük a béke és barátság céljait szolgálja. GANGSTEREK NEW YORK. — A rendőr­ség két gangszter bandát tar­tóztatott le, egyiket Manhat­tan szigetén a másikat Brook­­lynban. Sorozatosan nyolc rablást és betörést követtek el. 18 ember került rendőr­kézre. A gonosztevők 42,000 dollár értékű ékszert és pénzt zsákmányoltak. 50 INSPEKTOR NEW YORK. — Wagner polgármester intézkedésére 50 főre emelték a húscsalási botrány ügyében nyomozó ins­pektorok számát. Eddig 35 üz­let főnökét s managerét idéz­ték be az ügyészségre kihall­gatásra, miután üzleteikben hamis mérlegeket találtak. Meggondolta magát GLASGOW, Skócia. — An­drew Morgan, egy fiatal skót férj levelet írt távollevő fele­ségének. Amikor a levelet a posta­ládába dobta, hirtelen meggondolta magát. Petró­leumot öntött a ládába és fel­gyújtotta annak tartalmát. Amikor letartóztatták, azt mondta nem akarta, hogy az asszony megkapja a levelet. Három havi fogházbüntetés­sel sújtották. LE AZ ADÓKKAL WASHINGTON.­­ A ke­reskedelmi kamara sürgeti a kormányt, hogy azonnal szál­lítsa le az adókat. Csakis így lehet a dollár vásárló­értékét stabilizálni, mondják gazda­sági szakértőink. AGYONVERTÉK TOKIO. — Dr. Charles E. Perry 51 éves protestáns amerikai misszionáriust két részeg egyetemi hallgató agyonverte. Dr. Perry a to­kiói St. Pál egyetem tanára volt. A mexicói öbölbe zuhant utasszállító gép 42 áldozata közül kilencet már megtalál­tak. Vizsgálják a személyazonosságot. AMERIKAI RAKTÁRAKAT FOSZTOGATNAK A FÜLÖP SZIGETEK RABLÓBANDÁI WASHINGTON.­­ Az amerikai kormány és a Fülöp Szigetek között jegyzékvál­­tásra került a sor az amerikai bázisok raktárainak soroza­tos kifosztása miatt. Szervezett rablóbandák ga­rázdálkodnak a bázisok körül és egy kongresszusi vizsgáló­­bizottság m­e­g­ál­l­a­p­ította, hogy a filippinó kormány kor­rupt tagjai fedezik a vissza­élőket. A Fülöp Szigetek washing­toni követe tiltakozott a sér­tő megállapítások ellen, de a honatyák, akik adatokkal tá­masztották alá állításaikat, ismételten kijelentették, hogy minden amit mondottak, igaz. Éppen ezért újabb vizsgálóbi­zottság elé akarják utalni az ügyet.­­ Az amerikai bázisok körül benszülött “haszonlesők leb­zseltek, akiket nem érdekel sa­ját hazájuk sorsa és védelme, csupán az, hogyan vághatná­nak zsebre gyorsan néhány dollárt” — mondotta Phil Weaver, Nebraska képviselő­je, a képviselőház megajánlá­­si bizottságának tagja. A banditák olyan vakme­­rőek, hogy világos nappal tá­madnak meg amerikai kato­nai szállítmányokat. Korábban lényegesen jobb a helyzet és itt az amerikaiak jó munkát végeznek, állapí­totta meg Weaver. Dél Korea kormánya fel­hívást intézett a szovjethez, kérve a Kremlint, hogy béke­szándékát bizonyítsa be tet­tekkel. Tegyék lehetővé a szabad választásokat Koreá­ban, hogy a két országrészt a népakarat egyesíthesse. Az egyesítést eddig az északko­reai vörösök akadályozták. A nemzetközi feszültség enyhülni fog, ha Koreában végre helyreáll a béke. A kí­nai “önkéntesek” már haza­tértek Észak Koreából, mely­nek kommunista hadseregét megerősítették. Formosa szigetének védel­me kifogástalan, mondotta a képviselő. TŰZIJÁTÉK HONOLULU. — A Kilauea tűzhányó rövid szünet után ismét kitört, 300 láb magas­ba lövelve fel a tüzes lávát. MILLIÓKAT KERES KÍNA A kábitószercsempészeten HONG KONG. A kommu­nista Kína úgy jut külföldi valutához, hogy nemcsak bá­torítja, de űzi is a kábítószer­­­csempészetet. Kínában tilos fehér mérget árulni. Jól szer­vezett csempészbandák viszik az árut a szomszéd országok­ba, távoli világrészekbe. A csempész hálózat Európáig, Amerikáig terjed. A hongkongi kormánynak sok munkát ad a méregüzé­rek elleni harc. Az ázsiai ká­bít­ó­s­z­e­rkereskedelem köz­pontja lett Hong Kong. Hiva­talos becslés szerint negyed­­millió kábítószer élvező él Hong Kongban. Ezek évente 45 millió dollárt áldoznak ká­ros szenvedélyükre. A bűnözők javarésze kábí­tószerélvező, a 1l­ap­­­t­o­l­ták meg az angol gyarmat rend­őrség hatóságai. A zugárusok módszere ugyanaz itt, mint mindenütt a világon. Előbb hitelre adják az újoncnak a fe­hér mérget, amikor aztán már rászokott ,zsarolják és egyre több pénzt követelnek tőle. A kétségbeesett ember így té­ved a bűn ösvényére. Hong Kong másik problé­mája, az egyre áradó kínai menekültek, akiknek száma oly nagy, hogy talpalatnyi hely sincs már a számukra. Munkát nem találnak és ke­gyelemkenyéren élnek. A nyo­morgó, éhes menekültek az­után lopással, rablással segí­tenek magukon, hogy enyhít­sék az éhség kínjait. ARA 10 CENT An American Newspaper in the Hungarian No. 282. SZÁM ötvennyolcadik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, kedd, 1959 december 1 Fifty-eighth Year KÁRTÉRÍTÉS COLUMBUS. — Ralph W. Alvis fogházőr egy Solly Hart nevű fegyencet kísért a fogház kocsiján. Útközben helytelen előzés következté­ben a fegyenc az autóból ki­esett. A bíróság ezért 5000 dollár kártérítést és két éven át havi 150 dollár ellátási ösz­­szeget ítélt meg neki. A bal­eset folytán a fogházőr , aki a kocsit vezette, jobb szemét elvesztette. Kuba takarékkötvényei HAVANA. — A kubai kor­mány bondokat készül kibo­­csájtani. A takarék­kötvé­nyeket kubai polgároknak,­­turistáknak kínálják eladás­ra. 179 MILLIÓ AMERIKAI WASHINGTON. — A Cen­sus Bureau jelenti, hogy Amerika lakosságának száma 179 millió főre emelkedett. FONTOS MOSZKVA.­­ A szovjet­kormány ismét hangoztatta, hogy mennyire fontos a csúcs­találkozó. “Minél előbb annál jobb, mondották a Kremlin­­ben.” A 82 éves Mrs. Ann Tompkins egy olaj lámpa hajított­a fényképész felé aki le akarta fényképezi 79 éves nővérét. A nővért ki akarták lakoltatni.

Next