Amerikai Magyar Népszava, 1960. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-02 / 1. szám

KIÉLESEDETT A HELYZET AZ ACÉLIPAR ÉS A UNIÓ KÖZÖTT WASHINGTON. Az acélipar és a unió között elmérgesedett a helyzet és mindkét fél egymást vádolja azért, hogy nem tudnak megegyezni. R. Conrad Cooper, a nagyipar megbízottja azt mondta, hogy az acélunió “munkamonopóliumot akar és David J. McDonald unió elnököt diktátornak nevezte, aki követeléseivel inflációba sodorja az országot.” Cooper szerint az ipar elment a végsős határig és anynyit ajánlott az új bérszerződés keretében, amennyit csak tudott. De a unió elnök saját helyzetét próbálja erősíteni azzal, hogy kitart “képtelen követelései mellett.” A unió, tekintet nélkül Eisenhower elnök kérésére, növelte követeléseit, állította Cooper. McDonald válaszában rámutatott arra, hogy miközben az acélgyárosok infláció miatt aggódnak, egyes üzemek, amelyeknek acélra van szükségük, négyszer annyit fizetnek az acélért, mint amennyibe az került a sztrájkratt. Ami a monopóliumot illeti, folytatta a unió vezér, az az acélgyárosok sajátja, nem pedig a unióé. Emiatt vizsgálatot sürgetett McDonald, hangoztatva, hogy egyes kisebb gyárak már alá akarták írni az új bérszerződést, de a nagyok megakadályozták őket. Az elnök háromtagú vizsgálóbizottsága, mint már megírtuk, jelentésében, amelyet Eisenhowernek adott, sötét képet festett a helyzetről. Ha nem kerül sor egyezségre, a Taft-Hartley törvény értelmében titkos szavazást rendelnek el, hogy ki ne nyerjenek a munkásság álláspontjáról. A sztrájk január 26-án újra kezdődhet. A nagyipar azért ellenzi a unió követeléseit, mert átlagban 50 cent órabéremelést akarnak, ami nemcsak az acél, de más iparcikkek drágulását idézné elő. AUGUSTA. — Eisenhower elnök bizalmas megbeszélést tartott az acélválság ügyében. Ugyanakkor meghosszabbította a nuclear fegyverekkel, bombákkal való kísérleti tilalmat. A robbantásokat bármikor folytatni fogják, amikor arra nemzetvédelmi okokból szükség lesz, mondották illetékes helyen. VIHAROK Georgiában is hideg volt egész napon át, az országos hideghullám szele a déli államokba is lehatolt. A legroszszabb volt a helyzet New Englandban, ahol vad viharok tomboltak. A partvidékeket emeletmagasságú hullámok korbácsolták végig. 23 ember vesztette életét az orkánban. Maine, New Hamshire államokban és New Yorkban öttől 16 inches magasságú volt a hó. New Yorkban sokhelyütt elszakadtak a távíró huzalok és a villanyáram vezetékek, úgy hogy a nagy metropolis számos negyede sötétben maradt. 15, 000 házban nem volt villanyáram és világítás. A leszakadt villanyvezetékek két embert öltek meg. Torontóban két napon át dühöngött a hóvihar, a forgalom megakadt a városban a tizenes magas hó miatt. A villanyáram szolgáltatás itt is megszakadt. Ausztriában, az Alpokban hógörgeteg négy embert ölt meg, jelentik Bécsből. VILÁGKÁOSZ FENYEGET A TÚLNÉPESEDÉS MIATT NEW YORK. — A Population Reference Bureau szerint a túlnépesedés miatt világkáosz fenyegeti az emberiséget. A tragikus az, hogy elmaradt, szegénysorsú népek szaporodnak a leggyorsabban, ily módon növelve saját nyomorúságukat. A világ népessége három billióról rövidesen három és félbillióra növekszik és az elmaradt nemzetek saját bajukért majd a jobb sorsban élőket okolják. Ez az irigykedés és gyűlölködés vezetett háborúkra a múltban is. Az, hogy Amerika gondoskodik a nyomorgó nemzetekről, nem megoldás. Ezeknek a kormányaik kell, hogy segítsenek önmagukon észszerű gazdálkodással és a szaporodás szabályozásával. Kína is fenyegeti a világbékét túlnépesedésével. Évente 12 millióval nő a lakosság lélekszáma. Ez a magyarázata annak, hogy elfoglalták Tibetet és hogy most Indiára vetettek szemet. Az oroszoknak, akik okosabbak és nem hívei a túlnépesedésnek, minden okuk meg van arra, hogy féljenek Kínától, ahol az emberek úgy szaporodnak, mint a nyulak. A gazdasági termelés képtelen lépést tartani e “szülőgépekkel.” NEMEKKEL ÁRASZTOTTA EL AMERIKÁT FIDEL CASTRO MIAMI. Fia. — Castro titkosrendőrsége nemcsak Kubában tartja rettegésben a lakosságot. Amerikában is mindenütt ott vannak a rebellisvezérből lett mániákus miniszterelnök kémei, hogy az ide menekült kubaiakat szemmel tartsák. Havanában saját honfitársaikat és a külföldieket figyelik, Miamiban és más amerikai városokban az emigránsokat lesik. A titkosrendőrség neve rövidítéssel DIER, amelybe NEM FECSEGNI CSELEKEDNI AKARUNK ~ MONDJA NIKITA MOSZKVA. A Parisban tartandó csúcskonferenciával kapcsolatban Nikita Kruscsev úgy nyilatkozott, hogy a nagyhatalmak fejeivel “nem fecsegni, eszmecserét folytatni akar.” A cél, mindenről nyíltan beszélni, cselekedni, hogy a világbéke és az emberiség sorsát előre vigyék. Anglia, Franciaország a berlini kérdést szorgalmazzák. Kruscsev vesszőparipája — a nemzetközi lefegyverzés. A Pravdában megjelent nyilatkozat szerint sok értelme nincs az olyan konferenciának, amelyen csak beszélnek, miközben a fegyverkezési verseny tovább folyik. Kruscsev hangoztatta, hogy a fegyverkezésre fordított billiókat saját népeiket segíthetik előre az érdekelt kormányok. A kínai-indiai viszályról csak annyit mondott a szovnemcsak a spiclik tartoznak, de a hadbiták is, akik ítélkeznek a letartóztatottak fölött. Ezek a szakállas bírák mit sem tudnak a jogról, de bosszúért lihegve törnek pálcát a rendszer ellenségei felett. Mindenki, aki nem Castro híve, ellensége és mint ilyen “hazaáruló.” Hitler hírhedt Gestapoja tanulhatott volna Castro DIER organizációjától. Castro legmegbízhatóbb spiclijei a fanatizált fiatal suhancok, akik még saját szüleiket is besúgják ha bírálni merészelik bálványukat. Miamiban több mint száz kubai spicli működik, ötvennél több van New Yorkban. Ha valakit besúgnak, az letartóztatásba kerül és csak sokára szabadul ki még az esetben is ha a vérbirák ártatlannak találják. A külföldi turisták elmaradásának egyik fő oka, hogy kényelmetlennek találták a kémekkel spékelt vakációt, azt, hogy minden lépésüket vigyázták és szállodai holmijukat felturkálták. Minél több gazdasági nejét diktátor, hogy reméli, sikerül az ügyet békésen elsimítani. De közben olyan hírek érkeztek Nepálból, a Himalája mentén fekvő királyságból, hogy kínai vörös kémek árasztották el az országot. A határon pedig katonaságot vonultattak fel a kínaiak. Tibetből utat építettek Nepálon át, hogy haderejüket könnyebben vonultathassák fel. India miniszterelnöke, Nehru megismételte, hogy “minden áron, még nagy áldozatok árán is megvédelmezik India határait Kínával szemben.” RIO DE JANEIRO. A Délamerikai diplomaták azt a kérést intézték az amerikai kormányhoz, hogy Eisenhower elnök látogassa meg a délamerikai országokat. Ez fokozná népszerűségét és szorosabbra fonná a déli országok és Washington barátságát. kétséggel küzd Kuba, annál hangosabban szidják Amerikát. Mindennek Amerika az oka, a munkanélküliségnek, a deficitnek, Castro kétbalkezes kül- és belpolitikájának. Az amatőrökből álló “kormány” gyors tempóban viszi csőd felé a szerencsétlen szigetországot. Castro rádiószózatában felszólította “alattvalóit”, hogy hallgassák ki a bárokban, vendéglőkben, üzletekben folyó beszélgetéseket. Aki ellenforradalmi beszédet tart, azt jelentsék fel. A hadbíróságok karácsonykor és újévkor 3 napos “szünetet tartottak.” tragédia SEAL BEACH, Calif. — Thomas A. Jenkins 61 éves apa a fiú után ugrott a tengerbe, amikor Jimmy nevű 13 éves fiát elsodorta az ár. A hatalmas hullámokkal viszont nem tudott megbirkózni. A gyermek a tengerbe fulladt, az apát félholtan mentették ki a vízből. FRANCIAORSZÁG NEM ENGEDI ÁT LÉGIHADEREJÉT A NATONAK PÁRIS. — Franciaország külügyminisztere, Couve de Murville ismertette a kormány álláspontját a NATO közös fővezérével szemben. De Gaulle azért nem hajlandó saját légiflottáját és hadseregét a NATO közös fővezérlete alá rendelni, mert ha nuclear háborút kezdenek, azt a francia vezérkar hozzájárulása nélkül kezdhetik el, francia földön, francia erőikkel. Ebbe a kormány nem egyezhet bele, mondotta a külügyminiszter. A francia nemzetgyűlés előtt hangzott el a nyilatkozat, heves viták közben, mert számos honatya ellenzi De Gaulle politikáját. A külügyminiszter megmagyarázta, hogy a NATO vezérkara atom és hydrogén bombákat kívánnak elraktározni francia bázisokon. Békében csakúgy mint háborúban kellene átengedni az országot és a hadsereget a NATO legfőbb parancsnokának, akinek a francia kormány nem adhat utasításokat. Az európai NATO legfőbb vezére Lauris Norstad tábornok, akinek Páris környékén van a főhadiszállása. Amerika, mint ismeretes, a jet skvadronokat visszavonta Franciaországból és azok most angol és német földön állomásoznak. — Ha az algíri polgárháború véget ért, Franciaország majd kiveszi a részét Európa közös védelméből — ígérte a külügyminiszter. A csúcskonferenciával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem fűz nagy reményeket a nagyhatalmak fejeinek találkozójához. A maga részéről nem hiszi, hogy a világot háború fenyegeti a közeljövőben. AUGUSTA. Eisenhower elnök tanácsadóival tartott konferenciát az 1969 évi védelmi és nuclear programról. SORAYA PARTIJA ST. MORITZ, Svájc. — Irán sahjának volt felesége, Soraya fényes partit rendezett egy itteni bárban. Az egész helyiséget kibérelte vendégei számára. Állandó kísérője Harold Krupp von Bohlen volt, a híres nagyiparos család sarja. Orsini gróf, aki olaszországi útja alatt kisérgette az exkirálynét, nem jelent meg a fényes mulatságon. Soraya síleckéket vesz St. Moritzban. 24 BILLIÓ ÉVES CSILLAGOK FALADENA, Calif. — Asztronómusaink a világ “legöregebb” csillagaira bukkantak távcsöveik segítségével. A Tejút csillagai 24 billió évesek, hozzávetőleges becslés szerint. A teremtés munkája a világűrben még nem ért véget, mondják a csillagászok. A múltban “csak” tízbillió éveseknek vélték ezeket az égitesteket. Ma már, színkép és fényelemzés segítségével alaposabb munkát tudnak végezni a szakértők a csillagok korának megállapítását illetőleg. Az egyik csillagász olyan csillagokat fedezett fel, amelyek húszezerszerte fényesebben izzanak, mint a mi jó öreg napunk. FÖLDRENGÉSEK HOLLISTER, Calif.--Nagyerejű földrengés rázta meg Hollister városát az esti órákban. A rengést még San Franciscóban is érezték. SANTIAGO, Chile. — Földrengés volt Calama városkában, ahol számos ház összedőlt, de emberéletben nem esett kár. LIMA, Peru. — Két földrengés rázta meg Pomabamba városkát, olyan erővel, hogy egész utcák dőltek romba. 11 ember életét vesztette, százak menekültek ki a szabadba. KASSEM CÁFOL BAGDAD. — Kassem iraqi diktátor cáfolta, hogy ő kezdte az ellenségeskedést Irán és Iraq között. Szerinte az iráni határőrség tüzelt elsőnek iraqi katonákra. ÄRA 10 CENT rAM American Newspaper in the Hungarian Language No. 1. SZÁM ötvenkilencedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, szombat, 1960 január 2 Fifty-ninth Year INFLÁCIÓ FENYEGET Rio de Janeiro közelében lezuhant brazil szállítógép utasainak holttestét a tűzoltók szállították el a katasztrófa helyéről. 32 utas volt a gépben, de 39 személy halt meg, mert a gép lakóházakra zuhant. 12 MILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ KINCS A TENGER FENEKÉN TAVERNIER. Fia. — Kincskeresők özönlötték el Florida Keys környékét, miután szakértők megerősítették a hírt, hogy a tenger fenekén, három mérföldnyire a parttól 12 millió dollár értékű arany és ezüst kincs fekszik. 1733 július 15-én a tengeren tomboló viharban nyolc spanyol gálya sülyedt el. A spanyol kiincseshajók, megrakodva rabolt arannyal és drágakövekkel, haza készültek Európába, amikor átélte őket a végzet. Búvárok, akik az elmúlt hónapokban kutattak a tenger színe alatt, megtalálták az egyik gályát és aranyrudakat, ékszereket hoztak fel a mélyből. Régi pénzeket is találtak és azték templomokból elhurcolt kincseket. Szakértők becslése szerint a 12 milliós kincs mindössze 30 lábnyi mélységben fekszik a korálszirtek között. Azok, akik Madridban nyomoztak, a hajdani királyi archívumban megtalálták a feljegyzéseket melyek megerősítik a hírt, hogy a kincseshajók a tenger fenekén nyugosznak. Az aranyon, ezüstön, drágaköveken kívül temérdek fegyver, ágyú volt a spanyol hajókon. Bibliákat mentettek ki a megtalált gálya roncsai közül. Egy másik búvár elefántcsont agyarokat talált és edényeket. Ezek egy rabszolgahajóról származnak, állapította meg a Smithsonian Institute. ÖKLÜKET RÁZVA KÖVETELNEK SZABADSÁGOT AZ AFRIKAIAK LEOPOLDVILLE, Belga Kongó. Amikor Baudouin belga király kocsija elhaladt a leopoldvillei benszülöttek sorfala között, a négerek öklüket rázva ordítozták: “Szabadságot követelünk! Ki a fehérekkel a Kongóból!” A király falfehéren és némán ült a kocsijában. A tömeget fegyveres katonaság választotta el a királytól és kíséretétől. Annál hangosabban éljeneztek a belga és más európai telepesek. Ezek azt kiáltozták, hogy éljen a király és ne engedjék át a Kongót a félvad, babonás, bosszúálló törzseknek. — Ha a népre ismét rászabadítják varázslóikat és törzsfőnökeiket, a dzsungel hódítja vissza a civilizált Afrikát — jósolják a telepesek. A király állítólag azt tervezi, hogy öccsét, Albertet alkirállyá nevezi ki a Kongóban. Ezzel az akcióval remélik megmenteni a gyarmat természeti kincseit Belgium számára.A Kongo öt legnagyobb politikai pártjának vezérei egymással torzsalkodnak és gyakran kerül sor nyílt harcra. Csupán abban egyeztek meg, hogy választásokat tartanak, a belgák engedélye nélkül is. Utána kormányt alakítanak és kikiáltják a hat Kongó tartomány függetlenségét. Ez harc nélkül aligha fog menni. Belgiumból légi után újabb csapatok érkeztek a rend fenntartására. PÁRIS. — Az új független állam, a három millió lakossal rendelkező Kameroon újév után kezdi el pályafutását a francia kormánnyal és az afrikai gyarmat vezetőivel kötött szerződés értelmében. A nyugatafrikai gyarmatból lett köztársaság diplomáciai karát most szervezik meg. A RÁK TITKA CHICAGO. Rákkutatók szerint az emberi testben rejtőző vírusok okozzák a különféle rákbetegségeket. A titokzatos vírusokkal most folynak a kísérletek az ország nagy orvosi laboratóriumaiban.