Amerikai Magyar Népszava, 1960. április (62. évfolyam, 78-103. szám)

1960-04-01 / 78. szám

An American Newspaper in the Ilungarian Language AHA io rKivi No. 78. SZÁM ötvenkilencedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, péntek, 1960 április 1. Fifty-ninth Year Adenauert szidta Nikita A TEAMSTERS UNIÓ HIÉNÁJA, ÍGY NEVEZIK JAMES R. HOFFÁT WASHINGTON — A sze­nátusi vizsgálóbizottság, mely az uniónban folyó visszaélé­sekkel és az uniókba szivár­gott gonosztevők leleplezésé­vel foglalkozott három éven át, súlyosan megbélyegezte James H. Hoffát, a Teamsters Union ideiglenes elnökét. A bizottság szerint Hoff­a élősdije a uniónak és a szer­vezett munkásság­­párjának tekinti a gonosztevők, rovott­­múltuak “patrónusát.” Hoffa ellen különféle eljá­rások folynak, de minden, at­tól függ, hogyan viselkedik majd a unió, amely szabadul­ni akar Hoffa uralmától. A bíróság által kinevezett há­rom monitor leleplezéseit is ismertették a bizottsággal. A szövetségi bíróság április hetedikén kezdi meg a moni­torok panaszainak tárgyalá­sát. A sajtó gyakran szellőz­tette Hoffa harcát a monito­rok ellen, akik leleplezték az el­nök mesterkedéseit. A bíró­ságok már többizben felszólí­tották Hoffát, hogy távolítsa el a unióból a racketeereket, gonosztevőket. De Hoffa to­vábbra is kitartott kétesmúl­­tú barátai mellett. A vizsgá­lóbizottságnak az a vélemé­nye, hogy Hoffa ha akar sel, tud szabadulni ‘‘múltjától”, mert ha ezeket a kétes egyé­neket kidobja a unióiból és megfosztja őket zsíros fizeté­seiktől, ellene fognak fordul­ni és leleplezik. Nyílt titok, hogy az 1959 évi új munkaügyi törvényt Hof­fa miatt hozta a kongresszus. A szenátusi bizottság figyel­meztette a kormányt, hogy ha Hoffa baj nélkül ússza meg a dolgot, ha kihívó viselkedé­séért és visszaéléseiért nem lakul meg, ezzel rengeteget ártanak a tisztességes uniók­nak. A közvélemény megfor­dul és kialakul az a véle­mény, ami a gangster idők­ben uralkodott, hogy a nagy­stílű faeketeerekkel nem tud elbánni az igazságszolgálta­tás. — Visszatérünk majd a dzsungel korszakhoz — mon­dották az elkeseredett hon­atyák. A jelentés ugyancsak szá­mot ad a hírhedt Maffia ne­vű bűniszövetkezet működésé­ről. Ez a szicíliai eredetű tit­kos társaság zsarolással, hi­vatásos emberöléssel, kábító­szercsempészéssel és lányke­reskedelemmel foglalkozik Az ide szivárgott szicíliaiak sokszázmilliós bevételre tet­tek szert, terrorizálva a bé­kés kereskedőket, vállalkozó­kat. Az alvilág befurakodott a munkásszervezetekbe, nagy­­vállalatok vezetőségeibe és Amerika gazdasági életének egy részét kaparintották a markukba. John F. Kennedy szenátor azt sürgeti, hogy a kongresszus létesítsen egy ál­landó nemzeti bűnkutató bi­zottságot, amely maj­dl segíti a rendőrségek és az FBI mun­káját. WASHINGTON — George Meany, az AFLICIO elnöke azt kérte a kormánytól, hogy vállalja az amerikai ifjúság nevelési költségeit. KUBA NEM MONDJA FEL AZ AMERIKAI TENGERI BÁZIST HAVANA. — Raoul Castro Kuba honvédelmi minisztere kijelentette, hogy a kormány­nak nem áll szándékában fel­mondani Amerika kubai ten­geri bázisát. Az erre vonatkozó sajtó­hí­reket ‘‘vaklármának” nevezte a miniszter. A kubai lapok már arról ír­tak, hogy a guantanamoi bá­zisról távoznak az amerikaik. Castro szerint az amerikai flotta mindörökre a bázison maradhat, ha Amerika nem tervez támadást Kuba ellen. A bázist, mint ismeretes, 1898-ban létesítették ameri­kai-kubai szerződés alapján. Amióta a két Castro fivér uralkodik Kubában, gyakran hangzottak el beszédek az “el-ÁRVIZEK KANSAS CITY — Nebras­ka, Kansas, Misouri és Iowa államokban árvizek pusztíta­nak. Sok helyütt helicopterek mentették meg a vízzel körül­zárt házak lakóit. Nebraská­­ban nemcsak a hó olvadt meg, de eső is esett egész na­pon át, növelve az árvízve­szélyt. Sokezer akernyi gabo­naföld áll víz alatt. Illinois­­ban jégeső esett. St. Louis és Omaha között vonatokat kel­lett más utakra irányí­tani, mert a töltések, sínek víz alatt állanak, avult a szerződés ellen. Egy­részt a bérösszeget, évi 3 mil­lió dollárt, keveselték. Más­részt a bázison dolgozó kubai munkások, háromezer ember bérét akarták emeltetni. — Kuba nem szívesen lát idegen haderőt a földjén — mondotta Raoul Castro — de ezt a szerződést örököltük és célunk azt tiszteletben tarta­ni. Közben a rémhírterjesztő sajtó azt jelentette, hogy Amerika menedékjogot ad Batistának, az elűzött diktá­tornak. Ebből természetesen szó sem igaz. Batista Euró­pában tartózkodik és azon kérését, hogy az Egyesült Ál­lamokba jöhessen, kereken el­utasították. Öt amerikait, kiknek jacht­juk a kubai partok mentén haladt el, letartóztattak és Havanába vittek, ahol folyik kihallgatásuk. A jachtot a he­ves vihar sodorta partra, Ca­pe Frances közelébe. Az amerikai sportolók Miamiból indultak el Isle of Pines felé. NEW YORK — Spraill­e Braden, Amerika volt kubai követe azt mondotta, hogy Castro teljesen kommunista befolyás alá került és Ameri­ka számára nem marad majd más hátra, mint fegyverrel védeni önmagát és szomszé­dait a vörösöktől. ÖNGYILKOS DÁNOK KOPPENHÁGA Hivata­los kimutatás szerint minden 42 .dán közül egy öngyilkossá­got követ el. Az utóbbi idő­ben növekedett az öngyilkos­ságok száma. WASHINGTON - A hava­­nai amerikai követség kezé­ben van a Kuba fölött lelőtt két amerikai pilóta írásbeli vallomása. Eszerint a két re­pülőt Castro bérelte fel, hogy propaganda célból játszák meg a komédiát és segítsék elhitetni a külvilággal, hogy ko­r­m­á­ny ell­­­en­e­s össze­eskü­vő­ket akartak külföldre szöktet­ni. Az egyik pilótának a lábá­ba fúródott egy golyó, amikor a­ kubai katonák tüzet nyitot­tak rájuk. Mindkettőjüket le­tartóztatták és i börönbe vetet­ték. A komédia azonban n­em hozott olyan eredményt, ami­lyent a kommunisták remél­tek. Kuba népe, mindenféle izgató rádióbír és uszító új­ságcikk ellenére sem hábor­gott. A kubaiak már régen tudják, hogy Castro színfal­­hasogató harsogásait nem kell komolyan venni. William L. Shergales, a clevelandi származású 33 éves pilóta, letartóztatásakor TERROR BUENOS AIRES — A fő­város két villanytelepét rob­bantották fel bombákkal jobboldali terroristák. A vá­lasztások után sorozatos letar­tóztatások történtek az or­szágban. A tömeg az utcákon az ellenzéki pártok előretöré­sét ünnepelte. Frondizi elnök kormánya azonban a helyén maradt, veszteségei ellenére is. A peronisták is elvesztet­tek több ülést a parlament­ben. A konzervatívok viszont erőre kaptak, közölte az amerikai követség­gel, hogy nem fél a következ­ményektől, mert miután elő­re megjátszott komédiáról volt szó, bizonyosra veszi, hogy pár napon belül szaba­don engedik. írásba adta, hogy Castro kérésére vett részt a komédiában. Amikor később látta, hogy becsapták és a vörösöknek eszük ágában sincs szabadon engedni, tiltakozni kezdett és most már ő kérte az amerikai követség segítségét. A Castro kormány tovább folytatta a hazudozást, azt állítva, hogy Batista volt rendőrfőnökét, a hírhedt emberkínzó Montesi­­not akarta Amerikába csem­pészni a két amerikai. Montesinot, a lányát és en­nek férjét szintén börtönbe vetették. A másik amerikai pilóta,­ Howard L. Lundquist nem tudott semmit a kulissza mögötti titokról. Az egész ter­vet Castro titkára dolgozta ki és ő ugratta be a két ameri­kait azzal, hogy ily módon a hálára kötelezik majd Cast­­rot.” A hála, jegyzik meg az amerikai követség nyilatko­zatában, nem is marad el. A két beugratott repülőt rövide­sen hadbíróság elé állítják. Castro, mint a mai sajtó­­jelentésekből kiderül, nyíltan veri a dobot a kommunisták mellett. Legújabb beszédében hadat üzent az antikommu­­nistákn­ak. Szerinte ezek a vö­rösök ellen acsarkodók “gyen­gítik az ő forradalmi kormá­nyába vetett hitet.” GOMULKA REFORMJAI VARSÓ — Wladyslaw Go­­mulka közoktatásügyi refor­mokat léptetett életbe Len­gyelországban. Az egyetemi hallgatókhoz intézett beszédé­ben azt mondotta, hogy a nemzet számára súlyos meg­terhelést jelent neveltetésük. Éppen ezért elvárja tőlük, hogy segítik a parasztokat, a kolhozok dolgozóit m­unká­­jukban. A farmokon és a gyá­rakban kell kd­olgozniuk a diá­koknak, hogy növeljék a ter­melést és egyben megtanul­ják mi is az, amikor valaki “arca verejtékével keresi a kenyerét.” Gomulka szemre­hányást tett az egyetemisták­nak amiatt, hogy egyesek “le­nézik a kétkezi munkát.” CASTRO BÉRELTE FEL A KUBA FELETT LELŐTT AMERIKAI PILÓTÁKAT John Kennedy szenátor (bal) és Hubert Humphrey szenátor (jobbra a második) az április 5-iki Wis­consin állam előválasztására készülnek. Mindkettő a demokrata elnökjelöltségre pályázik. 13,500 ÁLDOZAT PÁRIS — A francia hadve­zetéséig statisztikája szerint az algíri háborúban össze­sen 13,500 francia katona vesztette életét. ORSZÁGOS KAMPÁNY LINCOLN. Neb. — Nixon alelnök kijelentette, hogy or­szágos kaimpánykörútra in­dul. Minden egyes államba el­látogat, hogy híveket toboroz­zon és így elnyerje a GOP je­löltséget. A maga részéről úgy véli, hogy minden egyes kandidátusnak joga van bí­rálni az ellenzéki párt tevé­kenységét és ostorozni hibáit. PICKETELÉS NEW YORK — A Congress of Racial Equality, amely passzív ellentál­lást hirdet a négerek között, elrendelte 105 Wool­worth áruház picke­­telését, New York városában. SZTRÁJK VANDENBERG LÉGI BÁ­ZIS — Az itteni rakétabázis 3000 civil alkalmazottja sztrájkol, kéréseive jelenlegi órabérüket. FÖLDRENGÉSJELZŐ KÉSZÜLÉK A HOLDBAN WASHINGTON Ameri­ka tudósai olyan földrengés­­jelző készüléken dolgoznak, amelyet majd rakéta segítsé­gével fellőnek a holdba, ahol a különleges gép észlelni tud­ja a hold felszíne alatti rengé­seket. Erről aztán rádióhullá­mok segítségével fog jelen­tést küldeni. NIKITA ÉRDEKÉBEN DIJON, Franciaország — Amikor Nikita Kruscsev ‘‘be­vonult” Dijon városába, a 84 éves polgármestert, Felix Ad­rien Kir katolikus kanonokot a rendőrség sietve eltávolí­totta Dijonból. Attól féltek, hogy a helyi kommunisták tüntetni fognak ellene, mert nem volt hajlandó üdvözölni Kruscsevet. Kir eredetileg vállalta az üdvözlő beszéd el­mondását, de aztán a Vatikán megtiltotta, hogy beszéljen. Kruscsev egyébként nem tit­kolta, hogy halálosan unja a sok üdvözlő frázist, kézrázást, városról városra való repke­­dést. Tegnap azt kérdezte a tolmácsától, hogy “mikor me­gyünk már végre vissza Oroszországba?” HOLTPONTON GENF — A nyugati hatal­mak és a szovjet blokk nem tudtak megegyezni a lefegy­verzési kérdés egyik főbb pontjában, mint valósítsák meg a kijátszhatatlan nem­zetközi ellenőrzést. A szovjet a nyugati terv ellen berzen­kedik, a nyugati delegátusok viszont a szovjet javaslato­kat tartják elfogad­hatatla­­noknak. Hasonlóképen nincs egység a világűrben való ellenőrzést illetőleg sem. Az ellentétek még azon a téren is megmu­tatkoztak, hogy milyen sor­rendben tárgyalják az egyes pontokat. Minden országnak valami más a fontos. TOVÁBBRA IS BÖRTÖNBEN MARAD ABEL, A SZOVJET KÉM WASHINGTON. — A Su­preme Court 5-4 arányban úgy döntött hogy Rudolf I. Abel szovjet ezredes, Moszk­va kémje, akit annak idején 30 évi börtönbüntetéssel súj­tott a bíróság, továbbra is fogva marad. Az ítéletet a kém védőügy- MACMILLAN INTELME WASHINGTON — Anglia miniszterelnöke, Harold Mac­millan, aki Amerikában tár­gyalt Eisenhower elnökkel ag­godalmának adott kifejetést az európai országok egyesíté­sével kapcsolatban. Macmil­lan szerint az európai gazda­sági és politikai közösség megvalósítása sokféle hátrá­nyos következménnyel járhat. Az egész szabad világ szen­ved majd miatta, jósolta Ang­lia miniszterelnöke,­ aki a kér­désről hosszan tanácskozott Her­ber külügyminiszterrel. Anglia mindig ellene volt az európai államok egy­esí­télé­nek. Ha a németek és fran­ciák azt megvalósítanák, An­glia kénytelen lenne ellene fordulni, védje megfellebbezte és a döntést most hirdette ki Fe­lix Frankfurter főbíró. A dön­tés szerint az FBI nem köve­tett el alkotmányba ütköző cselekedetet, amikor átkutat­ta Abel newyorki hotelszobá­ját és onnan bizonyítékokat szerzett a vádlott ellen. Az 57 éves kém jelenleg az atlantai fegyház lakója. Kato­nai titkokat lopott és azokat rendszeresen Moszkvába szál­lította. Több lakást tartott fenn New Yorkban és egy mű­termet, amelyben festményei lógtak. A ház lakóinak azt ál­lította, hogy mint festőmű­vész keresi a kenyerét. Közben az amerikai szovjet kémháló­zatot irányította és összeköt­tetésben állott más kémekkel, akiket később szintén sikerült leleplezni. Abel szobájában, egy fiók­ban kóddal írt üzenetet talál­tak a detektívek, hamisított születési bizonyítványt, látha­tatlan tintával író tollat, 18 microfilmet, amelyek hadi tit­kokat ábrázoltak. Ilyen súlyo­san terhelő bizonyítékok mel­lett a bíróságnak nem ma­radt kételye afelől, hogy Abel Moszkva ügynöke. Angliában egy elfogott vö­rös kém úgy vallott, hogy tu­dott Abel amerikai működésé­ről. A szovjet kém­központ legravaszabb, l­e­g­ü­g­y­e­sebb embere volt Abel ezredes, ezért is küldték Amerikába. Itt éveken át háborítatlanul működött. BESUGÁRZOTT ÉLELMISZER WASHINGTON.­­ A kor­mány 12 millió dollárt irányo­zott elő az élelmiszereknek nuclear sugárzására, hogy megállapítsák, miszerint ily­módon megóvhatják a külön­féle élelmiszereket a romlás­tól. A NÁCIZMUS FELTÁMASZTÁSÁVAL VÁDOLJA A NÉMET KANCELLÁRT REIMS, Franciaország.­­ A franciaországi körúton le­vő szovjet diktátor, Nikita Kruscsev, nem vesztegeti az idejét hiába. Reimsban tar­tott beszédében Konrad Ade­nauer nyugatnémet kancel­lárt támadta, azzal vádolva a 84 éves államférfiul hogy “feltámasztja a nácizmust.” — A nyugatnémetek azt hirdetik újból, hogy a német­ségnek “isteni elhivatottsága van a népek között” és nyu­gat Európát ők fogják meg­menteni — folytatta Krus­csev, aki Adenauer Rómában elhangzott beszédével foglal­kozott. A kancellár, mint em­lékezetes, azt mondotta, hogy nyugati Németországra szük­ség van az Atlanti Szövetség­ben, mert a demokratikus né­met hadsereg feltartóztatja a kommunista áradatot. Más alkalommal azzal érvelt Ade­nauer, hogy ha a németség a szovjet skalmai közé sodró­dik, ezzel nemcsak a németek, de egész Európa is elveszett. Ez bosszantotta a szovjet vezért, aki természetesen azt szeretné, ha a német ipari és katonai erő a szovjet rendel­kezésére állana. Kruscsev aztán kiforgatta a kancellár szavait és egészen­­ más értelmezést adott a be­szédnek. Azt magyarázta az elvtárs, hogy a hitleri elmé­letet hirdetik Bonnban és a faji fölényt, más, nem árja népek rabságba vetését. A végén odáig ment Krus­csev, hogy azt állította, Ade­nauer félrevezette De Gaulle elnököt hamis ígéreteivel. GENF. — A nyugati hatal­mak szerint ha a szovjet őszintén együttműködik ve­lük, egy év alatt sikerül tető alá hozni a lefegyverzési ter­vet. A kommunisták előzőleg azzal utasították el a demo­­kráciák javaslatait, hogy “azok általánosságokat tar­talmaznak.” Az angol delegáció feje kö­zölte a szovjettel, hogy sem Anglia sem szövetségesei nem fognak a szovjet feltéte­lekhez alkalmazkodni. A szov­jet négy éven belül akarja a teljes lefegyverzést megvaló­sítani. A fokozatos csökkentés során Amerika és a szovjet hadseregei egyenként két és félmillió emberből állanának. A hadianyagokat ugyancsak időről időre csökkentenék. A nuclear anyagot béketerme­lés céljára használnák fel, nemzetközi ellenőrző bizott­ság irányítása mellett. Az oroszok a héten újabb megol­dást készülnek a nyugati megbízottak elé terjeszteni. MADARAT TOLLÁRÓL MARSEILLE. — A kom­­munisákkal fertőzött francia kikötőváros viharos ünnep­lésben részesítették Nikita Kruscsevet, aki most Francia­­ország nagyvárosait járja be. Nimes és Arles hasonló lelke­sedéssel fogadták Moszkva küldöttét.

Next