Amerikai Magyar Népszava, 1960. május (62. évfolyam, 104-128. szám)

1960-05-02 / 104. szám

Am 'American Wetrepaper in ilie Hungarian Language No. 104. SZÁM ötvenkilencedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, hétfő, 1960 május 2 ARA 10 CENT Fifty-ninth Year Tüntetések Törökországban “A SZOVJET FENYEGETÉSEIT NEM KELL TÚL KOMOLYAN VENNI” WASHINGTON. — Eisen­hower elnök egy sajtókonfe­rencián kijelentette: nem hi­szi, hogy Kruscsev a párisi csúcskonferencián ultimátu­mot fog átnyújtani a berlini kérdésben és makacsult ki­tart a régi fenyegetések mel­lett. Ha ez mégis így lenne ez megtorpedózná a konfe­renciát. “Sohasem vennék részt egy olyan tárgyaláson amelyen erőszakot alkalmaz­nak velünk szemben, vagy bármilyen formájú ultimátum­mal fenyegetnének bennün­ket.” — mondotta. Ezt a kijelentést Kruscsev ama nyilatkozata kapcsán tette, amely szerint “ha Nyu­gat nem fogadja el a szovjet javaslatokat, Moszkva külön­békét köt Kelet-Németország­­gal és ezzel megszűnik a szö­vetségeseknek az a joga, hogy Nyugat-Berlinbe beléphesse­nek.” Az elnök mosolyogva je­gyezte meg: “Nem hinném, hogy ezt a fenyegetést túl komolyan kell vennünk.” A továbbiakban Eisenhow­er elmondotta: megkérdezte Charles De Gaulle francia el­nököt, vajon ma is állja-e azt az ígéretét, amelyet 1959-ben tett Algírral kapcsolatban. A tábornok akkor megígérte hogy Algírnak önállóságot fog adni. De Gaulle biztosítot­ta őt arról, hogy felfogása e kérdésben nem változott. Po­litikai vonala ma is ez és sze­mélyes meggyőződése szerint e kérdés kedvező megoldása már nem várat sokáig magá­ra. Eisenhower végül azt mond­ta: nem tudja mit tehetne — hacsak nem folyamodna erő­szakhoz — Nasserrel szem­ben, aki ma is változatlanul megtagadja Izraelnek a nem­zetközi Szuezi csatorna hasz­nálatát. A koreai eseményekkel kapcsolatban tett nyilatkoza­tát más helyen közöltük. Az elmondottakhoz azt fűzte hoz­zá az elnök, hogy nem változ­tatta meg tervét, amely sze­rint ez év nyarán ellátogat Dél Koreába. NEPÁL KIRÁLYA ÉS NEJE WASHINGTONBA ÉRKEZETT WASHINGTON. — Eisen­hower elnök üdvözölte Wash­ingtonban az Egyesült Álla­mok legfrissebb vendégeit: Mahendra nepáli királyt és fe­leségét Hatna királynőt. Mahendra Bir Bikram Shah Déva király, az India és Kí­na között húzódó Himalaya hegység lejtőin élő ország uralkodója. Mielőtt megkezd­te volna öthetes körútját az Egyesült Államokban — e tú­ra során három napot tölt Washingtonban — az Indiá­ból Kína felé tartó Chou-En- Lai külügyminiszter látogat­ta meg Nepált. A nepáli királyi házaspár repülőgépe a washingtoni Na­tional Airport betonjára szállt le. A repülőtéren Eisen­hower elnök fogadta az ural­kodópárt. Beszédében többek között ezeket mondotta: “Ez az első eset, hogy Nepál ural­kodója Amerika földjére lé­pett és mi őszintén örülünk annak, hogy látogatásával megtisztelt bennünket.” A király az üdvözlő szavak­ra nepáli nyelven válaszolt. Kijelentette, hogy feleségével együtt azzal a szándékkal jött ide, hogy megismerkedjék e hatalmas országgal és annak népével, így “első­ kézből” akar értesülést szerezni arról a fejlődésről, amelyet az Egyesült Államok elért. A gép megérkezése pilla­natában 21 ágyúlövés dördült el. A felvonult disszázad sor­fala között haladt el Eisen­hower oldalán Mahendra és felesége. Nyitott autóban hajtattak a repülőtérről az előkészített szállásra, amely az elnöki palotában várta őket. A vörös háromszögben lebegő holddal és nappal dí­szített napáli zászlók mellett Amerika csillagos lobogói so­rakoztak fel. A 40 éves király nyugati szabású szürke zakója alatt a nemzeti viseletét jelképző jodphursot — hosszú inget — viselt, amely majdnem a tér­déig ért. Ratna királynő mink bundát hordott, bíbor és ezüstszínű sarija (földig érő indiai szabású köntöse) fö­lött. Mahendra, aki mindig sötét szemüveget hord, félénk em­ber. Nepál rendkívül izolált ország és ilyen zárkózott éle­tet élt hosszú ideig a királyi pár is. Csak a tíz évvel ezelőt­ti forradalom hozott változást e téren. Azóta Mahendra ténylegesen gyakorolja kirá­lyi jogait; addig valósággal foglya volt palotájának. Ál­landóan utazgat országában, amelynek lakói úgy tekintik őt, mint Vishnu isten leszár­mazottját. MÁSFÉLMILLIÓ LÁTOGATÓ LONDON.­­ Egy most ki­adott jelentés szerint az el­múlt évben Angliát másfél­­millió külföldi kereste fel. Eb­ből 21 ezer hosszabb ideig tartózkodott az országban. A rövid időre látogató vendé­gek legtöbbje — 471,360 — az Egyesült Államokból jött. A második helyen Nyugat­németország áll 197,995 ven­déggel. A harmadik IOWA, Mich. — A michiga­­ni javítóintézetből ebben a hó­napban három fogoly szökött meg. A harmadik: Earl Spra­gue, akit támadás miatt ítél­tek el, munka közben oldott kereket. A korábbi szökevé­nyek közül egyet elfogtak, Franklin Wheelen 23 éves fia­talembert azonban ezideig nem sikerült megtalálni. A National Aeronautics and Space Administration tárgyalásokat folytat a clevelandi Thompson Ramo Wooldridge-al a fentihez ha­sonló készüléke továbbfejlesztését illetően, mely a napból vett hő­­sugarakat villanyos árammá alakít át. A KOMMUNISTÁK VERESÉGE A LAOSI VÁLASZTÁSOKON VENETIANE, Laos. — A laosi antikommunista győze­lem, amelyet a közép és a jobbszárny aratott a pro­­kommunisták felett, egyre nagyobb arányokban bonta­kozik ki. A kommunisták ve­reségüket azzal igyekeznek magyarázni, hogy az ellen­­pártok “csalással” szerezték meg hatalmas többségüket. Az eddig beérkezett jelenté­sek szerint, a szavazatok megszámlálása még folyik, de máris kitűnt, hogy a nem­zetgyűlés 59 mandátumából mindössze egy jut a pro-kom­­munistáknak. Csupán egyet­len körzetben kapott a kom­munista-barát képviselőjelölt többséget. Ezzel szemben a jobbszárny és a mérsékelt kö­zéppártiak 39 körzetben dön­tő fölénnyel vezettek. Nyolc választási körzet­ben, ahol három jelölt futott a kommunisták mindenütt ki­estek, a két jelölt azonban egyforma szavazathoz jutott, így ezekben a körzetekben május 8-án új döntő válasz­tást tartanak. A pro-kom­m­unistákkal szembenálló képviselőjelöltek olyan váratlan többséget kaptak, hogy a legyőzött kom­munisták — jobb magyarázat híjján — a szokásos szóla­mokkal próbálták vereségük súlyát enyhíteni. Azt híresz­­telték, hogy ellenfeleikkel “csalásokkal” jutottak a man­dátumokhoz, hogy ily módon biztosítsák a következő nem­zetgyűlésben az antikommu­nista többséget. JAPÁN DIÁKOK TILTAKOZÁSA ! A U. S.—JAPÁN PAKTUM ELLEN TOKIO, Japán. — Hatezer egyetemi hallgató törte át a rendőrkordont és vonult a képviselőház elé, hogy tilta­kozzék az új japán-amerikai biztonsági szerződés ellen, mielőtt azt a képviselőház ra­tifikálja. A tüntetés alatt összecsa­pásra került sor a diákok és a rendőrök között. Az eddig beérkezett jelentések szerint az összeütközésnek ötven se­besült áldozata van, a tünte­tők és a rendőrök soraiból. A rendőrség végül erősítést kapott és sikerült a tüntető­ket a parlament közeléből visszaszorítani. A diákság 13 vezetőjét letartóztatták. A diákok a “Zengakuren” nevű szélsőbaloldali nemzeti diákszövetség tagjai voltak. E szervezet vezetői kijelen­tették, hogy “készek életüket is feláldozni az ügyért.” A japán főváros biztonsági szervei már korábban tudo­mást szereztek a nagyarányú tüntetésről és ezért már a hajnali órákban 8000 rendőr vette körül a parlament épü­letét. Megszállták az odaveze­tő utakat is. A diáktüntetéstől függetle­nül, az ország kétszáz külön­böző pontján tartottak tö­­meggyűléseket a különböző szakszervezetek tagjai, a diá­kok és a velük rokonszenvező tömegek. Ezeket a tömeg­­­gyűléseket a “People’s Coun­cil Against the Ratification of the Security Treaty” nevű organizáció szervezte meg. Ez a szervezet a szocialista és kommunista pártok irányí­tása alatt áll. Magában a fővárosban is tömeggyűléseket tartottak a szerződés aláírása ellen. E tömeggyűléseken résztvett mintegy 70.000 ember rende­zett sorokban vonult fel az utcákon a parlament elé. Rendzavarás nem történt. A ratifikációval foglalkozó különbizottság egyébként — öt napos szünet után — újra megkezdte a szerződés alá­írásával kapcsolatos tárgya­lásokat. Propaganda TOKIO, Japán. — Egy jel­zésnélküli repülőgép a japán főváros felett röpcédulákat dobott le, amely arra szólítot­ta fel Eisenhower elnököt, hogy “tervezett tokiói látoga­tását mondja le és ne jöjjön Japánba.” A röpcédula fedő­lapját egy koponya-lábszár­­csont rajz illusztrálja és a szöveg élén az “International Information Organization” neve szerepel. Ez a szervezet a szélsőjobboldal egyik kato­nai alakulata. ADENAUER KÖVETKEZETES KARLSRUHE, Nyugatné­metország. — Adenauer kan­cellár kijelentette, hogy or­szága csak akkor maradhat szabad, ha hűséges marad a szövetségesekhez. Amíg a ke­resztény­demokrata párt kor­mányoz az országban — ígér­te — addig így is lesz ez. S mindjárt hozzá is tette: “vár­jon így lenne-e akkor is, ha az ellenzéki szociáldemokra­ták kerülnének hatalomra Németországban ? A 84 éves kancellár ismét és ismét visszatért erre a té­makörre, miközben hosszabb beszédet tartott pártja kon­gresszusának megnyitó ülé­sén. Megragadta az alkalmat,, hogy kijelentse: ellenzékének az a reménykedése, hogy ő el­hagyja a kancellári széket nagyon is vérszegény. A 441 delegátus nagy derültsége közben kérte fel ellenfeleit, ne törjék a fejüket az ő utódlá­sának kérdésén. Ha majd le­lép — nyugtatta meg az ön­jelölteket — nem lesz hiány megfelelő erős emberekben. ÖT HALÁLOS ÍTÉLET RABAT, Marokkó. — Jelen­tettük már, hogy Marokkó­ban 24 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy mo­torolajjal — amelyet étolaj­ként hoztak forgalomba — 10 ezer polgárt megmérgez­tek. A vádlottak közül most ötöt halálra ítéltek. Három kereskedő élet­fogy­tiglani fegyházat kapott. A mérge­zést okozó gépolajat az Egye­sült Államok Marokkóban ál­lomásozó légierejétől vásárol­ták. Három robbanás BELFAST, Észak Írország. — Két órán belül három rob­banás történt az észak-ír ha­tár mentén. A rendőrség a robbantásokkal a törvényen kívül álló ír köztársasági had­sereget vádolja; e csoportnak az a célja, hogy az angol ura­lom alatt álló Észak-Írorszá­­got egyesítse a szomszédos független Ír Köztársasággal. A szabotőrök, akik az ír köz­társaságba menekültek át, megrongáltak két vámhiva­talt és egy elektromos transz­formátort. KEMÉNY BÍRÁLAT LONDON. — Az angol kor­mányt éles bírálatban része­sítette a munkáspárt egyik képviselője, Marcus Lipton. A képviselő szerint a brit kormány eddig 182.000 dol­lárt adott Margaret herceg­nő esküvőjének és nászútjá­­nak költségeire. Ez az összeg — mondotta a parlamentben — tizenegyszer nagyobb an­nál, mint amennyit 1947-ben Erzsébet esküvőjére fordítot­tak, noha Erzsébet akkor a trón várományosa volt. Mar­garet házassága viszont kizá­rólag “belső családi ügy”. TAIPEI, Formosa. — A Nemzeti Kínának nyújtott 10 millió dolláros hadianyag szállítási program keretében az első hadianyag-rakomány megérkezett a szigetre. A 1840 GYERMEK PETERSBURG!!, Ont. — Mrs. Leonard Collins itteni asszonynak most született meg a tizennyolcadik gyer­meke. A 43 éves háziasszony a szülés után kijelentette, hogy “még nem akar megáll­ni”. Szeretné ha húsz gyer­meke lenne. Az asszony, fér­jével és 15 gyermekével egy befejezetlen nyolcszobás ház­ban lakik, a város külső ré­szén. Az ebédlőt a konyhát, a living roomot kombinált bú­torokkal rendezték be. A ház­ban csak négy hálószoba van. “A mi szobáink hálóhelysé­gek és nem hálószobák . Az egyik helység a lányoké, a másik a fiuké, a harmadik a csecsemőké, a negyedik pedig a férjemé és az enyém” — mondta a tizennyolcgyerme­kes anya. PÁRTKONGRESSZUS ROMÁNIÁBAN BELGRADE.­­ A Tanjug jugoszláv hírügynökség bu­karesti értesülése szerint a román kommunista párt jú­nius 20-án nyitja meg harma­dik kongresszusát. A legutol­só pártkongresszust 1956 de­cemberében tartották a ro­mán fővárosban. Lapbetiltás JAKARTA, Indonézia.­­ Indonéz katonai hatóságok be­tiltották a kínai tulajdonban lévő, “Republik” című kom­munista lap további megjele­nését. Az újság Kína és In­donézia viszonyáról olyan han­gon írt, amelyet a hatóságok sérelmesnek találtak. A BIKA­VIADALOK ELLEN MADRID. — A spanyol szociális szervezetek vezetői egyesületet alakítottak. Az “Association Against Cruel­ty in Public Spectacles” célja hogy küzdjön a bikaviadalok eltiltásáért. ­ TÍZEZER diák tüntetett A MENDERES KORMÁNY ELLEN ISTANBUL, Törökország.­­ Egész éjszaka megerősí­tett rendőr járőrök ezrei cir­káltak Istanbul utcáin, hogy elfojtsák a koreai mintára ki­robbant diáklázadást. Az egy­re nagyobb mértékben kibon­takozó demonstrációkban tíz­ezer diák vett részt. A tünte­tések éle a diktatórikusan uralkodó Menderes rezsim el­len irányult. Az eddig beérkezett jelen­tések szerint a tüntetők és a rendőrök-katonák összecsapá­sa során 50 személy sebesült meg, közülük néhányan meg­haltak. A lázadás után né­hány órával Istanbulra és An­karára kiterjedően kihirdet­ték a statáriumot, noha An­karából , a fővárosból nem jelentettek tüntetéseket. Istanbul városána­k katonai parancsnoka Fahrik Ozdilek tábornok megcáfolta azt a félhivatalos jelentést, amely szerint a tüntetéseknek ed­dig négy halálos áldozata lett volna. “Nincs tudomásom arról, hogy a tüntetések so­rán meghalt volna valaki, de sebesülések történtek” — mondotta. A lázadás súlypontja az egyetemi környékre esett. Itt valóságos harc fejlődött ki a diákság és a rendőrség kö­zött. A rendőrök könnygáz­­bombákkal, és gumibotokkal igyekeztek szétkergetni a diá­kokat, akikhez az utca népe is csatlakozott. A rendőrség katonai megerősítést is ka­pott. A katonák azonban csak a levegőbe lőttek, hogy ily­módon kergessék szét a tö­megeket. A lázadásban résztvett diá­kok éltették a koreaiakat, kik véget vetettek a Rhee rezsim uralmának. Az istanbuli diá­kok is Menderes lemondását követelték és éltették a sza­badságot WASHINGTON.­­ Az ame­rikai külügyminisztérium fő­tisztviselői aggodalommal fi­gyelik a koreai mintára zajló törökországi eseményeket. Az istanbuli diáklázadás éppen akkor tört ki, amikor Herter amerikai külügyminiszter Te­heránból jövet a városba ér­kezik, hogy részt vegyen a NATO tagállamok külügy­miniszteri értekezletén. Az amerikai külügyminisz­térium az eseményeket kom­mentálva rámutatott arra, hogy a diktatórikusan ural­kodó Adnan Menderes ellenzé­ke hónapról-hónapra nő. A Menderes kabinet, amely az úgynevezett repub­likánus néppárt tagjaiból alakult, az utóbbi időkben egyre erélye­sebb rendőri eszközöket vesz igénybe, hogy megvédje ha­talmát ismét Inona korábbi államelnök, az ellenzéki de­mokrata párt vezetőjének tá­madása ellen. Inonüt tartják Kemal Atatürk, a modern Tö­rökország megalapítója jog­szerű és méltó örökösének. Politikai megfigyelők sze­rint a tüntetéseket az Inonü­­vel szemben alkalmazott in­tézkedések váltották ki. A de­mokrata párti vezért a parla­ment 12 üléséről kizárták. Ez volt a régen lappangó elé­gedetlenség olajába vetett szikra. Törökországban 1957-ben voltak választások. Az új vá­lasztások 1961-ben esedéke­sek. A kormány igen nagy pressziót gyakorol az ellen­zékre s hatalmát katonai erőre támaszkodva gyakorol­ja. A sajtó is erős cenzúra alatt áll. TÖMEGTÜNTETÉS EGY LENGYEL VÁROSBAN VARSÓ.­­ Megbízható forrásból származó értesülé­sek szerint az acéltermelésé­ről ismert Nowa Huta nevű Krakkó közelében fekvő len­gyel városban a lakosság és a rendőrség között komoly összecsapásra került sor. Az összecsapás oka az volt, hogy hogy a helyi hatóságok eltá­volítottak egy keresztet az egyik római katolikus tem­plom mellől. Az órákon át tar­tó tüntetés során a tömeg épü­leteket gyújtott fel, és be­tört a városházába is. Az ösz­­szeütközések alatt 15 rendőr és eddig megállapíthatatlan számú polgári személy sebe­sült meg. A tömeg végül is vallásos dalokat énekelve visszaállí­­totta az eltávolított keresztet.

Next