Amerikai Magyar Népszava, 1960. október (62. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Szovjetbázis Kubában AZ AMERIKAI HADTENGERÉSZET TÁVOZÁSÁT KÖVETELI CASTRO HAVANA, Kuba.­­ Haza­térve New Yorkiból, Fidel Castro, Kuba vörös diktátora azt követelte első beszédében, hogy Amerika ürítse ki a guantanamoi hadtengerészeti bázist. Hozzá­tette, hogy “bé­kés után, nemzetközi törvé­nyek segítségével reméli ezt elérni’’ Kuba. Nem titkolta azt sem, hogy a szovjettel való barátkozásá­­nak úgy adja majd bizonyíté­kát, hogy az amerikaiak által kiürített bázist a szovjetnek fogja átengedni ,ha erre szükség mutatkozik.” Célzott egyben arra is, hogy az oroszok messzemenő segít­séget ígértek Kubának az­­esetre, ha Amerika “akadá­lyokat támasztana.” Míg beszélt, a közelben két kis bomba robbant az elnöki palota falánál. Kárt nem oko­zott, csak riadalmat. Az er­kélyen álló Castro megjegyez­te, hogy “jól tudja, honnan jöttek ezek a bombák.” Ha háború fenyeget ben­nünket délkeleti partjaink fe­lől, azt Amerika rendezi és irányítja — harsogta a sza­kállas miniszterelnök. Közben a rendőrség elfo­gott egy férfit, akit azzal gya­núsítottak, hogy ő hajította el a bombákat. A tömegben elhelyezett ifjúkommunisták kórusban kiáltozták: "A ki­­végzőfalhoz velük.” Aztán brutalitással vádolta Castro az amerikai rendőrsé­get, amely “az Amerikában élő kubaiakkal nem bánik igazságosan.” Kubai diplomaták szerint Castro csalódásának adott ki­fejezést amiatt, hogy Krus­­csev nem tartott vele és nem ment el Havanába. MACMILLAN BESZÉDE UNITED NATIONS. — A nemzetek szövetsége előtt Ha­rold Macmillan, Anglia mi­niszterelnöke tartott nagysza­bású beszédet. Miközben hatá­rozottan figyelmeztette a szovjetet, hogy hagyja abba a tűzzel való játékot, Ameri­kát arra kérte más nyugati szövetségesekkel együtt, hogy egyezzenek meg a keleti tá­borral ,mielőtt még későn lenne.” Mint már megírtuk, Mac­millan előzetesen hosszan tár­gyalt Kruscsevvel és számos más keleti, valamint nyugati államfővel. Az angol miniszterelnök szerint “nyitva kell hagyni az ajtót” egy esetleges megoldás számára. Amerika azonban másodízben nem hajlandó be­ugrani semmiféle szovjet pro­paganda trükknek. Washing­tonban bizonyosra veszik azt, hogy ha csak annyi történne, hogy Ike kezet fog Nikitával, a vörösök még ezt is hatalmas “győzelemnek” játszanék ki a világ előtt. Ike csak az eset­­ben hajlandó szóba állani a vörös diktátorral, ha szaba­don engedik a két fogoly ame­rikai pilótát és elejtik a U2 esetet, amelyet világrengető kémhistóriává fújtak fel. Egy másik vihar is keletke­zőben van a UN előtt, az af­rikai kérdés miatt. Mint is­meretes, Eisenhower az új afrikai államok megsegítését tűzte ki célul. A terv szerint a UN lenne az a szerv, amely majd a segítséget nyújtja. Az oroszok azonban nem akar­ják, hogy a UN-nek legyenek hálásak az új népek és nem­zetek. Ezért támadják a ter­vet és azzal vádolják a nem­zetek szövetségét, hogy foly­tatni akarja a gyarmatosító politikát. Jelenleg Amerika sokszáz millióval járul hozzá az afri­kaiak támogatásához. A Kon­góban dúló polgárháborút is az amerikai segélyek állítot­ták meg, de a békét még nem sikerült teljesen helyreállíta­ni. MN haderő nélkül teljessé válna a káosz a Kongóban. A lefegyverzési kérdés vi­táján a szovjet elvesztette az első fordulót a UN előtt. Hiá­ba követelték a magyar kér­dés elejtését, a UN tárgyalni fogja a magyar ügyet. Ugyancsak napirenden sze­repel a tibeti menekültek, fő­leg pedig a Dalai Láma vörös Kína elleni panasza­­taik­. Másutt a benszülöttek a mohamedán kényurak ellen lázadtak fel. Az északi ország­részben élénk politikai pro­paganda folyik már hónapok óta. Kruscsev szovjet miniszterelnök láthatóan élvezte a mozgólépcsőt, sőt Gromyko szovjet külügyminiszter is elmosolyodott (felső kép). A világfi mosolyával tartja Tito, jugoszláv elnök, hosszú cigaretta­­szipkáját a szájában. Középső képünkön az Arab Köztársaság kül­ügyminiszterével, Mahmud Fawzival tárgyalt. Justin Bomboko, a Kongó bizottság középső helyén. Mobutu ezredes őt tette meg a kongói bizottság vezetőjévé. A bizottság tagjai nagyobbrészt egye­temi hallgatók. (Alsó kép.) Háborúzó törzsek LAGOS, Nigéria. — Észak Nigériában az egymással el­lenséges viszonyban levő ben­­szülött törzsek hadakoznak a rendőrséggel és szomszédaik­kal. Eddig több mint 110 em­ber esett el, közöttük számos rendőr. Amióta a rend felbom­lott, az erdőlakó törzsek időn­­kint lecsapnak a falvakra, ahol rabolnak és gyújtogat­nak. A rablóbandák száma folyton nő. 3500 gonosztevőt tartóztattak le a hatóságok, de a portyázások folytatód­nak. A kifosztott falvakat a harcosok távozásuk alkalmá­val felgyújtják. BANDIT A VILÁG LAGOS, Nigéria. — Alig nyerte vissza függetlenségét Nigéria, Benue tartomány törzsei gyilkos harcot kezdtek egymás ellen. A megvadult, pogány erdőlakók megtámad­ták a falvakat, ahol raboltak, gyújtogattak, erőszakoskod­ CASTRO REPÜLŐGÉPE NEW YORK. — Az idle­­wildi repülőtérről nem száll­hatott fel Castro repülőgépe, mert a gyár, amelynek Castro szokása szerint adósa maradt, lefoglaltatta a gépet, így az­tán egy szovjet repülőgép szállította haza a kubaiakat. Kuba UN követe a UN előtt emelt panaszt a kubai “immu­nitás megsértése címén.” Távozása előtt Castro a cle­velandi nagyiparos Cyrus Eaton vendége volt, aki mint nemzetének hősét ünnepelte a szakállas vörös vezért. A LEFEGYVERZÉSI BIZOTTSÁG KISZÉLESÍTÉSÉT kérik UNITED­ NATIONS.­­ A szovjet kormány azt kérte, hogy a jelenleg tíz tagú UN lefegyverzési bizottságot szé­lesítsék ki. India, Indonézia, Mexico, Ghána és az arab köz­társaság delegátusainak bevo­nását javasolta Kruscsev, aki ily­ módon reméli befolyásának erősödését. Jelenleg öt nyuga­ti és öt szovjet blokkhoz tar­tozó delegátusból áll a bizott­ság. Emlékezetes, hogy a bizott­ság nem jutott dűlőre a szov­jet követelések miatt és leg­utóbb a nyáron Génfben a vö­rös delegáció kivonult az ülés­ről. A látványos szovjet ki­vonulás célja propaganda volt. Amerika a legutóbbi lefegy­verzési tárgyaláson Genfben 27 hónapos moratóriumot ajánlott a kisebb földalatti robbantásokkal kapcsolatban A szovjet ezt az időt kevesel­­te. Az oroszokat figyelmez­tették, hogy ha nem járulnak hozzá a megállapodáshoz, Amerika folytatni fogja kí­sérleti jellegű robbantásait. Az oroszok mindenfajta rob­bantást be akarnak szüntet­ni, még azokat is, amelyek tu­dományos és kereskedelmi cé­lokat szolgálnak. De amikor arról volt szó, hogy biztosíté­kot nyújtsanak a teljes ellen­őrzést illetőleg, a vörösök is­mét kifogásokat támasztot­tak. NEW YORK. — A szovjet kormány elfogadta a meghí­vást, hogy vegyen részt az 1964 évi newyorki világkiállí­­táson. Más kommunista or­szágok is hasonló értelemben nyilatkoztak. MOSZKVA. — A sherme­­tyevói repülőtér fölött zuhant le egy osztrák utasszállító re­pülőgép. A katasztrófa éjjel történt, 30 ember életét vesz­tette. Két amerikai utas élet­ben maradt. Mindketten az az amerikai hadsereg őrnagy­­jai, akik égési sérüléseket szenvedtek. Két francia ka­tonai attasé is utazott az oszt­rák repülőgépen és ez a két katonatiszt is életben maradt. Rövid idő alatt ez már a má­sodik légi szerencsétlenség, amelyben külföldi repülőgép pusztult el. Az ügyben vizs­gálat indult. HALÁLOS GÁZOLÁS CLEVEL­AN­D. — Martin Mirugacz clevelandi detektí­vet halálos autókatasztrófa érte. A rendőrségi autó, me­lyen haladt egy leparkolt trailerbe futott. A társaságá­ban levő másik detektor, Ed­ward Radnnc súlyos sérülés­sel került kórházba. öt billiós befektetés WASHINGTON.­­ Ameri­kai nagyvállalatok ötbillió dollárt fektettek délamerikai országokban levő vállalkozá­sokba 1950 óta. Ily módon dol­gozók millió számára terem­tettek munkalehetőséget. El­sősorban olaj és bánya vállal­kozásokat alapítottak az északamerikai tőkések. A je­lentős összeg javarészéből 40 százaléka Venezuelának ju­tott. JÁTÉK a tűzzel HAVANA. — A kubai légi­­flotta úgy igyekszik kellemet­lenkedni a guantanamoi ame­rikai légibázis pilótáinak, hogy repülőgépeikkel közvetlenül a bázis fölött, vagy az ameri­kai repülőgépek közelében suhannak el. A cirkuszi mu­tatványnak beillő trükkökkel az amerikai jetrepülőgépek biztonságát veszélyeztetik a kubaiak. Szemtanuk vallomá­sa szerint néha csak hajszá­lon múlt, hogy sikerült az ösz­szeütközést elkerülni. Hava­­nában az elmúlt éjjel lövöldö­zés volt egy külvárosi utcá­ban. Titkosrendőrök állítóla­gos összeesküvőket hajszol­tak és így került sor a tűz­harcra. Két ember megsebe­sült. Egy garázsban bomba robbant. NYUGTALANSÁG ALGÍRBAN ALGÍR. — A polgárhábo­rú sújtotta Algírban nő a nyugtalanság. A benszülöttek csalódottaknak érzik magu­kat, mert De Gaulle elnök bé­keakciója nem járt sikerrel és a guerilla bandák folytatják a arcot a francia hadsereg el­len. Az európai telepesek ide­gesen figyelik az új fejlemé­nyeket. Algír mostanában egyre több segítséget kap Tunisztól és Marokkótól. Rá­adásul Nasser is küld fegy­vert a felkelőknek. A mérsé­kelt franciák azt javasolták De Gaullenak, hogy tegyen en­gedményeket a rebelliseknek a béke érdekében. A francia kincstárnak évi egybillió dol­lárjába kerül az algíri háború. BONN.­­ Adenauer kan­cellár közölte a keletnémet vö­rösökkel, hogy ha nem hagy­nak fel zaklatásaikkal, a bon­ni kormány megtorlással fog élni, a kommunistákkal szem­ben. ARA io i;ekt BmmA Cl»*s Pesiag# Paid Ai Cleveland. Ohio No. 232. SZÁM Hatvankettedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago szombat, 1960 október 1 Sixty-second Year KATASZTRÓFÁTÓL FÉLTI AFRIKÁT A UNITED NATIONS LEOPOLDVILLE. — A nemzetek szövetségének svéd delegátusa, aki már huzamo­sabb ideje tanulmányozza az afrikai helyzetet, katasztró­fától félti a Kongót és ha a Kongó elveszett — egész Af­rikát, amelyre a vörösök sze­met vetettek. A jelenlegi kormány az ör­vény szélén táncol. Egyik­­ napról a msikra vergődnek, fizetési kötelezettségeinek képtelen eleget tenni a kor­mány, melynek bevételi forrá­sai elapadtak. A nemzetek szövetségének napi egymillió dollárjába kerül a rendszer fenntartása. A szovjet csak azt várja, hogy az összeom­lás bekövetkezzék és saját bábjait ültethesse a jelenlegi vezetők helyére. A válság egyre terjed és az elszakadási mozgalom is erő­södik. A fővárosba, amely amúgy is nélkülözi az élelmi­szer ellátást, még egyre özön­lenek a menekültek. Az éhes, beteg emberek ezrei az utcán alszanak. Az orvosok figyel­meztették a MN közegeket a járványokra, melyek bármely percben kitörhetnek. Minden nap történik pestis és himlő megbetegedés. Az iskolák zárva vannak. A közbiztonság bizonytalan lá­bakon áll. Utonállás, rablás, késelés, betörés mindennapos események s a rendőrség kép­telen rendet teremteni. A fe­hér civilek mind revolverrel járnak, akárcsak a M­ meg­­bizottak. A legnagyobb baj, mint azt már annyit hangoztatták, hogy nincs elég képzett köz­­tisztviselő, mérnök, tanító, akik az állami­­gépezetet üzemben tudnák tartani. Ha Katanga tartomány elszakad, a Kongó bevételének hatvan százalékától esik el a közpon­ti kormány. L­e­o­p­o­­­dvilleben 750,000 munkanélküli kap némi se­gélyt, ami éppen arra elég, hogy az emberek élven ne hal­janak. A politikai vezérek közben annyira elmélyültek a hatalomért folyó harcban, hogy nem értek rá törődni az ország gazdasági és társadal­mi válságával. RABAT, Marokkó. — Az amerikai kormány, gazdasági segítséget ígért az új nyugat­­afrikai köztársaságnak, Ma­linak. A bizottság amely hely­színi tanulmányokat végez Maliban, közölte az elnökkel, hogy a NN-be való felvételi kérelmét is támogatni fogják. AUSZTRÁLIA IS VÉDEKEZIK A KOMMUNISTÁK ELLEN CANBERRA, Ausztrália— Az ausztráliai kormány erő­sen megszigorította a felfor­gató ténykedésekért járó büntetéseket. Ausztráliában 1954-ben szé­les­ körű kommunista kémke­dést lepleztek le. A bírósági eljárás során kiderült, hogy a régi törvények hatástala­nok. Ennek következtében egy új törvény­javaslat ké­szült, amely most lépett élet­be. Az új törvény négy legfon­tosabb cikke: 1. Megingatni az országot gazdaságilag. (Pénzt hamisí­­tani, stb.) 2. A fennálló, alkotmányos kormány elleni ténykedések. 3. Kémkedés. 4. Hivatalos és katonai tit­kok közlése. Az új törvény értelmében büntetendő cselekmény támo­gatni bármely hatalmat, amely Ausztrália védelme el­len fordult még ha nincs is háború Ausztrália és az ide­gen hatalom közt. Például, Délkelet Ázsiában, ahol ausztráliai csapatok harcol­nak kommunista terroristák ellen, ha egy ausztráliai se­gítséget nyújtana egy terro­ristának az új törvény lesúj­tana rá. Nem változtat a helyzeten az, hogy a vádlott a segítsé­get Ausztrália területén kívül adta. Az új törvény megtiltja, hogy az ország bármelyik pol­gára segítséget adjon azok­nak, akik Ausztráliával ba­rátságos viszonyban levő or­szág ellen kémkednek. Például az új ausztráliai törvény meg­bünteti azt, aki Amerika el­lenségeinek ad segítséget, még akkor is, ha a viszony bé­kés marad az ellenséges ha­talommal. Hasonlókép fellép a kor­mány bárki ellen, aki idegen hatalomnak kémkedik, akár van háború, akár nincs. A ré­gi törvények szerint nem le­hetett eljárást indítani, csak háború esetén. Az új törvény életfogytig­lani fegyházzal sújtja azt, aki fel akarja borítani a meglevő rendet. Árulásnak számít a szabotázs is. A liberális kormánynak ez az elhatározása, hogy megszi­gorítja a törvényt, az ameri­kai kormánnyal történt meg­állapodás után jött létre. A megállapodást a két ország egy közös katonai tudomá­nyos kutatással kapcsolatban kötötte. Kovács György ezredes hirtelen halála BEIRUT, Lebanon.­­ Meg­rendítő hír érkezett Beirut­­ból, Lebanon fővárosából, hogy Kovács György ezredes, ezidőszerint a beiruti ameri­kai követség tanácsosa, 57 éves korában, szívszélhüdés következtében elhunyt. Kovács György ezredes, a második világháborút követő években a Magyarországi Nemzetközi Ellenőrző Bizott­sághoz beosztott amerikai ka­tonai missziónak volt vezető tagja. Kovács ezredes szinte legendás hírre tett szert a magyar demokratikus körök­ben bátor magatartásával, amely megnyilvánult küzdel­mében a szovjet megszálló csapatok garázdálkodása és a helybeli kommunista csatló­sok mesterkedéseivel szem­ben. A tragikus halál ez év szep­tember 18-án következett be és a bebalzsamozott elhunytat október közepén fogják New Yorkba szállítani ahonnan majd katonai pompával helye­zik el örök nyugalomra. Az elhunytat felesége, Déri Ilona mellett, nem csak bará­tainak köre gyászolja, hanem a demokratikus magyarok százezrei is, akik soha el nem múló hálával gondolnak visz­­sza a kiváló ember és katona érdemeire.

Next