Amerikai Magyar Népszava, 1960. december (62. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

Egy csempész csoport, amely New Yorkban és San Franciscóban működött, ősrégi kínai műkincseket csempészett be kommunista Kínából. Az amerikai kincstár ügynökei leleplezték őket. Képünkön egy bronz teknősbéka látható a 6. századból. Értéke: 50,000 dollár. VÖRÖS KÍNA VEZÉREI új HANGNEMBEN BESZÉLNEK PEKING. A Vörös Kína külügyminisztere Chen Yi mar­sai kijelentette, hogy orszá­ga­­hisz a békés együttélés le­hetőségében és kommunista Kínának nincs szándékában fegyveres erővel semmisíteni meg a kapitalista világot. Chen Yi marsai, egy angol újságírónak adott nyilatkoza­tában fejtette ki ezeket a né­zeteket és később Chao En-lai miniszterelnök azt mondotta, hogy Chen Yi marsai szavai a kiási termijs Un'­ tikáját tükrözik vissza. A marsai, a két oldalt betöl­tő nyilatkozatban “rágalom­nak” nevezte azt a vádat, hogy vörös Kína háború útján­­ki kí­ván­ja kiterjeszteni a kommu­nizmus hatalmát.” Mi kínaiak — mondotta a külügyminisz­ter, — azonban úgy érezzük, hogy míg a kapitalizmus és az imperializmus létezik, addig a háború veszélye is fennáll. Ezért szükséges a kínai népet állandó készültségben tarta­ni.” Vörös Kína külügyminisz­tere, szinte teljes mértékben hátat fordított azoknak az el­veknek, amelyet a kínai kom­munista párt hangoztatott a moszkvai kommunista “csúcs­konferenciát” m­e­g­e­l­ő­zően. Mint azt jelentettük, hírek szerint Kruscsevnek sikerült “kegyelmi időt” kapnia Mao Tse-tung kínai kommunista vezértől, hogy bebizonyítsa a békés együttélésről hangoz­tatott elveit. A kínaiak köte­lezték magukat arra, hogy az elkövetkezendő hónapok so­rán­­ tartózkodni fognak az olyan megnyilatkozásoktól és cselekedetektől, amelyek még jobban elmérgesítenék a vi­szonyt a Nyugat és a Kelet között. Erre vall nyilván Chen Yi marsal megjegyzése is, hogy vörös Kína szemében nincs je­lentősége annak, hogy az Egyesült Államoknak sikerül­­t majd támaszpontot létesí­teni Laosban, amelynek több mint 300 mérföldes határa van Kínának Yunan tartomá­nyával. Ez a külügyminiszter szerint mit sem változtatna a stratégiai helyzeten, mert vö­rös Kínát már amúgy is körül­veszik amerikai haditámasz­pontok. Politikai megfigyelők sze­rint ez a “nemtörődöm” hangnem távol áll a valóság­tól és az őszinteségről, mert mint ismeretes vörös Kína, szövetségese, a kommunista Észak-Vietnam segítségével mindent elkövet, hogy Laos­ban a kommunista Pathet Lao-t juttassa uralomra. A moszkvai megállapodás értel­mében azonban, agresszivitá­sát most mérsékelni kívánja és várakozó álláspontra he­lyezkedik. Támogatás Albánia népének WASHINGTON. — Az Egyesült Államok kormánya biztosította az albán népet tá­mogatásáról annak harcában szabadságáért. A State De­partment egy külön nyilatko­zatban emlékezett meg a kis balkáni állam függetlenségi napjáról. Albania 1912 novem­ber 28-án nyerte el független­ségét Törökországtól. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatában többek között ezt mondja: “Nagy sajnálatunkra, az al­bán nép manapság meg van fosztva függetlenségétől s egy zsarnoki rendszer elnyomása alatt kénytelen szenvedni, de az Egyesült Államok bizalom­mal tekint a jövőbe, amikor az albán nép ismét független és szabad lesz.” Párbaj tilalom SAN JOSÉ, Costa Rica.­­ A kis közép-amerikai állam két vezető politikusa figyel­meztetést kapott a katolikus egyháztól, hogy ki lesznek közösítve, ha nem állanak el párbaj­tervüktől. A híreik sze­rint Otilio Ulate volt elnök párbajra hívta ki Fabio Four­nier képviselőt, mert az a par­lamentben sértő megjegyzése­ket tett a volt elnökre. ELUTASÍTOTTAK COLUMBUS, Ohio.­­ Az ohioi állami szenátus elutasí­totta DiSalle kormányzó ké­rését, hogy a munkanélküli segélyt azonnali hatállyal 13 héttel hosszabbítsák meg. E héten ugyanis több mint 65 ezer munkanélküli 26 hetes segélye lejár. A szenátus 18 szavazattal 13 ellenében azon­ban jóváhagyta a munkanél­küli segélynek 13 héttel való meghosszabbítását, de csak 1961 január 1-től kezdve, így azok számára, akiknek lejárt a 26 hetes segélye, szűkös lesz a karácsony. A demokraták támogatták DiSalle kormány­zó kérését a segély azonnali nyújtására, de a republikánu­sok leszavazták őket. N­YUGAT-BERLIN KÉRDÉSE SMÉT NAPIRENDEN VAN GHÁNA ÉS MALI AFRIKAI ÁLLAMOK EGYESÜLNEK I­ ACCRA, Ghana.­­— Kwame Nkrumah ghanai államelnök kijelentette, hogy Ghanának és a Mali köztársaságnak, az egykori francia gyarmatnak közös parlamentje lesz. Nkru­mah elnök, aki most tért visz­­sza hivatalos látogatásáról Mali köztársaságból azt mon­dotta, hogy Modibo Keita, Ma­li köztársaság elnökével foly­tatott tárgyalásai eredménye­ként, a két ország egyesülésé­nek első lépéseként, közös parlamentet hoznak létre. A Mali köztársaság északi szom­szédja Ghánának, Ghánát és Guineát már kö­tik össze laza federális kap­csolatok és így most Nkru­mah elnök egy lépéssel köze­lebb jutott álmához az Afri­kai Egyesült Államokhoz, amelynek ő állana az­­élén. A ghánai elnök ilyen irányú ter­veit azonban nagyban akadá­lyozza Nigéria államának lét­rejötte, amely 35 millió lako­sával a legnagyobb népességű álljpyolt. Nigéria, Ba­luva miniszterelnök vezetése alatt az utóbbi hónapokban fi­gyelemreméltó szilárdságról­ tett tanúbizonyságot és nyil­ván fennáll a lehetősége an­nak, hogy maga lesz a gyűjtő­pontja az afrikai egység tö­rekvéseknek. Ghana elhatározása, hogy a volt francia gyarmattal, Mali köztársasággal állami egység­re kíván lépni, számos prob­lémát vet fel az angol nem­­zeti közösség szervezetének­ körében is. Mint ismeretes Ghana, egykori angol gyar­mat, tagja ennek a nemzet­­közösségnek és teljes mérték­ben élvezi annak gazdasági előnyeit. A fennálló egyez­mény értelmében egyetlen nemzetközösségi állam sem változtathatja meg alkotmá­nyi struktúráját a többi tag-­­állam hozzájárulása nélkül. Ghana ezideig nem kérte ki partnerei hozzájárulását. Nkrumah elnök azonban a jeleik szerint, nem veszi fi­gyelembe a mellékkérdéseket és minden igyekezetével azon fáradozik, hogy létrehozzon, valamilyenfajta afrikai egy­séget. Az elnök Maliból tör­tént hazatérése után az ün­neplő tömeg előtt kijelentette, tárgyalásai Keita köztársasá­gi elnökkel meggyőzték arról, hogy az afrikai egység létre­hozásának­­terve nem “elmélet csupán.” A PRAVDA RÁGALMAZ MOSZKVA.­­ A Pravda, a szovjet kommunista párt köz­ponti lapja feltűnő helyen kö­zöl cikket a Vatikán, úgyne­vezett “kongói politikájáról”. A kommunista propaganda szócső szerint, a katolikus egyház világszerte támogat­ja az “amerikai imperializ­must.” A Pravda a továbbiak­ban azt írja, hogy “amikor a katonaság és a gyarmatosítók­­kivonulnak az afrikai álla­mokból, az egyházi emberek hátramaradnak.” A moszkvai lapnak nagy fáradságába ke­rül, hogy eltitkolja bosszúsá­gát afelett, hogy az afrikai or­szágok, az Egyesült Nemzetek közgyűlése előtt nem támo­gatják a Szovjetunió propa­ganda célokat szolgáló követe­léseit, a gyarmati problémá­val kapcsolatban. A Kreml ezt­ az egyház befolyásának tud­ja be és még azt is a Vatikán szemére hányja, hogy a Con­­gregáció költségvetésének 40 százalékát Afrika népeinek művelésére fordítja. Moszkvai jelentések szerint a Kreml, az egyházi munka el­lensúlyozására, most I. Pate­­kin, az Afrikai Intézet igaz­gatójának vezetésével új ügy­osztályt létesít, amely kizáró­­lag az afrikai kultúrára és iro­dalomra fogja összpontosíta­­ni figyelmét. Patekin igazga­tó szerint, az intézet célja ko­moly munkát végezni “propa­ganda téren és röpiratait el­juttatni a legszélesebb réte­gekhez.” ÚJ ÍTÉLET NEW YORK. — A fellebe­­zési bíróság ítélete szerint, a 20 úgynevezett “apalachini gangszter” vezér ellen hozott alsóbbfokú ítéletek törvény­telenek voltak, és azokat semisnek nyilvánította. Mint ismeretes az amerikai bűn­­szindikátus vezérei találko­zót tartottak Apalachinban, az egyik gangszter vezér ott­honában és később nem vol­tak hajlandók a bírósággal együttműködni. A hatóságok félrevezetését célzó összees­küvés vádja alapján ítélte el az alsóbbfokú bíróság a 20 gangsztert. A fellebezési bí­róság szerint a hatóságok nem bizonyultak képesnek kellőképen bizonyítani vád­jaikat és magát az “apalachini találkozót” sem ismerte el törvényellenesnek. Az állam­ügyész fellebezést nyújtott be. KINEVEZIK WASHINGTON.­­ A fővá­rosból érkező hírek szerint, a Kennedy kormány első biztos jelöltje Abraham A. Ribicoff, Connecticut állam kormány­zója. Ribicoff a népjóléti tár­cát nyeri el. AMERIKA TIZET UNITED NATIONS. — Az Egyesült Államok kormánya magára vállalta, hogy fedezni fogja az Egyesült Nemzetek kongói működése költségeinek a felét. Ez év végéig a UN csapatok fenntartása mintegy 60 millió dollárt tesz ki. Az amerikai kormány egyébként elengedi azt a 4 millió dolláros tartozást is, amellyel a UN tartozik az amerikai repülő­gépek használatáért. A Szovjetunió és csatlós­ál­lamai megtagadtak minden­nemű anyagi támogatást az Egyesült Nemzetek kongói működésének költsége­ivel kapcsolatban. HATÁROZATI JOGUK LESZ PÁRIS. — Az Atlanti Szö­vetség törvényhozóinak párisi konferenciáján, a 15 tagállam képviselői megegyezésre ju­tottak, hogy a NATO-nak ha­tározati jogot kell biztosítani az atomfegyverek bevetése kérdésében. Ez a határozat ugyan egy lépéssel elmarad a terv mögött, hogy a NATO-t önálló atomhatalommá tegyék meg, de a “politikai autori­tás” a fegyverek bevetése fe­lett számos tagállam törek­vését elégíti ki. Eisenhower- Ke­nnedy találkozó WASHINGTON. — Eisen­hower elnök és John F. Ken­nedy, megválasztott elnök a jövő hét keddjén találkozni fognak a Fehér Házban. A hírt Hagerty sajtótitkár je­lentette be, aki ebéden látta vendégül utódját Pierre Salin­gert, Kennedy sajtótitkárát. A találkozóra Eisenhower el­nök és Kennedy között, az el­nök irodájában reggel 9 óra­kor kerül sor. A két államfér­fi­­kezdetben négyszemközt tárgyal majd, később azonban csatlakoznak hozzájuk tanács­adók. A megbeszélések főté­­máját az adminisztráció sima átadásának módszerei képezik majd. A PÁPA A TV-RŐL VATICAN. — XXIII-ik Já­nos pápa, a katolikus egyház 10,000 képviselője előtt azt mondotta, hogy a “világsajtó, rádió és TV gyakran megfer­tőzi olvasóinak és hallgatói­nak jóérzését és kiábrándu­lást okoz.” A pápa beszéde so­rán az egyház vezető tagjai­nak a kötelességeit is vázolta. OROSZ OLAJ NEW DELHI. — K. D. Ma­­laviya, India olaj­ügyi minisz­­tere kijelentette, hogy orszá­ga ez évben több mint 1,500,­­000 tonna nyersolajat vásárol a Szovjetuniótól. MAURITANIA FÜGGETLEN NOUAKCHOTT, Maurita­nia. —­­Sivatagi törzsek tag­jai és mór lovasok százai pus­káikkal a levegőbe lövöldözve, ünnepelték a volt francia gyarmat, Mauritánia függet­lenségének kikiáltását. Az új köztársaság a 13-ik afrikai ország, amely ez évben elnyerte függetlenségét Fran­ciaországtól. Mauritánia to­vábbra is tagja marad a fran­cia államközösségnek. Moktar Ould Daddah miniszterelnök biztosította Franciaországot, Mauritánia tartós barátságá­ról és kijelentette, hogy a maur­­ritániai nép soha nem fogja el­felejteni, hogy mennyivel adósa a francia népnek. A ha­talomátadási okmányt Michel Debre francia miniszterelnök írta alá. Mauritánia területe olyan nagy, mint Mexicóé, de lako­sainak száma csak 623.000. A gazdasági élet főleg a mező­gazdaságra támaszkodik. Nyugat-Berlint ismét kommunista blokád fenyegeti BERLIN.­­ A Kelet-Né­met kommunisták megfenye­gették a Nyugatot, hogy meg­akadályozzák a szövetsége­sek Nyugat-Berlinben állomá­sozó csapatainak ellátását, ha Nyugat-Németország nem új­­ítja fel a december 1-én lejá­ró kereskedelmi szerződést Kelet-N­émetországgal. A fenyegetés, a Neues Deutschland című hivatalos kommunista lapban hangzott el Kruscsev ultimátumának kétéves évfordulója alkalmá­ból. A Szovjetunió diktátora két évvel ezelőtt szólította fel először a nyugati hatalmakat, hogy csapataikat vonják ki Nyugat-Berlinből. A berlini kérdés ismét ve­szedelmes időszakához köze­ledik és éppen ezért a szabad világ fővárosaiban lázas dip­lomáciai tevékenység folyik, hogy elejét vegyék egy újabb krízisnek. Érdekes módon, az Egyesült Államok kormánya vállalta magára az engesztelő szerepét és igyekszik odahat­­ni, hogy a bonni kormány változtassa meg álláspontját és keresse a december 31-én lejáró kereskedelmi szerződés felújításának lehetőségét. Mint ismeretes, a Kelet és a Nyugat-Németország között fennálló kereskedelmi szer­ződés, amelynek keretében évente mintegy 500 millió dol­lárt kitevő árucsereforgalom bonyolódik le, életfontosságú Kelet-Németország ingatag gazdasági élete számára. A bonni kormány mintegy két hónappal ezelőtt kijelentette, hogy ha a keletnémet báb­kormány nem szűnik meg há­borgatni Nyugat-Berlin pol­gárait, a kereskedelmi szerző­dést megtorlásként nem újít­ja meg. A keletnémet kom­munisták, az utazási korláto­­zásokat, amelyeknek szabad Berlin polgárait alávetik, mind a mai napig nem szün­tették meg és így Nyugat- Németország, tekintélyének megcsorbítása nélkül aligha lesz képes megmásítani állás­pontját. A State Department szóvi­vője szerint azonban a bonni kormány fenyegetése és lépé­se eredményesnek bizonyult. A keletnémet kommunisták ugyan nem vonták vissza ren­delkezéseiket, de azok végre­hajtásában igen elnézőknek bizonyultak. Amerikai szak­értők nézete szerint, a jelen pillanatban ez a maximális eredmény, amely elvárható. Nyugati politikai körökben tartanak attól, hogy ha a ke­reskedelmi kapcsolatok a két Németország között megsza­kadnak, a keletnémet kom­munisták valóban kísérletet tesznek majd Nyugat-Berlin blokádjára. Ebben az esetben a világ ismét tragikusan kö­zel kerülne a harmadik világ­háború kirobbanásának lehe­tőségéhez. Washington a hí­rek szerint, bizalmas, diplo­máciai uton odahat, hogy a Adenauer kancellár kormá­nya nyelje le büszkeségét és adja be derekát. Amennyiben a bonni kormány erre nem lesz hajlandó, december 31-re emlékezetes nap lehet a tör­ténelemben. TÜNTETÉS NIGÉRIÁBAN­ ­­LAGOS, Nigéria. — Három­ezer jelszavakat­­kiáltozó diák utat tört magának a nigériai parlamentbe, körülfogtak egy minisztert, térdre kényszerí­­tették és leköpködték. A nigé­riai diákok az angol-nigériai védelmi szerződés megkötése ellen tiltakoztak. A háromezer diák lerohan­ta a rendőrség által emelt ba­­r­rikádokat és rávetette magát Inuwa Wada munkaügyi mi­niszterre. A diákok tulajdon­­i képen Muhammadu Ribadu­­ hadügyminisztert akarták a kezükbe kaparintani, de an­nak sikerült elmenekülnie, így a szerencsétlen munkaügyi­­ miniszter lett bosszújuk áldo­­zata. A rendőrség szerint nem került sor küzdelemre a tün­­­­tető diákok és a karhatalmi erők között. Az incidens után­­­a diákok elvonultak. A rendőr­­­­ség szóvivője szerint, elég lett volna a legcsekélyebb erő­­s­­zak alkalmazása az őrség részéről, hogy általános zavar­gás törjön ki. A nigériai diákok egy szél­­­­sőséges nacionalista csoport­­­hoz tartoztak, akik az Ang­­­­­iával kötött szerződésben­­ országuk függetlenségének megcsorbítását látják. ARA 10 CENT Second Class ' Postage Paid At Cleveland, Ohio No. 283. SZÁM Hatvankettedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago csütörtök, 1960 december 1 Sixty-second Year Szerencsétlenség RECIFE, Brazília. — Cam­­po Alegre faluban, egy uta­sokkal teli autóbusz belesza­ladt egy vallási körmenetben résztvevő tömegbe. A szeren­csétlenség következtében 24 személy életét vesztette és 35 megsebesült. HÓVIHAROK SCOTTSBLUFF, Neb. — Az amerikai középnyugat álla­maiban hatalmas hóviharok dúltak. Az Ítéletidőnek North Dakotában két személy esett áldozatul. Az időjárást jelen­tő hivatal szerint 6 incs ma­gas hó esett számos helyen és 60 mérföldes szélorkán süví­tett végig Minnesota állam­ban. Scottsbluff, Neb­ városá­hoz vezető utakat 9 incs hó bo­rította és a közlekedés telje­sen megszakadt. Fagyokat je­lentenek Oklahomából, New Mexicoból és Texasból is. Gazda-cser@ REYKJAVIK, Izland. — Az Egyesült Államok haditenge­részete veszi át Izland szige­tén­­létesített repülőbázist az amerikai légierőktől. A Thjo­­dviljinn nevű kommunista lap azt állítja, hogy a gazda-cse­rére azért volt szükség, mert az Egyesült Államok Polaris bázist kíván Izland szigetén létesíteni. Az izlandi kormány szóvivője ezt megcáfolta.

Next