Amerikai Magyar Világ, 1970. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-20 / 38. szám

6. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG EGY "KRIMI" ÉS SZEREPLŐI Írta: KLAMÁR GYULA Klamár Gyula Egy teljes hónapig fog eltartani az a hatalmas csalási per, amelynek tárgyalását a napokban kezdte meg a müncheni bíróság. A per kiterjed Ausztriára is, amennyiben oszt­rák szereplői is vannak. A lapok a háború utáni esztendők leg­nagyobb művészeti botránya­ként kezelik az ügyet. Fő részes benne az a bizonyos “Wunder­­wirschaft”, amely néhány évvel ezelőtt virágzott Németország­ban, s amely futószalagon ter­melte a milliomosokat. A hirtelen felcseperedett gaz­dag réteg pénzéért lovagvárakat, műkincseket, drágábbnál­ drágább ékszereket akart vásárolni. A konjunktúrát hamar felismerte néhány ma­gyar menekült és megszületett a terv: hogyan lehetne a kínálkozó lehetőségeket jól kihasznál­ni ? A terv kidolgozója a 41 esztendős Wintner György volt, a 38 esztendős Grosz Frigyessel együtt. A két főbírnös idejében meglépett, így csupán a “zseniális terv” kivitelezői, az arisztok­raták ülnek a vádlottak padján és még néhány polgári vádlott. A társaság az új német milliomosok kifosz­tására a következő tervet eszelte ki a vádirat szerint. Felkeresték azokat a gazdag embereket, akik­ről hallották, hogy érdeklődnek értékes képek, műkincsek után. Ezt a munkát a társaság arisz­tokrata tagjai végezték, nekik kellett léprecsal­­ni az áldozatokat. A mese az volt, hogy az egyik neves arisztok­rata család megszorult idősebb hölgytagja kény­telen megválni féltett kincsétől, mondjuk egy Ve­­ronesetől, vagy egy Rembrandttól, s persze jóval olcsóbban, mint amennyit megér. Ha a milliomost a kép érdekelte, elvezették az idős arisztokrata hölgyhöz, a kép “tulajdonosá­hoz”, aki hófehér hajával és szenvedő arcával maga volt a megtestesült becsületesség. Álmodni se mer­te senki, hogy az előkelő várúrnő nem más, mint erre a célra külön szerződtetett, kivénhedt színésznő . . . A vár azonban valódi volt, a társaság direkt erre a célra bérelte. A kért ár magas volt, ugyan, de mégis előnyös, úgy hogy kevesen tudtak ellen­állni a csábításnak. Különösen azért,, mert a ké­pek mellé kellő szakértői igazolás is járt, ezek szintén valódiak voltak. Erre a célra neves szak­embereket nyertek meg: egy művészettörténész professzort és egy nyugalmazott múzeum-igaz­­gatót; mind a ketten jóval 90-en felül. Az öreg bácsik, akiknek nem volt sok a vesz­tenivalójuk, a szakvéleményüket színes fotográ­fiák alapján adták meg, a hamisítványokat pedig ügyes, de szegény festők készítették. A szakértők nagy tekintélye minden kételyt eloszlatott a vevőben. Hogy milyen szédületes pénzeket kerestek, arra talán elegendő egy példa is a sok száz közül: az egyik német áruház tulaj­donosa egy “valódi” Veronese-képért 750 ezer márkát fizetett ki. A képről a világhírű Sotheby árverési csarnok szakértője megállapította — így pattant ki a botrány —, hogy csinos faldekorá­ció, az értéke szinte csak annyi, amennyibe a vá­szon került. A vádlottak padján a magyar arisztokraták közül egy Eszterházy gróf ül, azután báró Pod­­maniczky Frigyes egykori filmrendező. Természe­tesen ott ül a bíróság előtt az egykori várúrnő is, a­ki élete legnagyobb és bizonyára utolsó sze­repét játszotta el. A szereplők közül a legérdekesebb figura Pod­­maniczky Félix. Sok sikeres filmrendezés fűződik a nevéhez a 30-as évek idejéből. Karrierje furcsán tört ketté. Az egyik legszebb pesti “telefonszí­­nésznő,” Bilinszky Ibolya férje volt és nagy lá­bon éltek; mint keresztényt és arisztokratát a filmbrancsban az első vonalba helyezték és dőlt hozzá a pénz. A házaspár később különvált. Bi­linszky Ibolyának sok gavallérja akadt. Az egyik lovagja a pesti éjszakai életben “Lord Kovács” néven ismert fiatalember volt, a leggazdagabb pesti ügyvéd fia, Lord Kovács szórta a pénzt, volt azonban azokban az időkben egy súlyos “bűne”, a náci faj­védelmi törvények hatálya alá esett és sok kellemetlensége támadt különféle zsarolóik­kal. A lordot egy napon holtan találták az ostrom­lott Budapesten. Testén lőtt seb. Abban az idő­ben nem sokat törődtek a holttesttel, minden vizsgálat nélkül temették el abban a hiszemben, hogy egyike a bombatámadások áldozatainak. Az ostrom után indult meg az eljárás Lord Ko­vács titokzatos halála ügyében. Vádiratot adott ki az ügyészség Podmaniczky ellen azzal, hogy ő lőtte agyon barátját és egyben riválisát, majd az élettelen testet kicipelte a sötét utcára, hogy a baleset látszatát keltse. A perben sok tanú vonult fel, a régi Pest még életben maradt alakjai. Podmaniczky végül 3 esz­tendőt kapott halált okozó súlyos testi sértésért. A bíróságnak csupán annyit sikerült tisztáznia, hogy a két férfi között veszekedés-verekedés zaj­lott le és ennek során érte a “lordot” halálos sé­rülés. Podmaniczky a büntetést kitöltötte, majd a fővárosban kallódott, mert filmről, rendezés­ről persze már nem lehetett szó. A rendkívül jó­­megjelenésű, elegáns férfi — a híres Podmaniczky dédunokája — ’56 után új feleségével Bécsbe menekült, majd innen tovább vándorolt a kon­junktúra akkori hazájába, Adenauer Németor­szágába. Művészeti körökben mindenfelé nagy érdeklődéssel várják a per kimenetelét, még Lon­donban is, ahol a világhírű Sotheby-céget érdek­­­li közelebbről a dolog, számos előkelő kuncsaft­ja miatt. Quebecbő­l származó hír közölte, hogy 1971 ja­nuár elsejétől kezdve, ismét emelkedik az újság­papír ára, ezúttal tonnánként 10 dollárral. Ez te­hát annyit jelent, hogy minden tonna újságpapír, amelyet New Yorkba szállítanak, 162 dollárba fog kerülni. A new yorki napilapok és hetilapok kiadói megjegyzik: A szakszervezeti munkabérek emelkedése és az újságjaik­ árának emelkedése hovatovább majdnem teljesen lehetetlenné te­szi az újságkiadást. * * * Nemrégiben 3000 máktermelő török paraszt tüntetett Amerika ellen. A törökök azt kifogá­solták, hogy Amerika — az ópiumcsempészés kor­látozása érdekében — a török máktermelés meg­szüntetését követeli. * * * Egy olasz márki a közelmúltban meggyilkolta feleségét és az asszony szeretőjét, majd öngyil­kosságot követett el. A szerelmi románc azonban csupán a kisebb botrányt jelentette. A történtek után kiderült, hogy a dúsgazdag márki, akinek vagyona 600 millió dollár, 20 év óta csupán any­­nyi adót fizetett, amennyit egy kisfizetésű olasz irodai tisztviselő fizet. Ezenkívül az is kiderült, hogy a márki évek óta, különböző férfiaknak, ha­talmas összegeket fizetett, azért, hogy feleségé­vel szerelmi viszonyt folytassanak, ő maga ugyan­is­­ impotens volt.* * * Glasgowban (Skócia) teljes erővel kutatják a “Nessienek” becézett loch nessi szörnyet. A ku­tatók elhatározták: Vagy megtalálják “Nessiet”, vagy felszámolják a legendát. * * * A közelmúltban a turini (Olaszország) katoli­kus érsek kiközösített egy katolikus papot az egy­házból, mert megnősült. Amikor a kiközösítés megtörtént, a kérdéses pap éppen nászutazott fe­leségével, aki azelőtt apáca volt. ÉLETBÖLCSESSÉG BOLDOG HÁZASTÁRSAK Boldog házastársak, akik megbecsülik egymás munkáját, hálásak érte és tudják, hogy ezt ki is kell mutatniuk; türelmesek és elfogadják egymás hibáit, mert tudják, hogy békéjük csak örökös egyezkedés út­ján biztosítható. Akik a legkritikusabb helyzetekben is udvaria­sak maradnak egymással szemben; tudják, hogy, mondandójuk nem lesz meggyőzőbb, ha kiabál­va közli, s hogy összeszólalkozás esetén azzal tud­nák a legjobban megbántani a másikat, ha oda nem illő dolgokat emlegetnének. Tudják, hogy nem fölösleges újra és újra be­szélniük a másik iránt bennük élő szeretetről. Ha kifogásolnak valamit, sohasem egy harmadik je­lenlétében teszik. Végezetül: azt is tudják, hogy mindkettejük­nek szüksége van a magány óráira. Ezek az egy­mástól távol töltött órák voltaképpen csak fo­kozzák együttlétük örömét. IPÁCS JÓZSEF: SÁRGA LOMBOK. ŐSZI FOLT Hinta leng, a jégbe száll, Az égben szép, meséli Pál. Battonyán, szegény gyerek. Láttam könnyed, hogy pereg. Sokszor jártál édesem­ Iskolába éhesen, Pedig dolgozott anyád, Küszködött a kis tanyán. De ha nagy volt a kamat, Az adósság nem apadt, Mezítláb, tarlón, (szögön) Jártál hideg őszökön. Arcodon pirult a láz. Mit tudtad, mit magyaráz A tanító mérgesen, Álmodoztál éhesen. És álmodtál tejt, diót, Kalácsot, mi­ minden jót? És Hajót, mi messzi vitt Felkutatni kincseit Nagy Szigetnek, hol a part Pálmafát teremni tart. Sárga lombok, őszi folt . . . Álmaidnak ára volt. Hült az ősz és jött a láz, 1 Sirt a szél, és sirt a ház. Tömjén, gyertya . . . szállt a füst. Pár betű csak . . . szép ezüst.­­ Állt a hinta, szállt a hang, 1 Palit hívta a harang ... ... Felsír a síp, fenn már a hid, Hallod a szót, mely hazahitt. “Leng a hinta, szélbe száll . . . Az égben szép ..(meséli Pál). •*’

Next