Amerikai Magyar Világ, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-19 / 12. szám
1%. oldal AMERIKAI,MAGYAR VILÁG RUFFY PÉTER Az 1848-as nagy idők nagy emberei KOSSUTH LAJOS Ez a dombos, hajlatokra kapaszkodó, gyümölcsfás, nedves zempléni falu — Monok — adta nekünk s a világiak Kossuth Lajost. Itt szüetett 1802. szeptember 19-én,gy hirdeti ezt a szülőház és monoki Kossuth Muzeum aléktáblája, s az a néhány ossuthi sor, amelyet Kisiludi Strobl Zsigmond 1960- i fölavatott monoki Kosibh-szobájának talapzatára ístek: “Monokon születtem, nőtt a szerencsi hegy tőrben, ahol a rege szerint Arid a honfoglalás első áldoásait megültötte”. Az életrajzok úgy beszélik , hogy az evangélikus csak újszülött gyermekét —inthogy szülőhelyén nem élt evangélikus egyházközig — a közeli Tállyára vittk, ahol Mayer Mátyás alperes keresztelte meg. Gáli Andor, a mai tállyai lelkész ég őrzi a kis keresztelő fémlényt. Az életrajzok elbeszését a kutatók vitatják. Zsuff Tibor tanító, a monokiossuth Muzeum gondnoka tnulmányt irt “Amit Kosithról rosszul tudunk” den s ebben a keresztelő nyer Mátyás egykori kápujára hivatkozik, aki Kosith születési dátumának a tája idején, 1864-ben azta a Vasárnapi Újságban, így Mayer nem Tállyán, hanem Monokon, a szülőházban sresztelte meg Kossuth Laost, hiszen nemesi kiváltságult az is, hogy a nemesi szárazású újszülöttet háznál kereszteljék. A tállyai pap tehát átment Monokra. Ezt bizonyítaná az egyházi matrikula “homo” bejegyzése is (otthon, tehát a kis Kossuthot otthon keresztelték meg), ha ezt a matrikulát 1964-ben már nem láthatta ( csak tudott arról), mert a tállyai egyház anyakönyvei 1810-ben, nyolc évvel Kossuth születése után, tűzvész során, megsemmisültek. Ezért hoszszú időn át még azt sem tudták, mikor, mely napon született Kossuth Lajos. Ennek a történetét Gáli Sándor tállyai evangélikus pap mondta el nekem néhány esztendeje. Halász Pál tállyai lelkész 1874-ben levelet irt Turinba, mert ismerni szerette volna a dátumot. Kossuth egyebek közt — a levelet én még olvastam Tállyán — így válaszolt: “Én ugyan bármi nagy emberre nézve is, annál inkább igénytelen személyemre nézve, nem magánjogi, hanem történelmi érdek szempontjából nagyon henye dolognak tartom annak kutatását, hogy ki ,mely napon született, miután ez a nyomokat, miket egy vagy más ember tettekben, s eszmékben maga után hátrahagyott, sem meg nem örökíti, ha veszendők, sem el nem törölheti, ha maradandók . . ” Kossuth azt írta még, hogy “születésem napját nem tudom, s hónapja felől sem vagyok bizonyos”. A Kossuth családban minden születés — more patria — a rézcsatos Bibliába volt följegyezve. De “elpusztult ez is viharos életem fergetegeiben”. A levél utolsó sora így hangzik: “Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap, amely emlékemet felélessze”. A születés pontos dátumát azóta kikutatta a történettudomány. De azt, hogy hol keresztelték meg a kis Kossuthot, Tállyán-e, vagy “domo”, Monokon, azt bizonyosan nem tudjuk ma sem. PETŐFI SÁNDOR Azt hittük, róla — az erdélyi sír pontos helyének kivételével — mindent tudunk. Az irodalomtörténet az eltelt több mint száz esztendő alatt mindent föltérképezett. S amihez nem a tudós, hanem a művész tolla kell, azt elmondta róla Hatvany Lajos és Illyés Gyula. Hol élt? Az egész országban szinte. Hol keressük emlékeit, már-már lába nyomát? A vándorét, aki vándorszínész korában Mohácsról Pozsonyba gyalogolt, s Debrecenből, rettentő fagyoskodása színhelyéről gyalog hozta fel verseit, a Tokajhegyalján keresztül, Vörösmartyhoz Pestre? Nincs még egy költőnk, csak ő, a legnagyobb, aki ennyire azonosult volna szülőföldjével, szülőhazájával. A kiskőrösi szülőház a bölcsőt idézi, Kiskunfélegyháza a hattyús házat lebbenti elénk. Aszódon a volt algimnázium épületén emléktábla hirdeti, hogy itt élt valaha Petrovics Sándor aszódi diák. A közeli Penc az aszódi diákok kirándulásainak emlékét kelti föl, s még áll a penci ház, ahol az ifjú vendégeskedett. Pápán Vörös szabóházában húzódott meg. Dunavecsén múzeumot rendeztek be az épületben, ahol édesapja mészárszéke állt. Szalkszentmártoniban megmaradt az eredeti épület, ahol Petrovics István kocsmája és mészárszéke működött, s Gödöllőn emléktábla állítja, meg az embert a házikó előtt, ahol Petőfi egy angol regény átültetésén munkálkodott. S sorolhatnánk Borjádot, ahol a Sass-család vendége volt, és Debrecent, a Batthány utca 16-os házat, ahol lakott. Én még láttam a költői Teleki-kastélyt Erdélyben és megsimogattam a somfát a kastélyhoz közel, amely alatt, kőpadon ülve, papírra vetette a Szeptember végén sorait. S benne irodalmunk legszebb sorát, az “Elhull a világ, eliramlik az élet . . .” hat szavát. Azt hittük, a végső nyughely kivételével, mindent tudunk. Az irodalomtörténetírás azonban nem ér, nem érhet véget. Meghalt egy ismeretlen — Amerikában Milton Smith-é vált — magyar szabómester New Yorkban, s végrendeletileg a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozza az egyik New York-i bank páncélszekrényében őrzött kincsét-vagyonát. Emich Gusztáv és Petőfi 1846-ban kelt eredeti iratkiadói szerződését: “Én Petőfi Sándor átadom . . S az irodalomtörténet bizonyítékot keres : mikor, ki által, hány esztendővel ezelőtt s miként került ki irodalmunk egyik legbecsesebb írói szerződése Amerikába? Bizonyíték még nincs, csak föltevés: lehet, hogy Számwald Gyula, az Emich cég társtulajdonosa vitte volna magával, mikor Világos után külföldre menekült. Petőfi őt örökítette volt meg Egy könyvárus emlékkönyvébe című versében. Talán a kor egyik legnagyobb Petőfi-emlékgyűjtője, a világhírű hegedűművész, Reményi Ede (1828-1898) vásárolta meg és vitte ki magával Amerikába, azokban az időkben, mikor külföldről azért tért haza Magyarországra, hogy “összehegedülje” a tervezett pesti Petőfi szobor költségeit. Hiszen ő vette meg, ő őrizte Petőfi tárcáját is ,amelyben a költő “legbecsesebb emlékeit”, a Bem tábornokkal való levelezését tartotta, ő vitte volna ki a szerződést? Vagy egy harmadik? S ki volt a harmadik? S föl lehet e deríteni ilyesmit 125 évvel a híres szerződés keletkezése után ?! Kossuth Lajos ÖN IS RÉSZESE LEHET SIKEREKNEK! sportolóink felkészítését a müncheni olimpiára ! A felajánlásokat átveszik az IKEA ügynökök, a Magyar Egyesületek erre felhatalmazott megbízottai. Felajánlását közvetlenül is eljuttathatja a Magyar Olimpiai Bizottság részére az Országos Takarékpénztár külföldi bankszámlái útján. A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ÉS A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE A FELAJÁNLÓK KÖZÜL NÉHÁNY SZEMÉLYT VENDÉGÜL LÁT MAGYARORSZÁGON ÉS FEDEZI AZ UTAZÁSI KÖLTSÉGEKET IS! A MAGYAR OLIMPIAI Támogassa TERJESSZE LAPUNKAT!