Amerikai Magyar Világ, 1974. augusztus (11. évfolyam, 31-34. szám)
1974-08-04 / 31. szám
16. oldal AMERIKAI MAGYAR VILÁG AKI KANADÁBÓL VÁNDOROLT VISSZA... BODAJK, Fejér megye — A bodajki könyvtárról szerettem volna írni, mégis Halász Mihály, a község legnevezetesebb lakója került témaként jegyzetfüzetembe. Mihály bácsi és a könyvtár ugyanis kapcsolatban vannak egymással, már megbocsásson Pogács Imréné, a bodajki könyvtárosasszony, amiért ezúttal a könyvekről csak másodsorban esik szó. Halász Mihály ugyanis megérdemli, hogy bemutassuk őt, mert kilencvennyolc esztendővel a vállán még ma is ő a könyvtár egyik legszorgalmasabb olvasója. Ismételten ott találkoztam vele, a könyvek között, amint éppen a következő “csomagot” kiíratta. Kilencvennyolc esztendejéből csaknem negyvenet töltött Kanada Ontario tartományának Stratton nevű községében. 1876-ban született Bodajkon, egyszerű kétkezi földműves volt, afféle szegényember, amilyenből sok ezer volt ebben az országban. 1923-ban, negyvenhét éves korában fogta a vándorbotot és elindult a világ túlsó felére, hátha ott jobb lesz az élet. — És jobb lett az élet. — Hát szó se róla, az itthoninál jobb lett. Csakhogy azért nagyon meg kellett ám dolgozni. Farmerekhez szegődtem el szolgának, számomra nem kaland volt a kivándorlás, hanem komoly, de nagyon komoly munka. Öt év alatt aztán kerestem annyit, hogy tudtam egy százholdas farmot vásárolni. — Ez, itthoni szemmel mérve, komoly, szép birtok volt. — Csakhogy Kanadában más ám a mérték, ott száz hold annyi, mint itthon három. Nagyok a távolságok. A legközelebbi falu, Stratton három mérföldre volt, ott találhatott az ember orvost is. Aztán elmondja: teljesen egyedül élt, kézi erővel és fgvontató gépekkel művelte a földet. Hat-nyolc lovat, ugyanennyi tehenet tartott. A tehén adta a tejet, aminek színét eladta a felvásárlónak, a megmaradt tejet pedig teletette a malacokkal, növendékállatokkal. A földön csak a legszükségesebb gabonát termelte meg, legjobban kellett a széna, mert Kanadában hosszú a tél és rövid a legeltetési időszak. Április-májusig takarmányozni kell az állatot. Nem felejtette el a magyar nyelvet? Egyetlen könyvet vittem ki magammal Kanadába, Petőfi összes verseit. Ha már nagyon fáradt voltam, elővettem a verseket és olvastam. Aztán meg járt nekem a magyar újság. Szóval Petőfi afféle imádságos könyvem volt. Elkértem olvasókartonját a könyvtárosasszonyttól, vajon mi érdekelte Mihály bácsit, aki 1963-ban tért haza. Jókai, Mikszáth, Gárdonyi legfőképpen, szinte valamennyi könyvüket olvasta már. A klasszikusok verseit is nagyon szereti, de “a mai verseik nem passzolnak hozzá” — vallja. SZEGED — Az utolsó malom 1970-ben rogyott össze Árviz, csapadék támadta. Zsindelyről csurgó víz lazította a vályogot. Összecsuiklott a malom, akár a harmonika. Ez született újjá. Ahogy körbejárok, dorozsmaiakkal szólok, vissza-viszszatér: égetett téglából kellett volna fölrakni a falat. Ezt mondja a gyakorlatias gondolkodás. És mégis: az Országos Műemléki Felügyelőségnek van igaza. Mert így, vályogfallal műemlék igazán a műemlék. Ezzel a helyben készített eredetileg szürke fallal. Amit éppen úgy kell majd gondozni, mint a hajdani tulajdonosnak. Minden évben újra tapasztani, újra meszelni. A régi tulajdonos fia, leánya ma is itt él a malom tövében, az egykori molnárházban. Alacsony, gerendák tartotta mennyezet alatt. Vendégkönyveket és emlékeket őriznek — régi idők tanújaként. Faragó Etel 74 éve él itt, kétesztendős kora óta. A forgó, őrlő emlékmalom neki még kenyérkereső valóság. — Tíz százalék rám járt a molnárnak, de ha csak néhány kilót hoztak, irigyen őrölte az édesapám. Szegény emberek voltunk magaink is. Ha az ember ilyen idős emberrel beszél, nem mulaszthatja el megérdeklődni, mi a hosszú élet titka. ----- Világéletemben sokat sokat mozogtam és hatvan kilónál nehezebb nem voltam. Ma is valamennyi szabad időmet sétával töltöm, fogom a botomat, aztán me gyerünk. Makkegészséges vagyok, orvossal sose volt dolgom. A faluban mindenkit ismerek, valamennyi utcát és a közelebbi határt bejártam már. Vizet nem iszom, csak ha tizen testvérek. Tudtuk, mit jelent a kenyér. A szél barát volt: akkor tudtunk dolgozni, ha fújt. A szél ellenség volt az orkán gyakran tett kárt a szerkezetben. A szélmolnár ács is, ha kell, maga javította ki azt, ami tönkrement. — Édesapám a tanyavilágban volt szélmolnármas. 1100-ban, Czékus Andor birótól vette a malmot. Mikor az öcsém katonának állt, a nővéremmel segítettünk. Én in voltam a ganatos, odafenn az első emeleten. A félvékást is fel tudtam emelni. A félvékás van vagy tíz-tizenöt kiló. A garat jó métermásfél méter magas. Tele zsákkal a földszint, az emelet, mikor a szél megjött, három nap, három éjjel forogtak a kerekek. A 712. órában ott aludt el a zsákok tetején. Az öreg molnár meghalt, a fia mozdonyvezetőnek állt. Néprajzosok, műemlékvédők őrzik a szakma emlékét. Hozzáértő mesterember akad-e? — sokáig ez volt a malomémték gondja. Az újmalom estvik gerendáján két név van bevésve: Horváth István, az építész nyíregyházai, Navy Torma Vincze, a 82 éves szélmolnár, valahonnan Baja mellől utazott ide. Etelka néni főzte a teát, az öccse tanácsokkal járt az építők között. Deák György, a helybeli kovács készítette a vasszerkezeteket — zsákfelhúzót, kőkiemelőt. fi lelte meg múlt századi elődjének kézírásos vésetét is az egyik vas tartóérlmen. Gyugel Károly vasalta ezen malmot 1885-ben. Újra működik hát a Czékus bíró malma. Gondviselője a szegedi Móra Ferenc Múzeum lesz. Őröl a malom. Ha l°sz szakértő kezelője, mint az örvényesi vízimalomnak,akár rendszeresen dolgozhatok is. Széky Péter kaót, levest, pincében hűtött tejet. Meglepő az a szellemi frisseség, amivel hosszú életének valamennyi történésére emlékszik. Szemüveg nélkül olvas, csak villanynál teszi fel az okulárét. Kicsit szabódva megkérdezem: — Miért jött haza? — Mer itt érzem magam otthon. Amikor sikerült elintéznem, hogy nyugdíjamat rendszeresen átutalják az Értékforgalmi Bankon keresztül, eladtam a kis birtokot és hajóra szálltam. És higgyék el, nagyon jól érzem itthon magam. Balogh József ÚJRA FOROG A DOROZSMAI SZÉLMALOM Óhazai hírek Az Evangélikus Élet című magyarországi országos hetilap beszámol arról, hogy Argentínában létrehozták az egységes Argentínai Evangélikus Egyházat. Az új egyház első együttes munkaágaként már megindították a diascóniai munkát és bizottságot hoztak létre az országban pusztító árvizek áldozatai és a Chiléből érkezett menekültek megsegítésére. A teológiai képzés megszervezése dr. Leskó Béla professzor és Ármin Ihle lelkész feladata lett. • A Nyírbátori templomban, az ország legkiválóbb akusztikájú “hangversenytermében” — mint azt annak idején Kodály kijelentette — idén augusztus 17—25-e között ismét megrendezik a zenei napokat. A sorozatban Handel, Vivaldi, Verdi és Kodály művei szerepelnek. • Rózsa Miklós, a Hollywoodban élő világhírű magyar zeneszerző — több Korda Sándor filmhez komponált zenét — műveiből augusztusban rendeznek koncertet a Margitszigeti Színpadon. A MÁV szimfonikusokat a szerző vezényli. A műsorban fellép Szirmay Márta, Varsányi László és egy kiváló prózai színész, Ráday Imre, aki A dzsungel könyvéből olvas fel, miközben Szirmay Márta énekel.• A szekszárdi evangélikus gyülekezet az országos egyház segítségével művészileg megújította a templomát. A templom szép, világosbordás, könnyű belső famenyezetet kapott, amely összhangban van az 50 évvel ezelőtt emelt épület belső díszítésével. A megszépített templomban elsőnek B. Káldy Zoltán, a déli egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Baranyai megyei kuruzslók PÉCS Hogyan ügyeskedtek az egykori kuruzslók? Használtak-e a különféle növénygyógymódok, avagy csak hókusz-pókusz volt egész ténykedésük ? Baranyai Aurél gyógyszerész, a népi gyógyászat neves pécsi kutatója érdekes munkájában feldolgozta a Baranya megyei kuruzslók történetét. A ráimádkozó, babonás javasok idején olyan gyógyítók is akadtak, akik figyelemreméltó eredménnyel hasznosították a füvekben rejlő orvosságokat, a nemzedékről nemzedékre öröklődő gyógyászati tapasztalatokat. A kutató több mint harminc javast keresett fel, és miután feldolgozta életüket, érdekes megfigyeléseket szűrt le. Megállapította, hogy különbséget kell tenni a kuruzslók és az igazi népgyógyászok között. A vizsgára készülő diákoknak citromfüzeát ajánlott serkentőként. Az ormánsági Sósvertikén viszont olyan népgyógyász-asszony dolgozott, akiről később kiderült, hogy gyógynövényei főztjéből ma fontos gyógyszerek készülnek. Baranyai Aurélt gyűjtés közben szerzett ismerettel is hozzásegítették, hogy összeállítsa több mint háromszáz gyógynövényt tartalmazó herbáriumát és a Mecsek teljes gyógynövény-flóráját. Amerikai kölcsön Magyarországnak Budapesten aláírták azt a megállapodást, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank 100 millió USA dollár összegű pénzkölcsönt vesz fel észak-amerikai pénzintézetektől. A kölcsön lejárata nyolc év, és feltételei megfelelnek az elsőosztályú, vagyis a legjobb megítélésű adósok esetében a nemzetközi pénzpiacokon szokásos feltételeknek. A kölcsönt a Kuhn Loeb & Co. New York-i pénzintézet szervezte és jegyzésében 20 bank vett részt az Egyesült Államokból, illetve Kanadából. Köztük olyan tekintélyes pénzintézetek, mint az USA- beli Bank of America és a Chemical Bank, illetve a kanadai Bank of Montreal és a Bank of Nova Scotia. A kölcsön a korábbi években felvett közép- és hosszú lejáratú kölcsönökhöz hasonlóan a versenyképes gazdasági szerkezet gyorsabb kialakítását, a termelés modernizálását és ezzel exportképesség növelését fogja elősegíteni. "