Zsákai Annamária (szerk.): Anthropologiai Közlemények 64. (2023)
Megemlékezések – Commemorations - PAP I. – SZIKOSSY I. – MAKRA SZ.: Kustár Ágnes (1966–2023)
MEGEMLÉKEZÉS - IN MEMORIAM Anthrop. Közl. 64: 105-116. (2023) Kustár Ágnes (1966-2023) Kustár Ágnes 1966. január 25-én született Budapesten. Iskolai tanulmányait a Szabó Lőrinc Általános Iskolában, középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte. Biológia-rajz szakos diplomáját a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán szerezte meg. A biológia iránti érdeklődése korán megmutatkozott, már Pécsre kerülése előtt egy évig a Magyar Természettudományi Múzeum Bogár gyűjteményében dolgozott. 1991. január 1-én lett a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológus muzeológusa, majd főmuzeológusa. 2016. január 1. - 2019. december 31. között az Embertani Tár osztályvezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően még egy esztendeig dolgozott az Embertani Tárban, majd az ott lezajlott változások következtében elhagyta a múzeumot, antropológusként azonban egészen haláláig dolgozott. A Magyar Természettudományi Múzeumba kerülése idején kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Tanszékén az Eiben Ottó professzor indította hároméves posztgraduális humánbiológus-antropológus képzésen, ahol 1993- ban szerezte meg második diplomáját. Másodéves hallgató volt, amikor megismerte Skultéty Gyula Bázelben élő antropológus-szobrászt és munkáit. Pár évvel később lehetőséget kapott az arcrekonstrukció módszereinek elsajátítására Svájcban, Skultéty Gyula műhelyében. Ahogy egy vele készült riportban említette, Gyula tanítványává vált, és soha többé nem tudott elszakadni az alkotói folyamattól. Kustár Ágnes kutatásaival maga is jelentősen hozzájárult az arcrekonstrukció módszertani fejlesztéséhez. Az ebben a témában írt „A humán morfológiai variációk az arcon és a koponyán. A koponya és az arc morfológiai összefüggéseinek alkalmazása a plasztikus arckonstrukcióban” című dolgozatával 2005-ben szerezte meg PhD fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2008-2012 között a „Morfometriai kutatások az emberi arc történeti embertani, igazságügyi és gyógyászati célú 3D rekonstrukciójának fejlesztéséhez” című OTKA pályázat vezetője volt. A projekt elsődleges célja az arcrekonstrukció módszertani fejlesztéséhez szükséges nagyszámú, élő emberek arcáról és koponyájáról történő 3D adatgyűjtés, az adatok feldolgozása és adatbázisba rendezése volt. Hosszabb távú célkitűzése a meglévő virtuális antropológiai és elemzési módszerek (3D GMM) alkalmazása és bővítése az arcrekonstrukciós kutatás céljainak megfelelően. A pályázat 105