Anyagi Érdekeink, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1870-05-08 / 19. szám

III. évfolyam Pest, május 8. 1870 19. szám Szerkesztőségi iroda am­erse. magyar iparegyesület helyiségében: Pest, országút 7. sz. I. emelet. Kiadóhivatal: A pesti könyvnyomda-részvény­­társulat irodájában: PEST, Belé­ntes a 4-dik b­án. MAGYAR IPAREGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelen­ő lap minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ: nemtagok részére tagok részére egy ívre. . 6frt.­egyévre. . 4frt. fél ívre . . 3 „ félévre. . 2 „ Hirdetési dij 8 hasábos petit soronkint okr. ▲ 80 sornyi bélyeg-illeték külön számi­ttatik. Am előfizetett pénzek és hirdetések a kiadó­hivatalba vagy az iparegyesülethen, a lap szétküldésében netalán tapasztalandó rendetlenségek miatti ANYAGI ÉRDEKEINK AZ ORSZÁGOS Az egyesület megbízásából kiadják: STEINACKER ÖDÖN és MUDRONY SOMA. panaszok — bérm­entetlen nyílt levélben — az iparegyesülethez intézendők. Tartalom. Szemle. — Közgazdaságunk reformja és a helyhatóságok rendezése. — Mezőgazdasági ipar. — Az osztrák iparosok. — Az európai bányászat. — Ipariskola leányok számára. — Újabb találmányok és közlemények az ipar teréről. — Hasznos jegyzetek.— Vegyesek. — Egyleti ügyek. Pest, május 7. Miután akarva nem akarva belefutottunk a kölcsön­zésekre alapított államgazdálkodásba, nem lehet ránk nézve érdektelen azon álláspont, melyet az irányadó pénzpiac. London az idegen államoknak adott kölcsönökkel szemben elfoglal. Jelenleg ugyanis a Lombard-street pénztáraiban fel­halmozódó tőkék két nevezetesebb idegen kölcsön által vétetnek igénybe ; az egyik az egyiptomi alkirály egy újabb kölcsöne, a másik a japáni vasúti kölcsön, melyről közelebb említést tettünk. A közönség — úgy látszik — mindkét kölcsön iránt hajlandósággal viseltetik. Mindkét kölcsön­­vevő ugyanis jókora kamatokat ígér, és Angliában épen a jelen pillanatban az ilyen ígéretnek hatása van. E szerint félő, hogy az idegeneknek adandó kölcsön mániává talál fajulni, mely alig fogja ugyan az angol pénzpiac­ot zavarba hozni, de a­mely talán elég nagy lesz arra nézve, „hogy kárt tegyen némely nembölcs emberek­nek, kik képtelen (unlit) idegen kormányoknak pénzt kölcsönöznek s ennek következtében azt elveszítik. Az „Economist“ mind Egyiptomot, mind Japánt ilyen „képtelen“ államnak tekinti, és pedig azon okból, mivel egyikben sem uralkodik felvilágosult alkotmányosság és haladás, s ezért egyikben sem lehet megbízni, hogy a köl­csönt hajlandó lesz visszafizetni. Egyiptomnál ezen körül­ményhez még az is járul, hogy az alkirály egyre-másra veszi fel az új kölcsönöket. Azt mondtuk, hogy Angliában épen most sokan lehetnek, akik a magas kamatú kalandor-kölcsönökbe haj­landók lesznek bele­harapni. Ennek oka az, hogy jelen­leg az „üzlet jól megy“. Angliában ugyanis — mint másutt is — kétféle tőkepénzesek vannak. Vannak 1. olyanok, akiknek megtakarítmánya főleg állandó biztos bevételekből ered : ezek megelégesznek a rendes 4,5 százalékkal; vannak azonban 2. üzletemberek, akik azt hiszik, hogy ilyen kamatra akármelyik vénasszony elhe­lyezheti pénzét, s akik bölcseségükhöz nem illőnek tartják a csendesen jövedelmező biztos elhelyzést: ezek tehát magaskamatú kalandos elhelyezést keresnek. Ha az üzlet roszul vagy (1866 óta egész 1869-ig roszul ment), az utób­biaknak nincs kikölcsönözni való pénzük, s ezért a magas kamat ilyenkor nem fog; de mihelyt az üzlet jól megy, az úgynevezhető tentative money (kísérlettevő pénz) meggyű­lik, és a magaskamatú adósleveleknek kerete van. A magyar sorsjegykölcsön aláírásának eredményéről végre-valahára némely adatok jutnak tudomásra. A „P. Lt.“ arról értesül, hogy 19,151 fél által 606,879 darab sorsjegy íratott alá. Ennek folytán a reductio következőkép történik: Akik egy vagy legfelebb tíz darabot írtak alá, azok meg­kapják az egészet; akik 11 — 14 darabot jegyzettek, kapnak­­ 10 darabot; akik 14-nél is többet jegyzettek, azok az aláírt­­ összeg háromnegyedét kapják. Ezen eredmény bizonyára nem csekély zavarba fogja hozni az aláíróknak némely részét, azokat, akik 10-szeres vagy akár 100-szoros táiljegyzésre és annak megfelelő reductiora számítottak. Ebből különben új tanulságot meríthetünk arra nézve, hogy a nyilvános aláírásoknak eddigi rendszere fixírozott kibocsátási árakkal és illusorius versenynyel semmit sem ér. Alkudjunk meg a körülményekkel. Ez a jelszó, me­lyet a jegybankügyben a bécsi pénzügyi körök emberei a magyarországi „értelmiség“ nevében hangoztatnak. — És a sok szép szónak vége mindig az, hogy maradjon minden úgy, amint van , vagy ami még roszabb : vállaljunk a sok ingyen elvállalt idegen adóssághoz még­it 23 milliót (a 80 millió kamattalan kölcsön 30 százalékát) biztosítsuk az osztrák nemzeti bank privilégiumát, biztosítsunk neki 7%-os jövedelmet, hiszen az 1869. év példája mutatja, hogy a garantia csak névleges, mert a bank (egy-egy kicsis árán) 8°/o-ot is tud magának teremteni!! Ez az értelme a „P. Ll.“-ban közölt egy újabb memorandumnak. — Tehát valóban nem vagyunk képesek egyes pénzemberek érde­kein felül általános nemzeti érdekünk felfogásához emel­kedni ? Nem vagyunk képesek belátni, hogy olcsó és bő hitel, aminére termelésünk minden ágában szükségünk van, önálló magyar jegybank nélkül nem képzelhető ? Nem tudnók magunkat elhatározni, hogy a mezőgazdaságot és ipart a 10— 20— 50, sőt 100 százalékos uzsorás kamatok

Next