Aquila 59-62. (1952-1955)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Somfai Edit: A fenyőszajkó Budapesten - Győry Jenő - Gárdonyi Gyula: Búbos cinege Sopron környékén
A fenyőszajkó Budapesten, Budapest belterületén, a Múzeum-kertben 1954. I. 28-án 3 darab fenyőszajkóval (Nucifraga caryocatactes) találkoztam. Somfai Edit Búboscinege Sopron környékén. A búboscinege (Parus cristatus) Sopron környékén a lakott helyektől távol eső, sűrű, ember által csak ritkán felkeresett fenyvesekben él. A fenyvesekhez való ragaszkodása még a legínségesebb időkben is, szinte páratlanul álló. Előfordul ugyan,, hogy az igen zord tél a gyümölcsösök felkeresésére kényszeríti, vagy néha a kevert állományú erdőkben is megjelenik, azonban az ilyen esetekben is biztosra vehető, hogy a közelben nagyobb fenyves húzódik. A fiatalabb és alacsonyabb fenyőállományban éppen olyan szívesen tartózkodik, mint az idősebb, nagyobb törzsekkel bíró fenyvesekben. A tél elmúltával egészen a fészkeléséig leginkább a fiatal erdei-, luc- és jegenyefenyvesekben tartózkodik, ahol egyes helyeken meglehetősen gyakran kerül szem elé. Ebben az időszakban sokszor látható fiatal, sűrű fenyvesek cserjedús erdőszéleiben is, ahol annak vastag avarszőnyegét sűrűn felkeresi táplálékszerzés céljából. A költési időszak kezdetén, március végén — április elején (1954), amikor is párokra szakadoznak, elhagyják a fiatal, odú nélküli fenyőerdőt és az öreg fenyvesekben telepednek meg. A Sopron környéki alpesi jellegű fenyvesek és őslucosok lehetővé teszik helyenkénti gyakori megjelenését. 1954. V. 1-én a Soprontól kb. 3 km-re fekvő Ferenc-forrás körüli öreg erdeifenyő, luc és gyertyán alkotta kevert erdőállományban a már régóta figyelt búboscinege párnak sikerült megtalálni az odúját. A fészkelő pár állandóan fenyvesben, a magas, elegyetlen, fészkelési lehetőséget bőven nyújtó erdeifenyves magas lombkoronájában tartózkodott. Megfigyeltem, hogy mindkét madár egy irányban szokott eltűnni. Hangjuk után megtaláltuk egy félig korhadt, 15 — 18 cm átmérőjű gyertyánban a 220 cm magasan levő odúnyílást, amelynek szélén a madár csőr nyomai voltak láthatók. A nyílás szélessége 3 cm, hossza 12 cm, az odúmélység 25 — 30 cm. A benne levő fészekanyag tiszta moha kb. 10 cm-es vastagságban, a csésze tollal volt bélelve. V. 1-én a fészek 6 erősen kotlott tojást tartalmazott, melyekből 2 nap múlva keltek ki és V. 13 —14-ére már ki is repültek a fiókák. A röptetés idején kedvező időjárás volt. A fészekben 2 záp és 1 befulladt tojást találtam. 24. ábra: Búboscinege fészkénél Crested-Tit at its west Photo: L. Igmándy, Sopron, 1954