Aquila 59-62. (1952-1955)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Somfai Edit: A fenyőszajkó Budapesten - Győry Jenő - Gárdonyi Gyula: Búbos cinege Sopron környékén

A fenyőszajkó Budapesten, Budapest belterületén, a Múzeum-kertben 1954. I. 28-án 3 darab fenyőszajkóval (Nucifraga caryocatactes) találkoztam. Somfai Edit Búboscinege Sopron környékén. A búboscinege (Parus cristatus) Sopron környékén a lakott helyektől távol eső, sűrű, ember által csak ritkán fel­keresett fenyvesekben él. A fenyvesekhez való ragaszkodása még a leg­ínségesebb időkben is, szinte páratlanul álló. Előfordul ugyan,, hogy az igen zord tél a gyümölcsösök felkeresésére kényszeríti, vagy néha a kevert állományú erdőkben is meg­jelenik, azonban az ilyen esetekben is biz­tosra vehető, hogy a közelben nagyobb feny­ves húzódik. A fiatalabb és alacsonyabb fenyőállományban éppen olyan szívesen tar­tózkodik, mint az idősebb, nagyobb törzsek­kel bíró fenyvesekben. A tél elmúltával egé­szen a fészkeléséig leginkább a fiatal erdei-, luc- és jeg­enyefenyvesekben tartózkodik, ahol egyes helyeken meglehetősen gyakran kerül szem elé. Ebben az időszakban sok­szor látható fiatal, sűrű fenyvesek cserjedús erdőszéleiben is, ahol annak vastag avar­szőnyegét sűrűn felkeresi táplálékszerzés cél­jából. A költési időszak kezdetén, március végén — április elején (1954), amikor is párokra szakadoznak, elhagyják a fiatal, odú nélküli fenyőerdőt és az öreg fenyvesek­ben telepednek meg. A Sopron környéki alpesi jellegű fenyvesek és őslucosok lehe­tővé teszik helyenkénti gyakori megjelené­sét. 1954. V. 1-én a Soprontól kb. 3 km-re fekvő Ferenc-forrás körüli öreg erdeifenyő, luc és gyertyán alkotta kevert erdőállo­mányban a már régóta figyelt búboscinege párnak sikerült megtalálni az odúját. A fészkelő pár állandóan feny­vesben, a magas, elegyetlen, fészkelési lehetőséget bőven nyújtó erdei­fenyves magas lombkoronájában tartózkodott. Megfigyeltem, hogy mind­két madár egy­ irányban szokott eltűnni. Hangjuk után megtaláltuk egy félig korhadt, 15 — 18 cm átmérőjű gyertyánban a 220 cm magasan levő odú­nyílást, amelynek szélén a madár csőr nyomai voltak láthatók. A nyílás szélessége 3 cm, hossza 12 cm, az odúmélység 25 — 30 cm. A benne levő fé­szekanyag tiszta moha kb. 10 cm-es vastagságban, a csésze tollal volt bélelve. V. 1-én a fészek 6 erősen kotlott tojást tartalmazott, melyekből 2 nap múlva keltek ki és V. 13 —14-ére már ki is repültek a fiókák. A röp­­tetés idején kedvező időjárás volt. A fészekben 2 záp és 1 befulladt tojást találtam. 24. ábra: Búboscinege fészkénél Crested-Tit at its west Photo: L. Igmándy,­­ Sopron, 1954

Next