Aradi Közlöny, 1923. június (38. évfolyam, 117-140. szám)
1923-06-10 / 124. szám
Arad, XXXVBL 124. szám. * Am 2 lel. * 1923. junius 10. Vasárnap Szerkesztőség: Arad, Resw-palota, Kiadóhivatal: Bulv. Regele Ferdinand 22, C József főhercegné) (Aradi Nyomda Válladat* Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151, Aradi OZSONY POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * JELOFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN. Egész évre , Fél évre Negyed évre Havonta — 432 Lei. ~ 216 Lei. ... 108 Lei. .. 89 Lei. fürdetések díjszabás szerint vétetnek fel. Megjelenik naponta reggel. TTI W KiMI BiBlla MI Párisban francot , a lei! Párisban táncol a lei. Egy hónap óta járja már a legváltozatosabb valutaitáncost a párisi tőzsdén.Emelkedik, esik, majd ismét felszökken, aztán alábivleri, később megint előretör, hátra, fel, le, így járja táncát Párisban a lei. A franciák fővárosában csak apró szó a lei, és néhány számjegy, amely mögött egy egész ország zsebe vérzik, ha kisebb az a számjegy, csak egy apró szó Párisban a lei és néhány számjegy, de mögötte áll egy egész oszág és aggódva* lesi, hogy ezzel a szóval és a néhány számjeggyel mit csinálnak Párisban. Párisban most táncol a les. Hol lelket biztaktan hirtelen magasraszáll, hol meg a zuhanása tör öszsze minden jobb reményt. "Boldog az az ország, amelynek jó valutája van és boldogtalan a gyöngepénz,a ország, de a legboldogtalanabb az, amelynek nincsen állandó értékű pénze, amelyről nem tudni, hogy mennyit ér holnap az a pénz, ami ma az ember zsebében van. A kereskedő nem tud sem vételre, sem eladásra kalkulálni és a fogyasztó nem tudja, vájjon drágább lesz-e holnap minden, vagy olcsóbb. Hiába, Zürich, ide vagy oda, — ahol különben mától kezdve újból jegyzik a leit — mégis csak Pakis tartja kezét Európa pulzusán, a párisi tőzsde árfolyamjegyzéke tükrözi vissza az egész világnak, hogy milyen a kontinens gazdasági helyzetének képe. Talán reálisabbak a newyorki, londoni és berlini tőzsdék megállapításai, de az európai helyzet képét figyelő szem mégis csak Párisban tájékozódik. Párisnak régi világvárosiassága és mai állandó komoly politikai tevékenysége pénzügyi és gazdasági szempontból is irányadóvá tették a párisi tőzsdét és ezt a jellegét megtartja még akkor is, ha néha nyilvánvalóan nem természetes, hanem mesterséges áralakulást küld szét a világ különböző tájaira. Párisban vannak néha ilyen bizonytalan, hamis megnyilvánulások. Több alkalommal emlékeztünk meg mi is párisi tőzsdemanipulációkról, többször manővííroztak már a leó esésére és nemrégiben is nagyobb botrány támedt egy ilyen leleplezésből. Egy hónap óta majd' mindennap változik a leállása, hol feljebb száll, hol le, alig volt a két árfolyamjegyzék egymásután, hogy a román valutát változatlanul mutatták volna ki Párisban. Románia belpolitikai helyzete az utolsó hónapban semmit nem változott, gazdasági "téreninkább mozdulatlanság "van, mint esemény. Külpolitikai tekintetben sem történt Romániával kapcsolatosan semmi. Mindezek ellenére a párisi tőzsdéin bizonytalanul, szinte ötletszerűen kezeik a román valutát. Pedig az aranyló halászok bő termést ígérnek, a bányák, perileumforrások, erdőgazdaságok teljes ütemben dolgoznak, a Közlekedési viszonyok egyre javulnak és bár még messze itt van előttünk , gazdasági helyzetünk mindenképen javulóban van. A román valutának határozott irányban kellene emelkednie. Tavaly is emelkedett tavasz nyár átmenetidején a lél. Az idén is emelkedő gáz alapirányzata, de emelkedése aránytalanul lassú és nagyobb kilengései bizalmatlanná teszik a külföldet a román valuta iránt. Ezek a kilengések nem természetesek, az árfolyamkialakulások állandó változásai nyilvánvaló mesterkértséget jeleznek . Párisban huncut a lei! Párisban új furfanggal manővííroznak a spekulumok, raffináls ötletek irányítják a lei alakulását. Párisban szükség van is a leire. Nemsokára meg- indul az export, gabona, ásványi termékek, só, petróleum, fa, élő állat bő feleslegben özönlők ki az országból és amit kivisznek, mindenleivel kell megfizetni. A spekulációnak érdeke tehát, hogy olcsón szerezze be a román valutát, amellyel termékeinket megvásárolja. Párás az egyedüli hely a kontinensen, ahol hivatalos befolyás nélkül a kialakult forgalom szólja meg az árfolyamot, s a spekuláció könnyen dolgozhat. Állandóan változó vásárlással, vagy eladással fölkeltik a Börzejátékra hajlamos tömeg figyelmét a lejre, a folyton változó értékű valuta alkalmas rövidlejáratú nyerészkedésre és a spekuláció irányítói a szükséges pillanatokbani mesterségesen lenyomott áron szerezhetik be létszükségletüket A pénzügyi kormány élénk figyelemmel kiséri azt az ördögi játékot, mely Párisban a mi bőrünkre, a mi zsebünkre folyik. Bratiam Vintila küszöbön levő párisi útja mtm egészen független ettől a játéktól. A pénzügyminiszter személyesen akar meggyőződni róla és bőr a méteres üvegházakban, fehér íriszek, fehér violák, mirtusz, gyöngyvirág, labdarózsa. Lehet-e fogalma egy kukoricát csörgető gáji asszonyról ábrándozva Önnek, hogy néz ki esti hét órakor a „Mi templomunk" főoltára? Hat szál karvastagságú viasz gyertyával világítva, rezgő páfrány zöld lomb, csipkés fehérvirág, felhőbe burkolva. Litániát zengünk, ott térdelve „elegánt csont torony könyörögj érettünk ! — Frigynek szent szekrényei ’Jaj magának, aki sohasem tudta, mit jelent a frigynek szent szekrénye! Annak az ajtaját nem lehet semmiféle utánzoti kulcscsal nyitogatni. „Frigynek szent szekrényét“ a battonyai főoltárnál édes jó pap bátyám primiciális oltáránál áldották meg testvéri kezek, azért örökké tartók. Felvette a keztyüt Barabás anélkül, hogy én odadobtam volna. Ki tudja, kinek a keztyűje? Most árnykép torzfigurákat játszik vele a falon, megriktatni, vagy nevettetni egy beteg gyermeket, a Mimoza lelkét Vigyázzon — grimaszolni a gyermek is szokott, ne bosszankodjék aztán az ijesztgetésért ha magára öltögeti hegyes kis nyelvecskéjét ..a Jurevoár ugyvi bojtára A nyurga fekete bojtárnak. \ / ’ (Mimóza naplójából.) A „Cityben“ egy szelet tejhabos fagylalt mellett Die Dameban olvasom a „Mondscheinklaget“ magára gondolva : — „fragt ihr zerstreut, wie‘s früher war, als ich noch viele Haare hatte ...“ ezek a végsorok „eines alten Herrn“ verséhez. Mindenben keresem a végsorokat — „Victor Margueritis II kisasszony legényéletét“ elkobzott könyvújdonságot is elhoztam táskámban — Mimoza kisasszony „La Garconne“ életére gondolva —, és tudja, mivel zárul ez a könyv? a 295-dik oldalon így végzi : — Ki gondol a trágyára, mikor a virágot szagolja? — Maga talán Barabás? — Mert tisztességes asszonyokat nem szoktak variálni, azok nem kérdezhetők „így, úgy“ — „talán“? „nem“? „igen“? politikusán. „Tisztességesség“ csak egyféle lehet — nyilt, őszinte, ártatlan és sohasem politikus, diplomatikus — akitől már annyifélét kérdezgetnek azok az én ízlésem szerint nem tisztességes asszonyok. Idejében megérezni, kitérni a ravasz, fondorlatos kérdezősködések elől, ez az első kötelessége a tisztességre vágyó nőnek. — Aki bevárja— pláne provokálja a kétes kérdések ostromözönét — az legyen bármily diplomáciai zsenivel áldva — beleesett a pókháló fonalaiba s megérdemli a buta légy sorsát, akire éhes pók leselkedik szögletéből... Térdig érő, modern szoknyás leánykáinkat miért csúfolja ki ott a Maros parton? ők nem tehetnek arról, hogy én krinolint tudtam fabrikálni magamnak anélkül, hogy ősanyáink nevetséges merevségű divatját magamra vettem volna. — Bidermayert játszottam magyaros, szerbes, idegen mégis — honi zamattal... „Rococo“ porcelán baba voltam a rózsaszín ruhámban, kecsesen hajlongálva egy pohár víz felszolgálása mellett s akkor sem tört le az orrom hegye, ha kegyetlen fricskákat kaptam a famíliától, amiért csitri lányka létemre négyes fogatokról ugráltak le a gavallérok — kicsiny virágos kertünkbe bekandikálni — miféle virág nyílik? Estike, hajnalka, százszorszép, érzéke, ibolya, viola, kisasszony cipellője ... — Ezek régi divatu virágjaim voltak — a borzas, hires japándiszkrizantémek divatját még akkor senki nem kultiválta. Fekete májú gúnnyal tyúkokat, malacot neveltetne velem — amiért Ludasol de Mures határában töltöm életem legnagyobb részeg — nyugodjon meg drága Barátom! sem tyúkot, sem gáji malacot nem neveltem udvarházunk liliomos ligetjében sohasem. A falusi orvos praxisa pénzben nem is bővelkedik, de szárnyast, tojást, malacot, tejet, vajat, ordát, sajtot, túrót bőven termelnek neki a közeli birtokosok. Néhol finom borocskát, korsóval, vagy hordóval — attól függ, hogy mekkora birtokos, illetve egy „birtokos, több birtokkal", ragozás! És látja, ma pesti orvos ha lett légyen az én jeles kis párom, mindezeket irigykedve, csak papíron bírhatnám. De igy — Ha hiszi, ha nem — a bibliai hires kifogyhatatlan korsónk nekünk van ! Én vendégel,hetem meg az ötezer embert a „morzsák" emlékmorzsák maradékával s még mindig összetakarithatok, félre tehetek belőle „öt papírkosárra“ valót az Aradi Közlöny számára. Lakmározzon belőle régi jó tárca riteránsom! Ha pesti orvosnő lettem volna, ki díszítené fehér virággal Május királynőjének oltárát egész bűbájos hónapban? Kosárral, öllel, kocsival visszük a virágot kertem- Lapun?* «ATM száma 12 oldal