Aradi Közlöny, 1923. július (38. évfolyam, 141-165. szám)

1923-07-21 / 157. szám

­1923. Július 24. ARADI KÖZLÖNY. jól szeretet szava. (Hogy tárgyalt Köller János táblabiró?) A jóindulatú és igazságos bíró, a jószivü és nemes­­ lelkű ember ! Köller­­János meghalt, eltávozott az élete sorából. Az Ismerősök­ szi­kébe belköltözött a gyász és meg­kezdődtek a visszaemlékezések. Köller János táblabiró emberien­­özép cselekedeteire. Néhány nappal ezelőtt láttam utoljára­ a törvényszék rideg­­és komoly épületében. Még csak reg­gel nyolc óra volt,­­de már tárgya­ló termében találtam íróasztalára hajolva, amint az aktastalmazokat tanulmányozta. Midőn a kopogás meghallotta, feltekintett munká­já­ról és az üvegablakos ajtón át meglátva. Hogy ismerős jön Hozzá, telkeit karosszékéből a 68 éves Öveg táblabiró, fürge lépésekkel elém tipegett, kezemet két ráncos kezébe vette és kedves mosolygás­sal így szólt:­­— Nincs’ kedvesem semmi Új­ság? /■ / Végigif hallgattam többször Kol­ler táblabíró tárgyalásait. Az el­múlt h­ét egyik napján három ü­gy volt kitűzve. Először egy 16 éves kocsisgyereket vezetett a szuro­­nyos fogházőr a tárgyalóterembe. A fiút gyújtogatással vádolták.­­• Megharagudott gazdájára, mert el­bocsájtotta­ a szolgálatból és fel­gyújtotta a szénakazlat. — Látod Péter, látod Péter, mi­lyen rossz fiú vagy te, — kezdte a tárgyalást Köller bíró. Jót tett ve­led a gazdád és te ezt rut hálátlan­sággal viszonoztad. Hát nem szé­gyened te azt, hogy szuronyos csendőr kisért be a faludból, hát a szüleidet sem szereted, hogy ilyen dolgokat csinálsz? És Péter, a­kit a csendőrök nyolcágú korbácsa nem tudott meg­javítani és akinek a súlyos ü­d­egek fájdalmától sem csordult ki köny a szeméből, az öreg bíró jóságos szavaira hangos zokogásba tört ki és ígéretet tett, hogy soha sem fog többé bűntényt elkövetni. Ezután négy apró gyermek lé­pett a tárgyalóterembe. A legna­gyobb 11, a legkisebb 4 éves volt. A nagy biztatására a három, kicsi több lopást követett el. "Árvák mind a négyen. A kényelmes bőrpadra ültette le Köller biró a gyermeke­ket. Szivrehatóan kezdett beszél­ni a bűn csúfságáról és a jóság szépségéről. A nagyobb gyerme­kek szeméből lassan megindultak a könypatakok. A legkisebbik, mi­dőn ezt észrevette, felállt a helyé­ről, odament Köller bíróhoz masza­tos arcát ráhajtotta az öreg úr tér­dére és keserves sírásba kezdett. A biró jóságos keze letörölte a gyermekek könnyeit, a fiókból koc­kacukrot vett elő, a szekrényből négy kis ingecskét, a szomszéd szobában feladta rájuk és a tárgya­lások végén maga kisérte el őket­ a Patronázs Egyesület menhe­­lyébe.­­ Egy nyolc éves süket­néma gyermek volt a harmadik vádlott. Radnáról hozták be, mert éjjel az utcán találták. Csavargással volt vádolv. Nem tudta védeni magát, mert beszélni sem tudott. Szülei el­hagyták és ő nem tudta megtalál­ni őket. A tárgyalóteremben leült a földre arcát lehajtotta és csak mikor a biró szeretet teljes simoga­­tását érezte, akkor nézett fel Kői "Berlinből táviratoztak. Erhardt korvettkapitány cinkostársai után úgy a lipcsei, mint a berlini rend­­őrség lázasan nyomoz. A két rend­őrség harmóniában működik, hogy lehetőleg minél előbb világosságo derítsen a titokzatos ügyre. Az ed­digi nyomozás nemcsak azt állapí­totta meg, hogy ki volt a szökés előmozdító autó vezetője és hogy ki kísérte el szökése alkalmábó Lipcséből, hanem ezenkívül Lipcs­é­ben négy személyt letartóztattak, akik ellen­­az a gyanú, hogy Er­hardt szökését előmozdították. A letartóztatottak között van álltólag az az ember is, aki Erhardtot szö­­­kése előtt elrejtette. Erhardt jelen­legi tartózkodási helyéről még semmit sem sikerült megállapíta­ni. Az a feltevés, hogy Me­cklen­­burgba, vagy Pommerániába me­nekült, nem igazolódott be. A leg­nagyobb valószínűség szerint kül­földön tartózkodik. Az egyik ver­zió szerint a kérdéses autót, amel­­ lyen Erhardt menekült, Reichen­ berg irányában látták. Ha ez igaz­nak bizonyul, akkor a korvettka­pitány valószínűleg Csehszlovákiá­ban tartózkodik. Egy másik verzió szerint Erhardt Bajorország felé vette útját. A megszökött korvett­kapitány ellen új körözőlevelet­­ad­tak ki. Lipcséből'i­l iratozzák’. A fog­­ház négy tisztviselőjét letartóztat­ták­: a főfelügyelőt, a fürdőmes­­tert és a fogház lelkészét, aki az egyik összekötő ajtót állítólag ki­nyitotta és­ v­égül a fogház főtitká­rát, aki a vizsgálati foglyok ellátá­sát intézi. A főállamügyészség ren­deletére az Erhardt fényképével ellátott körözőlevelet kiplakábroz­­ták. Lipcsében a plakátokat több helyen megrongálták és Erhardt képét levakarták. A lipcsei rendőr­ség hirdetményt bocsájtott ki, a­mely szerint mindazokat, akik a plakátokat leszakítják­ vagy leron­gálják, úgy­ fogják büntetni, mint akik­ Erhardt szökését helyeslik. Lipcséből táviratoztak. Az Er­­hardt-ügybe keveredett Hohenlohe hercegnő vizsgálati fogságban van a lipcsei fogházban. A fogházigaz­­gatóság rendeletére a hercegnőnek, nem szabad saját ruháit viselnie és nem is gondoskodhatik ellátásáról. Serre, mint egy hűséges, éhes és reszkető kutya. Látta, hogy itt nem bántják, belenyúlt tarisznyá­jába, kivett onnan egy kis darab kenyeret és rágcsálni kezdte. Köl­ler táblabiró felvette kalapját, át­ment a törvényszékkel szemben lé­­vő vendéglőbe, meleg ételt hozott és friss kenyeret a süket­néma fiú­nak. Később hazavitte lakására és ott tartotta addig, amig a szülei­­nem jöttére érte, így tárgyalt Kol­ler táblabíró! Vértes Imre.­­Hol­erdohe hercegnő fénytelen a fogház ruh­ait viselni, hogy ez al­á is gátat vessenek esetleges szö­késének.­­Lipcséből jelentik: A nagy erő­vel megindult széleskörű nyomo­zás megállapította, hogy az Er­hardt kapitány szökésénél használt gépkocsit Götz Hermann kereske­dő vezette. Segítőtársa­­volt még Erhardtnak Massow Emil prinzei diák is. Götz a német nemzeti párt és a német Herold tagja. Tagja volt a müncheni Orgesebnek is. Massow, aki az Erzberger gyilkos­ság idején Münchenben a Consul­­szervezetben dolgozott, a merény­let, után Hamburgban működött to­vább. Letartóztattak még többeket, kiket azzal gyanúsítanak, hogy Erhar­dt szökését előmozdították. OIOBOIOIOIOIOIOBO Éjszakai vihar Aradon. (Rövid időre megakadt a Hegyal­jai Villamos forgalma.) Tegnap este tíz óra után, ami­kor a nappali hőségtől eltikkadt emberek­ a Maros-parton, a park­ban, a kávéh­ázak és vendéglők terraszain szívták az üdítő esti le­vegőt, a nyugati égboltozaton vil­lámok cikkáztak­. Távoli dörg­és jelezte, hogy vihar közeledik. A gondtalan emberek azonban to­vábbra is szórakoztak. Egyszerre erős szélroham száguldott végig a városon és néhány perc múlva kö­vér cseppek zuhantak alá­ előhír­nökei a zivatarnak. Hirtelen ki­ürültek a terraszok, a Maros-part a park és mindenki sietett, hogy fedél alá jusson. Negyedóra múl­va azután kitört a vihar a maga teljes grandiózus szépségében. A felhős égboltozatot sűrűn cikkezó villámok világították meg, szaka­datlanul dörgött, tombolt a szél és sűrű pasztákban zuhogott az eső. Jóval éjfél után vonult el a vihar és szűnt meg az eső, amely kelle­messé tette a levegőt. A tegnapi esti nagy esőzés következtében mára lehűlt a levegő és a tegnapi rekkenő hőség után tűrhető nap következett­. A városban nem­ oko­zott károkat a vihar. A külváro­sokban és a határban néhány fát kitérett és­ néhány kerítést döntött ki. Az A­radhegyaljai Villamos vonalán ma reggel rövid időre megakadt a közlekedés. A vihar hatalmas köveket sodort a vágá­nyok"^ amelyek akadályozták a közlekedést. Hamarosan elh­árítot­ták a közlekedési akadályt és a villamos vasutak tovább folytat­­tatták Vasukat. . . • , ^ Izgalmas éjféli filmfelvétel. (Püspök a prim­ási palástban. — A rendőrség akadályozta meg a rend­zavarást.) (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítójától.) Vasárnapról hétfő­re virradó éjszaka különös izga­lom zavarta meg a budai Vár más­kor oly csöndes utcáinak álmodó nyugalmát. Pontban éjfélkor hir­telen feltárultak a koronázó tem­plom aljai. Középkori lovagok, tal­pig páncélban, magyar mentés, fringiás katonák gyülekeztek a­­templom főbejáratánál. Bent a templom sötét boltozatainak mé­lyén ugyanekkor kísérteties fény gyulladt ki, amely rejtelmes, vib­ráló ragyogással árasztotta el a templom hajóit. A tömeg a lépcső­ről lassan bevonult a szentély felé.­­A csillogó fényárban úszó -oltár előtt káprázatos, arannyal át meg átszőtt ornátusbatt,­­ minisztrán­­soktól kísérve pap jelent meg és ünnepi mise celebrálásába kez­dett. A templom egyik homályos szeg­letéből érthetetlen, kiáltó hangok hangzottak. A tömeg mozgolódott. Az oltár előtt álló pap már har­madszor kezdett a szertartáshoz.­­A tömeg hirtelen szétvált. Bomlott hajű­ nő tört utat magának és zokogva, fuldokló sírással az ol­tár elé vetette magát. A lándzsák és páncélok erdeje összecsapott mögötte. Kintről zavaros kiáltások tör­tek le. • Megszentségtelenítik a tem­plomot ő­ket! — Profanizálják a szentsége­■ ‘ Komédiát csinálnak a tem­plomból ! A templom előtti Szenthárom­­ság-téren, ahová kiszűrődött a ref­lektorok ’éles, vakító fénye a késő­i órában, a közeli kiskorcs­­mákból a­­templomi felvétel hírére összeverődött Budai polgárok fel­háborodva tiltakoztak a filmfelvé­­tel folytatása ellen. Többen be akartak hatolni a templomba. A felihevült Budaiakat azzal próbál­ták lecsillpítani,­ Hogy a legtőzs­­gyökeresebb (keresztény gallaikó- Hohenlohe hercegnő rabruhában (Nyoma veszett Erhardt korvettkapitány­nak. í-1 Letartóztatott fogház-lelkész.) El Konstantinápolyból! Kedden írják alá a békeszerződést. Konstantinápolyból jelentik­: ‘Jól értesült forrás szerint az angolok megtettek minden katonai előké­születet a török főváros kiürítése­ihez. Valószínűnek tartják, hogy ez angolai nemzetgyűlés augusztus elsején fog foglalkozni a lausannei békeszerződés aláírásának kérdé­sével. Génfből táviratozzák". A szövet­ségtanács tudomásul vette a lau­­sannei közelkeleti békekonferencia értesítését, amely szerint a közel­­keleti békeszerződés aláírása ked­den, 24-én fog megtörténni. A záró ülést Sch­eurer svájci szövetségta­­nácsi elnök vezeti. m ■ C5 ■ CD ■ CD * C B CD * C3 S CT.

Next