Aradi Közlöny, 1923. augusztus (38. évfolyam, 166-189. szám)

1923-08-19 / 180. szám

•T­ Hogy ál­­a isi? Augusztus 18-án fizettek 100 lejért. Aradon: 2.38 svájci frankot 7.8­0 francia frankot 14.30 szokott 8.500 külföldi magyar koronát 12.200 tényleges magyar koronát 13.500 belföldi magyar koronát 30.000 osztrák koronát 850.000 német márkát. Zürichben 2.35 frankot Parisban 7.60 frankot Budapesten 8050—8750 kor.-t Bécsben 30.800 osztrák koronát Berlinben 1.320.000 márkát Newyorkban 34.50 centet Belgrádban 40.75 dinárt Prágában 14.90 seokolt. ' Londonban 1 fon! 1110 set v­­olcanoncpHoncDacDionca A kommunisták ellen. '(,Németországban feloszlatták szervezeteiket. — Szászország hajai.) "Berlinből táviratozzáki. A kom­munista szervezeteik agitációja az­ általános sztrájkért még tart, ami arra indította a belügyminisztert, hogy elrendelje a kommunista szervezetek feloszlatását. Ma reg­gel kézbesítették a kommunista szervezetek központi végrehajtó­­bizottságának a belügyiminiszter rendeletét, amelylyel a kommu­nista­­szervezeteket feloszlatja. Berlinből táviratozzák. A kom­munisták Braunschweigban tilta­kozó gyűlést tartottak a drágaság miatt és felszólították a kormányt, hogy mondjon le. Russelheimben a kommunisták letartóztattak és le­zártak 12 polgárt és kijelentették, hogy addig nem bocsájtják őket szabadon, míg az elfogott kom­munista vezéreket ki nem engedik. Bérlitől táviratozzák. Strese­­mann kancellár tegnap a belügy­miniszter jelenlétében beható meg­beszélést folytatott a szász mi­niszterelnökkel Szászország gaz­dasági és politikai viszonyairól. A szász miniszterelnök országa ín­séges helyzetét vázolva, rámuta­tott arra a szükségességre, hogy gazdasági és pénzügyi természe­tű, minden felfordulást megelőző intézkedéseket kell tenni az or­szág érdekében, mert a szász kor­mány csak így tanúsíthatja a leg­jobb akaratot abban az irányban, hogy az országban a rendet és a nyugalmat fenntartsák. Azt azon­ban egyértelműen megállapították, hogy mindent el kell követni, hogy a legutóbbi idők sajnálatos esemé­nyeihez hasonló dolgok elő ne forduljanak. A­ szász miniszterel­nök még annak az óhajának adott kifejezést, hogy a birodalmi kor­mány támogassa a szász kor­mányt, h­ogy az állami rend alap­jait minden rendelkezésre álló­­ eszközzel megvédjék. ARADI KÜLDŐI­­T. 1923. auguszt’’ ­­ASJA.JPJ GONDOK. lmvil *M adófelv­ető-bizott- B­ághoz. "A háztulajdonos, miután tudo­másul vette az adókivető-bizottság kivetését, lentt és a következő le­velet írta a bizottsághoz: Kedves Ad­ókivet­ő-Bizottság! Tegnap nálam tetszett járni és rám tetszett hálóját és megállapí­tását kivetni. Ugyanis a Teremtő megboszulta atyáink vétkét heted­­íziglen és megvert egy külvárosi háromszobás kis vityi­lóval. A ház ócska, ü düledező, rajtam kívül lélek sem lakik abban, de nem is merne senki ilyen zugban lakni, azonkí­vül künn­yem a város végén és a levélhordó elátkozza még azt a kí­nait is, aki a papirost feltalálta. A kedves bizottság is csak egy órai keresés után talált rám. Kedves Adókivető­ Bizottság "­ Érdeklődni tetszett nálam, hogy mennyit jövedelmez a ház, mere én csak úgy megjegyeztem, hogy két kutya lakik mindössze az udva­ron, de ezek nem olvasnak lapot és nem tudják, hogy jövedelmük után 4 százalékos kereseti adót is kell fizetni. Erre a Kedves Bizottság azt mondta, hogy beszélhetek, a­mennyit akarok, azért mégis csak háztulajdonos vagyok, akármilyen zug is a tulajdonom és más elbírá­lás alá esem, mint a más adózó. Erre való tekintettel értékelik a há­zamat 180 ezer lejre (bár megadná valaki a negyedét) és miután in­gyen én sem lakhatom, tehát évi tizenkétezer lejt vetnek ki rám a házam után. fia tetszik még emlé­kezni, azt is mondtam, hogy a há­zam nem jövedelmez egy vasat sem és a téglákat csak nem ehetem meg, akkor talán az is eszébe jut­hat, hogy azt méltóztatott feleim, miért ne enném meg a téglákat. A ház az enyém, azt tehetek vele, amit akarok. Nem lenne kegyes megmonda­ni, miből fizessek én évi tizenkét­ezret? Jövedelmem nincsen, fixfi­­zetéses tisztviselő vagyok és a fi­zetésem a kétezret sem haladja meg. Nem lenne kegyes azt is meg­mondani, hogy egy holt tőke sze­repelhet-e mint jövedelmi tárgy? Egyebekben ma este nagy téglává csórót adok jóbarátaim részére, a­melyre ünnepélyesen van szeren­csém meghívni a bizottságot is. Friss szedésű saroktégla és angol módra szervírozott eredeti malter kerül asztalra. Ezt a módszert kö­vetve, lassan kint elfogyasztom a jövedelmem tárgyát képező alanyt, mert m­ég így is olcsóbban jövök ki, mint ha lefizetem a tizenkétez­ret. Segítsen kérem a jövedelmem elpusztításában. Maradok igaz hí­ve: Háztulajdonos Aladár, (k. s.) OSC3SC3SOSC3SOSOaC3SO — Neorastheniás embereknél, kik­nek gyengeségét a hasi szervekben fölmerülő zavarok okozzák. • FERENC JÓZSEF keserüviz rend­­behoza a gyomor és a belek műkö­dését s tiszta fejet és nyugodt al­vást teremt különc-e vagy bölcs, azt majd a közeljövő lesz hivatva eldön­teni. Annyi azonban bizonyos, hogy minden cselekedetében ra­cionális az aradiak régi ismere­­tőse, dr. György János. Ma is­mét itt volt, hogy előadást tart­son a Kultúrpalotában a Haladás közönségének. Sokat beszéltek és írtak róla, de nem eleget, mert György János, akit a „mezítlábas tudós“ jelzővel tisztelnek meg, eredeti és érdekes egyéniség, a­ki szívósságával és kitartásával terjeszti eszméit, amelyeknek mag­va az igazi emberszeretet György János hisz az eszméiben és ez a­mit ad erőt neki arra, hogy ne csak prédikáljon eszméi­ről, de úgy is éljen, amint elvei szerint élni kell az embernek". Dr. György Jánosról köztu­domású dolog, hogy egyetemi képzettségű ember, teológiai dok­tor és volt egyetemi tanár. A leg­híresebb angol és amerikai egye­temeken szerezte meg a diploma elnyeréséhez szükséges képzett­ségét. Amikor diplomája a kezé­ben volt, hazajött Erdélybe és a kolozsvárii protestáns teológián lett tanár. György János azonban nem úgy tanította a jövő pap­nemzedéket, ahogyan azt neki ta­nították, hanem mindenhez hozzá­fűzte a saját megjegyzéseit is és mindent úgy magyarázott, aho­gyan előtte a konzervatív gondol­kodású tanárok nem merték ma­gyarázni a reájuk bízott tanokat. György Jánost többször figyel­meztették, hogy maradjon meg szigorúan abban a mederben, a­mely már megszokott tanítási mo­dor a főiskolán. György János nem respektálta a figyelmezteté­seket és továbbra is hű maradt magához és eszméihez. Kisebb kaliberű botrány lett György ma­gatartásából és meg kellett válnia az egyetem kötelékéből. György János a maga módja szerint úgy vélte megoldani a megélhetés kér­dését, hogy ezután beállott az aradi Neuman-gyárba zsákh­ordó munkásnak. Zsebében az egyete­mi tanári diplomával és agyában forrongó eszméivel. Beszélgettem vele a Kultúr­palota nagytermének művészszo­­bájában, itt várta, hogy előadá­sára kerüljön a sor. Előadása előtt arra kért, hogy ne intézzek hozzá sok kérdést, mert minden­­erejét előadására kell koncentrál­nia és most gondolkodik fölötte, hogy mit fog mondani. Mielőtt a nagyterem színpadának függönyét felhúzták volna, Nagy Zoltán tiszteletes lépett a függöny elé és néhány szóval jelentette be György tanár előadását. A be­konferáló szavak arra is jók vol­tak, hogy a közönségnek az a ré­sze, amely előtt még szokatlan György János megjelenése, ne veszélyeztesse komolytalanko­dással az előadás értékét. Nagy Zoltán tiszteletes bekonferálta, hogy György János sok minden ekkára igen egyszerűen jelenik meg a közönsége előtt: vasalatlan Nadrágban, mezítláb. A függöny felgördült és mégis sokan akad­tak különösen a nők közül, akik­ felállottak helyükről és nézték, vájjon dr. György tényleg mezítláb lépett-e a rivalda elé? György Já­nos tényleg mezítláb volt, vasalat­lan nadrágban és kihajtott fehér ingben. Kriztusszakása és jósá­gos tekintete, egyszerű gesztusai próféta erőt adtak minden sza­vának. Előadásának elején még fészkelődtek egyesek, de azután néma, nagy csend lett és minden­ki áhitatos figyelemmel hallgatta a „mezítlábas tudós“ lelkes sza­vait a békéről, amely nem más György előadásában, mint pacifiz­mus és az írt vallásról, amely minden embert a táborába fog vonni. . •!’ Előadás után több kérdést in­téztem György Jánoshoz, aki el­hárította magától a doktor, a ta­nár és az úr megszólításokat. Ő testvér. A publikumot is „ember­testvéreimnek“ szólította. Meg­kérdeztem, hogy milyen val­­lású. — Nem vagyok egy vallásnak sem a hive. Nem mondom, hogy felekezetnélküli vagyok, mert ez a kifejezés ma már olyan értel­met kapott, hogy az ilyen kije­­le­ntés hetvenkedésnek látszhat­nék. Felekezetek fölött állónak­ mondom magamat. Hiszek benne, hogy eljön az idő, amikor min­den ember egy vallásban fog hin­ni és hitbeli, különbségek az em­bereket nem­­fogják egymástól el­választani. Testvérek vagyunk!! Annyi meggyőződéssel mond­ta, hogy hinni kell benne. Meg­kérdeztem, mint kéazelni a bé­két:1 ■ . - r * ;7 — Az örök békének is el kell jönni! A mai állapot, a militarisz­­tikus berendezés szükséges rossz amelyet a mai társadalmi és ál­lami rend mellett nem lehet elke­rülni. El fog jönni az az idő is, hogy a militarizmusra nem lesz szükség és az emberek tömegei nem fognak egymás ellen öldöklő hadjáratokat intézni. Még azt kérdeztem meg tőle, hogy mit művelt azóta, amióta Aradról elkerült és különc külső­ségeire is rátereltem a szót. — Lejöttem Erdélybe, mert a feleségem rokonai itt laknak és őket látogattuk meg. Most Buda­pest közelében Rákosligeten van az otthonom és onnan járok be Budapestre angol órákat adni. Nem sokat fizetnek az órákért, éppen, hogy szerényen megélhe­tek a gyermekeimmel az óraadás­ból. Ezért is lakom Rákosligeten, ott olcsóbb a lakás. Nemrégiben meghívást kaptam egy északame­rikai társaságtól, amely néhány ezer négyzetkilométeres terüle­ten szocialista mintaállamot ren­dezett be. Tanárnak hívnak. Való- *­színű. Hogy el fogom fogadni a meghívást .' ^ ..... ^ Elveim hozták magukkal ezeket a külső­ségeimet, amelyek közül a mezít­­lábjárásra azt mondotta egyszer valaki, hogy hencegek vele és feltűnést akarok vele kelteni. En­nek azt feleltem, hogyha azt hi­szi, hogy az olyan nagyszerű do­log. Ha az utcai gyerekek az em­ber után kiabálnak és nyelvüket öltögetik rám, akkor próbálja meg ő is egyszer. Kalapot se viselek, mert fedetlen fővel foga­dom a Mindenható napjának él­tető sugarait is. Soha semmi sem A mezítlábas tudós Aradon. Dr. György János előadása a Kultúrpalotában. Egyetemi tanári diplomával zsákhordó, sí Beszélgetés a „testvérrel“

Next