Aradi Közlöny, 1923. augusztus (38. évfolyam, 166-189. szám)
1923-08-19 / 180. szám
•T Hogy ála isi? Augusztus 18-án fizettek 100 lejért. Aradon: 2.38 svájci frankot 7.80 francia frankot 14.30 szokott 8.500 külföldi magyar koronát 12.200 tényleges magyar koronát 13.500 belföldi magyar koronát 30.000 osztrák koronát 850.000 német márkát. Zürichben 2.35 frankot Parisban 7.60 frankot Budapesten 8050—8750 kor.-t Bécsben 30.800 osztrák koronát Berlinben 1.320.000 márkát Newyorkban 34.50 centet Belgrádban 40.75 dinárt Prágában 14.90 seokolt. ' Londonban 1 fon! 1110 set volcanoncpHoncDacDionca A kommunisták ellen. '(,Németországban feloszlatták szervezeteiket. — Szászország hajai.) "Berlinből táviratozzáki. A kommunista szervezeteik agitációja az általános sztrájkért még tart, ami arra indította a belügyminisztert, hogy elrendelje a kommunista szervezetek feloszlatását. Ma reggel kézbesítették a kommunista szervezetek központi végrehajtóbizottságának a belügyiminiszter rendeletét, amelylyel a kommunistaszervezeteket feloszlatja. Berlinből táviratozzák. A kommunisták Braunschweigban tiltakozó gyűlést tartottak a drágaság miatt és felszólították a kormányt, hogy mondjon le. Russelheimben a kommunisták letartóztattak és lezártak 12 polgárt és kijelentették, hogy addig nem bocsájtják őket szabadon, míg az elfogott kommunista vezéreket ki nem engedik. Bérlitől táviratozzák. Stresemann kancellár tegnap a belügyminiszter jelenlétében beható megbeszélést folytatott a szász miniszterelnökkel Szászország gazdasági és politikai viszonyairól. A szász miniszterelnök országa ínséges helyzetét vázolva, rámutatott arra a szükségességre, hogy gazdasági és pénzügyi természetű, minden felfordulást megelőző intézkedéseket kell tenni az ország érdekében, mert a szász kormány csak így tanúsíthatja a legjobb akaratot abban az irányban, hogy az országban a rendet és a nyugalmat fenntartsák. Azt azonban egyértelműen megállapították, hogy mindent el kell követni, hogy a legutóbbi idők sajnálatos eseményeihez hasonló dolgok elő ne forduljanak. A szász miniszterelnök még annak az óhajának adott kifejezést, hogy a birodalmi kormány támogassa a szász kormányt, hogy az állami rend alapjait minden rendelkezésre álló eszközzel megvédjék. ARADI KÜLDŐIT. 1923. auguszt’’ ASJA.JPJ GONDOK. lmvil *M adófelvető-bizott- Bághoz. "A háztulajdonos, miután tudomásul vette az adókivető-bizottság kivetését, lentt és a következő levelet írta a bizottsághoz: Kedves Adókivető-Bizottság! Tegnap nálam tetszett járni és rám tetszett hálóját és megállapítását kivetni. Ugyanis a Teremtő megboszulta atyáink vétkét hetedíziglen és megvert egy külvárosi háromszobás kis vityilóval. A ház ócska, ü düledező, rajtam kívül lélek sem lakik abban, de nem is merne senki ilyen zugban lakni, azonkívül künnyem a város végén és a levélhordó elátkozza még azt a kínait is, aki a papirost feltalálta. A kedves bizottság is csak egy órai keresés után talált rám. Kedves Adókivető Bizottság " Érdeklődni tetszett nálam, hogy mennyit jövedelmez a ház, mere én csak úgy megjegyeztem, hogy két kutya lakik mindössze az udvaron, de ezek nem olvasnak lapot és nem tudják, hogy jövedelmük után 4 százalékos kereseti adót is kell fizetni. Erre a Kedves Bizottság azt mondta, hogy beszélhetek, amennyit akarok, azért mégis csak háztulajdonos vagyok, akármilyen zug is a tulajdonom és más elbírálás alá esem, mint a más adózó. Erre való tekintettel értékelik a házamat 180 ezer lejre (bár megadná valaki a negyedét) és miután ingyen én sem lakhatom, tehát évi tizenkétezer lejt vetnek ki rám a házam után. fia tetszik még emlékezni, azt is mondtam, hogy a házam nem jövedelmez egy vasat sem és a téglákat csak nem ehetem meg, akkor talán az is eszébe juthat, hogy azt méltóztatott feleim, miért ne enném meg a téglákat. A ház az enyém, azt tehetek vele, amit akarok. Nem lenne kegyes megmondani, miből fizessek én évi tizenkétezret? Jövedelmem nincsen, fixfizetéses tisztviselő vagyok és a fizetésem a kétezret sem haladja meg. Nem lenne kegyes azt is megmondani, hogy egy holt tőke szerepelhet-e mint jövedelmi tárgy? Egyebekben ma este nagy téglává csórót adok jóbarátaim részére, amelyre ünnepélyesen van szerencsém meghívni a bizottságot is. Friss szedésű saroktégla és angol módra szervírozott eredeti malter kerül asztalra. Ezt a módszert követve, lassan kint elfogyasztom a jövedelmem tárgyát képező alanyt, mert még így is olcsóbban jövök ki, mint ha lefizetem a tizenkétezret. Segítsen kérem a jövedelmem elpusztításában. Maradok igaz híve: Háztulajdonos Aladár, (k. s.) OSC3SC3SOSC3SOSOaC3SO — Neorastheniás embereknél, kiknek gyengeségét a hasi szervekben fölmerülő zavarok okozzák. • FERENC JÓZSEF keserüviz rendbehoza a gyomor és a belek működését s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt különc-e vagy bölcs, azt majd a közeljövő lesz hivatva eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy minden cselekedetében racionális az aradiak régi ismeretőse, dr. György János. Ma ismét itt volt, hogy előadást tartson a Kultúrpalotában a Haladás közönségének. Sokat beszéltek és írtak róla, de nem eleget, mert György János, akit a „mezítlábas tudós“ jelzővel tisztelnek meg, eredeti és érdekes egyéniség, aki szívósságával és kitartásával terjeszti eszméit, amelyeknek magva az igazi emberszeretet György János hisz az eszméiben és ez amit ad erőt neki arra, hogy ne csak prédikáljon eszméiről, de úgy is éljen, amint elvei szerint élni kell az embernek". Dr. György Jánosról köztudomású dolog, hogy egyetemi képzettségű ember, teológiai doktor és volt egyetemi tanár. A leghíresebb angol és amerikai egyetemeken szerezte meg a diploma elnyeréséhez szükséges képzettségét. Amikor diplomája a kezében volt, hazajött Erdélybe és a kolozsvárii protestáns teológián lett tanár. György János azonban nem úgy tanította a jövő papnemzedéket, ahogyan azt neki tanították, hanem mindenhez hozzáfűzte a saját megjegyzéseit is és mindent úgy magyarázott, ahogyan előtte a konzervatív gondolkodású tanárok nem merték magyarázni a reájuk bízott tanokat. György Jánost többször figyelmeztették, hogy maradjon meg szigorúan abban a mederben, amely már megszokott tanítási modor a főiskolán. György János nem respektálta a figyelmeztetéseket és továbbra is hű maradt magához és eszméihez. Kisebb kaliberű botrány lett György magatartásából és meg kellett válnia az egyetem kötelékéből. György János a maga módja szerint úgy vélte megoldani a megélhetés kérdését, hogy ezután beállott az aradi Neuman-gyárba zsákhordó munkásnak. Zsebében az egyetemi tanári diplomával és agyában forrongó eszméivel. Beszélgettem vele a Kultúrpalota nagytermének művészszobájában, itt várta, hogy előadására kerüljön a sor. Előadása előtt arra kért, hogy ne intézzek hozzá sok kérdést, mert mindenerejét előadására kell koncentrálnia és most gondolkodik fölötte, hogy mit fog mondani. Mielőtt a nagyterem színpadának függönyét felhúzták volna, Nagy Zoltán tiszteletes lépett a függöny elé és néhány szóval jelentette be György tanár előadását. A bekonferáló szavak arra is jók voltak, hogy a közönségnek az a része, amely előtt még szokatlan György János megjelenése, ne veszélyeztesse komolytalankodással az előadás értékét. Nagy Zoltán tiszteletes bekonferálta, hogy György János sok minden ekkára igen egyszerűen jelenik meg a közönsége előtt: vasalatlan Nadrágban, mezítláb. A függöny felgördült és mégis sokan akadtak különösen a nők közül, akik felállottak helyükről és nézték, vájjon dr. György tényleg mezítláb lépett-e a rivalda elé? György János tényleg mezítláb volt, vasalatlan nadrágban és kihajtott fehér ingben. Kriztusszakása és jóságos tekintete, egyszerű gesztusai próféta erőt adtak minden szavának. Előadásának elején még fészkelődtek egyesek, de azután néma, nagy csend lett és mindenki áhitatos figyelemmel hallgatta a „mezítlábas tudós“ lelkes szavait a békéről, amely nem más György előadásában, mint pacifizmus és az írt vallásról, amely minden embert a táborába fog vonni. . •!’ Előadás után több kérdést intéztem György Jánoshoz, aki elhárította magától a doktor, a tanár és az úr megszólításokat. Ő testvér. A publikumot is „embertestvéreimnek“ szólította. Megkérdeztem, hogy milyen vallású. — Nem vagyok egy vallásnak sem a hive. Nem mondom, hogy felekezetnélküli vagyok, mert ez a kifejezés ma már olyan értelmet kapott, hogy az ilyen kijelentés hetvenkedésnek látszhatnék. Felekezetek fölött állónak mondom magamat. Hiszek benne, hogy eljön az idő, amikor minden ember egy vallásban fog hinni és hitbeli, különbségek az embereket nemfogják egymástól elválasztani. Testvérek vagyunk!! Annyi meggyőződéssel mondta, hogy hinni kell benne. Megkérdeztem, mint kéazelni a békét:1 ■ . - r * ;7 — Az örök békének is el kell jönni! A mai állapot, a militarisztikus berendezés szükséges rossz amelyet a mai társadalmi és állami rend mellett nem lehet elkerülni. El fog jönni az az idő is, hogy a militarizmusra nem lesz szükség és az emberek tömegei nem fognak egymás ellen öldöklő hadjáratokat intézni. Még azt kérdeztem meg tőle, hogy mit művelt azóta, amióta Aradról elkerült és különc külsőségeire is rátereltem a szót. — Lejöttem Erdélybe, mert a feleségem rokonai itt laknak és őket látogattuk meg. Most Budapest közelében Rákosligeten van az otthonom és onnan járok be Budapestre angol órákat adni. Nem sokat fizetnek az órákért, éppen, hogy szerényen megélhetek a gyermekeimmel az óraadásból. Ezért is lakom Rákosligeten, ott olcsóbb a lakás. Nemrégiben meghívást kaptam egy északamerikai társaságtól, amely néhány ezer négyzetkilométeres területen szocialista mintaállamot rendezett be. Tanárnak hívnak. Való- *színű. Hogy el fogom fogadni a meghívást .' ^ ..... ^ Elveim hozták magukkal ezeket a külsőségeimet, amelyek közül a mezítlábjárásra azt mondotta egyszer valaki, hogy hencegek vele és feltűnést akarok vele kelteni. Ennek azt feleltem, hogyha azt hiszi, hogy az olyan nagyszerű dolog. Ha az utcai gyerekek az ember után kiabálnak és nyelvüket öltögetik rám, akkor próbálja meg ő is egyszer. Kalapot se viselek, mert fedetlen fővel fogadom a Mindenható napjának éltető sugarait is. Soha semmi sem A mezítlábas tudós Aradon. Dr. György János előadása a Kultúrpalotában. Egyetemi tanári diplomával zsákhordó, sí Beszélgetés a „testvérrel“