Aradi Közlöny, 1924. május (39. évfolyam, 93-115. szám)

1924-05-01 / 93. szám

KOZDO­NY Megindult a választási harc Franciaországban. (Paris ötviitat kőviselat választ. — A főváros jelntkri.) Parisníi 'jelentik’: E választási szozgalom egész Franciaország' fiai' mégisfiát. 'fii vidéki jelölések­ről még nem stenek kimerítő tudósítás­ok, de Paris képviselője' leltjeinek histrom­át már beterjesz­tettig ai községtanácsban­ székelő választási bizottságnak. Párában és külvárosaiban négy választó­körzet van, amelyek összesen 56 képviselőt választanak. Az első körzet listavezetői a republikánus egyesülés pártja részéről Fábry gyarmatügyi miniszter, az­­Action Francaide jelöltje Devesins roya­lista vezér, a disszidens kormány­­pártiak s sok­at volt minisztert je­lölték első helyen, Clémertceau pártjának listavezetője Noures vo, oroszországi francia követ, második helyen pedig Klotz van jelölve, Clémes Oceau volt pénzügy­minisztere. A kommunisták s­tetas­­vezetője Cachin. Ezenkívül jelöl­nek a balol­daliak, monarch­isták­­é is a diisszidens republikánus sztov .cialisták. fii második választási körzet­ben csak öt párt átélt jelöltet,­­fii kormánypárt listavezetője Pattié, második helyen pedig az ifjabb Maurice Bar­rés van jelölve. A bal­oldali blokk első helyen J­eon Blum szocialista­ vezért kandidál­tál Ebben a körzetben jelölték még a 'Action Franca­ise, a disszi­dens kormánypártiak és m­onar­chisták.­­ A harmadik választási körzet­ben hét párt veszi fel egymással a küzdelmet tizenhárom mandá­tumért. Itt a baloldali blokk, listá­jának élén Pavilevé vált minisz­terelnök áll, második helyen pe­dig a radikálisok vezére Buisson. Ebben a körzetben két kommunis­ta lajstromot nyújtottak, be, a Moszkvától elvált független kom­munistákét és a III. internacionálé­hoz tartozókét.­­A hetedik körzetben, amely­hez Paris környéke tartozik, a kor­mánypárton kívül négy szocialista árnyalat harcol egymással 19 mandátumért. A baloldali blokk lis­tavezetője Donquet Jean, a francia szocialisták vezére. A kormány­párt vezetői Bokarnowsky tengeré­­szetügyi miniszter és Duboisk­ai jóvátételi bizottság volt elnöke. Ezenkívül a kommunisták, és a munkaközösség pártja áhítottak jelöltet. 1924 május 1. te^iB^iag-.aaafflwiririiifiiiMi'iiMii'iiii ■< jjjjuvdKi HEBSuns3BV& jftngot író regénye Budapestről és Bécsről. Hegyen Hite egy angol tiszt a két fővárost ez összeomlás után ? (A Közlöny londoni levelezőnő­től.) Érdekes regény jelent meg a napokban a londoni könyvpiacon. Szerzője Geoffrey Moss, akinek neve teljesen ismeretem volt. A könyv címe „Sweet Pepper“, vagyis magyarul­­Paprika. Már a­ címből kitűnik tehát, hogy, a re­génynek Budapesten kell lejátszód­nia. Tényleg Pesten és részbeni Bécsben játszódik le, amiből arra következtethetünk, hogy­ a szerző valószínűleg angol katonatiszt, a­ki valamelyik misszióval járt előbb Bécsben, majd Budapesten. A regény hősnőjét,­­Till Mordaunt-t Bé­csben ismerjük meg, amint egy nagy és drága hotelben lakik, hi­szen 1919-ben vagyunk és Jill a brit fegyverszüneti bizottság gép­­írónője. „Osztrák­­valutában — írja a szerző — havonta nagyobb fizetést kapott mint az osztrák m­aiszt­erelnök, egy egész osztó­nr­dőben, ha ugyani egy osztrák mi­niszter az akkori viszonyok kö­zött ily hosszú ideig maradhatott volna hivatalában...“ rJ®!, aki Angliában olyan sze­gény volt, mint a templom egere, Bécsben úgy élt, min­t egy herceg­nő. Délben a Saieihernél ebédelt, a­melyet Moss nélsz­etesen leír és Bécs egyik legméltóbb nevezetes­ségének tüntet fel. A Ringhotelen és a Sacheren kívül, azonban a szerző úgy látszik nem ismert meg mást Bécsben, éppen ezért a vá­ros és az ottani élet jellemzése nemcsak egyoldalin, de meglehe­tősen hiányos is. Jill úgy került Budapestre, hogy a bécsi fegyver ,­szüneti bizottság feloszlik és őt elbocsátják. Vissza kellene men­nie Angliába, azonban egyelőre nem akar visszatérni a szegény­séghez. Sokat hallott már Magyar­országról, ezért elhatározza, hogy végki­elégí­tését arra használja fel, hogy Budapestre menjen. Már a hajón igen érdekes ismeretséget okot. Egy parasztnak öltözött gróf bőröndjében egy megkötözött bol­­seviki emigránst csempész át a határom. Bécsből szöktette meg a­­kommunistát, akit azután szállo­dájában egy Főrendbe gyömö­szölt. Jill nem tudja, hogy később mi történt evvel a kommunistával azonban annyira megtetszik­ neki a kalandos gróf, hogy kedvese lesz. Budapesten azután gyönyö­rű, mámoros heteket él. Megisme­ri az éjjeli életet, a leghíresebb kő költőt, Neckner Bébit, akinek ál­landó kisérője és barátnője lesz. Nem tud ellenállni a pesti gavallé­rok udvarlásának és előbb Arkozi gróf, majd Palugay herceg kedve­se lesz. Végül megjelenik egy an­gol tiszt, aki kiragadja­ Őt a pesti mámorból, és magával viszi. Ez a regény tárgya, Budapest azonban épp oly felületesen van beállítva, mint az­ osztrák főváros. A könyv szimpatikusan foglal­kozik a magyarokkal,­­de túltengő­dne­k benne a politikai frázisok. A Paprika rövidesen magyar nyel­vei is megjelenik. Sebastinus útjá­n végeztetett Regény, irta Szántó György.­­ Szent Sebestyén, a fiatal és szép római cetttumio a hatalmas ■­ Diocletianus császár alatt, Krisz­tus u­tán. 287-ben mártirhalált halt. Saját katonái gyhazták halálra, mert hozzáférköztek lelkéhez a krisztusi tanaik és ő hirdette a ta­nokat. Azóta a századok gyors pörgésében sok ilyen Sebestyént nyilaztak halálra azok, akik nem tudták ,vagy nem akarták megér­teni az új szépségeket.­­A művé­szet, irodalom, tudomány­­úttörőit csak a későbbi korok értékelték és a fiatal, római conturio után­ kö­vetkező ,mártír-szentek hosszú so­ra igazolta, hogy mindig az esz­me igaz, csak az emberek félnek az igazságtól. Szántó György most megjelent hatalmas regényében­ egy ilyen újat akaró művész-Sebestyén tra­gédiáját- írja meg. Talán saját ma­gáról ír, talán az újabb idők nagy, nyugatról lendült akarásait érzé­kelteti a doktrínás­ szakszerűség helyett a cselekményekre­ tagolt regényben, nem tudni. De ez nem is fontos. Szántó György harcol­t­z ő igazságáért, az új művésze­iért. Legutóbb­­képki­állítást rende­zett Aradon megmaradt műveiből és a közönség idegenkedve for­dult el az­­újtól, a többi pályatárs­­centuriók pedig igyekeztek hegyes nyilaikkal megsebezni őt. Amit ké­peiben demonstrálni akart, azt demonstrálja most regényében is. Felvonultat egy nagyratörő fiatal művészt, a közönség elé vetíti an­nak küzdelmes életét de nem a Murger-regény bájosan romanti­kus bohémségével hanem mar­­kánsan kemény színekkel, nem édesíti kedvesre a­­kiáltó vöröst, úgy adja, amilyen az valójában. Megírja mint kell a fiatal Sebes­tyéneknek vergődni az Akadémia­­hagyományok hazugságai alatt és jaj annak, aki egy kevés újat akar belopni az Akadémiába, fű­ konzer­vatív hagyományok egész nyílt­ erdeje repül feléje. De a regény Sebestyénje nem csügged. Előre, mindig csak előre tör — és a­mű­­kor már azt hiszi, hogy elérte éle­te nagy célját, akkor csalódva lát­ja, hogy csak egy kis töredék az, amely méltányolja az ő általa hir­detett igaz művészetet. A nagy tömegnek még mindig, évtizedek kellenek, amíg megérti őt. Szántó György ebben a regény­ben egyszemélyben harcos, tudós­­tanár, fantaszta álomlátó és­­­ művész. Gyönyörűen tömör stílus­ban ír, a szavaknak valóságos mu­­zsikájéval árasztja el az olvasót. Van benne egy pár vizionális meg­látásnak a leírása, ezek az írás a művészetnek valósággal remekei. A könyv egyben h­ány regény is : pacifista és humanista tendencia árad belőle, nem látja szépnek, és jónak ezt a mai társadalmat és a művészből sok helyen kitör a próféta. Lehet, hogy ez talán árt a regény kerekdedeségének. Elvi­­tázhatatlan azonban, hogy ez az álomlátó ember erős koponyája, a küzdelembe bele nem fáradó egyéniség, tud imni. Művésze volt az ecsetnek, amit látott, ma mű­vésze a szavaknak. Az erdélyi irodalom értéket kapott a Sebastianus útja elvégez­tetett című regénnyel. Most hóna alá kell nyúlni a tehetségnek és emelni­­kell őt. A sok áltehetség és frázis ember között jól esik talál­ni egy iga­zat is. A könyv a hús­véti könyvpiacra jelent és a kö­zönség szívesen fogadta. Tetsze­tős külseje és nyomdai kiállítása a Rep­a­n-nyomda ízlésére vall. A könyv megtette már útját Ma­gyarországba és Csehszlovákiába­­is. Beszélni fognak róla, mert er­ről a könyvről beszélni kell. (k. s.) 0 milliárdos sikkasztás Budapesten. (újabb feljelentések :Weisz Emil tőzs­debizományos cég ellen.) Budapestről táviratoztak. Je­lentettük, hogy a Weisz Emil és fia ismert budapesti tőzsdebizo­mányos cég tegnap fizetéskép­telenséget jelentett t­e több mil­liárd passzívával. A fizetésképte­lenséget főleg az idézte elő, hogy a cég néhány budapesti gyár és nagyobb cég részére valutaátuta­lási megbízásokat fogadot el és azokat bécsi cégekhez továbbítot­ta. A bécsi cégek azonban nem tel­jesí­tették a megbízást és a cég a vállalt kötelezettségeket budapesti­­értékeiből fedezte. A tegnapi és mai nap folyamán számos fejelen­tés érkezett a budapesti rendőr­séghez Weisz Emil és fia ellen sik­­kasztásért és­­csalásért. A kárász­­szeg eddig tizenegy milliárd koro­nára növekedett és a károsultaik főleg budapesti tőzsde bizom­ányo­sok. A fizetésképtelenné vált cég egyezkedni kezdett és így a rend­őrség nem tett ellene lépéseket. Azonban a két cégtárs az egyezke­dési tárgyalások között repülőgé­pen Prágába szökött. A nyomozás megállapította, hogy a repülőgép­járat nélkülük ment tovább Prágá­ból.­A budapesti rendőrség elfoga­tó parancsot adott ki a megszökött tőzsdebizományosok ellen sikkasz­tásért és csalásért

Next