Aradi Közlöny, 1925. február (40. évfolyam, 25-47. szám)

1925-02-01 / 25. szám

KHos­z­n­o­g­y. Letartóztatták az aradi bíráság irattárnokát. Súlyos vádak Borsodán György ellen.­ ­ (Saját tudósítónktól.) Török Géza aradi ügyvédi írnok ravasz­­ módon elkövetett sikkasztásai na­pok óta foglalkoztatják az aradi gyosztozó hatóságokat. Török Gé­za az aradi járásbíróság irattárá­ul (három éven keresztül lopkod­ta a letépi nyugtákat, amelynek ftapján a letéti összegeket fel­vette az aradi pénzügyigazgató­­­ságott. A sikkasztással vádolt fia­talember a rendőrség előtt tett­­vallomásban azzal igyekezett sú­­llyos helyzetén könnyíteni, hogy Istorkodán C György törvényszéki irodaig­azgatót, a járásbirósági iraktor kezelőjét bűntársának mon­dotta s azt vallotta, hogy a letéti niv­táik alapján felvett pénzt Bor­­soStattal együtt megosztotta. A­ szemtőri nyomozás akkoriban nem tudott kompromittáló bizonyítékot Borkodán György irodaigazgató­­ival szemben produkálni és igy akkor csak Török Gézát helyezte ,­előzetes letartóztatásba " adta át a királyi ügyészségnek. Török Jeréza a törvényszék vizsgálóbí­rója előtt is súlyos vádakat sora­koztatott fel­­Borsodán irodaigaz­­­gató ellen, mire Orezeami­­dzs­­gálató elrendelte a nyomozás kiegészitéssét. A­ nyomozást teg­nap folytattál­ le a törvényszék épületében s ez alkalommal olyan írásbeli bizonyítékok kerül­tek a nyomozó­­i hatóságok kezébe, sazamelyek Borsodán György bűnös­ségét látszanak bizonyítani. Man­dru Miklós királyi ügyész a bi­­zonyítékok alapján letartóztatási indítványt nyújtott be a vizsgáló­­bír­óitoz Borlódán György irattár­ak ellen. Ma délre idézte­ meg a vizsgálóbíró Borlodán Györgyöt, aki kihallgatása alkalmával a leg­határozottabban tiltakozott a sik­kasztó ügyvédi írnok vádjai ellen. Török Géza szemébe mondotta Borlodánnak a vádakat és kijelen­tette, hogy a letéti nyugtákat be­­­váltás céljából maga Borsodán adta át neki és ő a felvett összeg­ből minden esetben negyven szá­zalékot kapott. A kihallgatás be­fejezése után Orezeami vizsgálói­iíró kihirdette határozatait, mely szerint Borsodán Györgyöt az el­lene felmerült bűnrészesség gya­núja alapján előzetes letartózta­tásba helyezi és az ügyészség fogházába szállíttatja. Borsodán a vizsgálóbíró határozata­ ellen felfo­lyamodást jelentett be a törvény­szék vádtanácsához, amely ked­den délelőtt tárgyalja az üg­yt. „ Roboz Béla kiszabadult. Betegségére való tekintettel elen­gedték a budapesti tolonehitből. (Budapest, január 31.) Roboz Bé­lát — mint annak idején hírül adtuk — négy­­évi fegyházra ítélte hűtlen­ség miatt a törvényszék. Az ítélet el­len Roboz fellebbezett és ügyben sú­lyos tüdőbajára való tekintettel sza­­badlábrah­elyezését kérte. A bíróság betegségére való tekintettel el is ren­delte a szabad lá­brahelyezést. Robozt még­sem bocsátották el a Markó-ut­­cai fogházból, mert a rendőrség át­adólevelére rá volt­ írva, hogy Roboz szaba­donbocsátása után közigazga­tási eljárás végett visszaküldendő a rendőrséghez. Ezt a rendőrség min­den politikai fogolynál így szokta csinálni. Az ügyészség tehát nem te­hetett egyebet, minthogy Robozt át­­kísértette a főkapitányságra, ahon­nan viszont a toloncházba került. — Hét napja volt a toloncházban, míg végre tegnap a főkapitányság rende­letére szabadon bocsátották. Nagy­bátyja, aki pap, felelősséget vállalt ér­te, hogy semmiféle politikai mozga­lomban részt venni nem fog. Ennek alapján elrendelték Roboz Béla sza­­badlábra helyezését. ii inni ii ii ■iui Imi miiiin m­iiiimii in a* Az elűzött királyné tragédiája. Erzsébet királyné nővérének­­élít­­éből. (Bús, január 31.) Hosszú, vi­­sszen­lnyiséges étet síitán, amelyben több­­szomorúságot ért meg, miint örömét, nemrégiben hunyta la szemét örök álomra Móric Zsófia Amália, Nápoly mosó királynéja, rindág emlékezetű Erzsébet ma­­­gyar királyné testvére. Bátes Slaig­­pott alatt­ailott mind a két bajor, h­ercegkisasszony solrsa, s Menek ideje virágos kertben, a legragyo­­­góbb remények között kezdődött a posse­nhofeni udvarbati — de ezután sötét tragédiává változott Erzsébet, királyné életét talált­a fián kioltotta a® orgyilkos tör, testvé­re pedig sokáig túlélte őt, hogy még tovább szenvedjen, megtörve, elhagyatva s érezze Dante mondásána­k igazságát: Nincs nagyobb fáj­dalom, mint Msszaemlékezni a­­boldog időkre a nyomorúságban .. . Messze tök­ön híresek voltak a possenhofeni hercegkisasszonyok tündöklő szépségükről. A fejedelm udva­rok Jólan versenyeztek Mária .A sötét seit is,­gy­t a Dél fa­radicsomkertjének, Nápolynak és Szilli­án­ak örököse, a­­később II. Ferenc király kért feleségül. Má­ria Zsófia még nem te látta vőle­gényét, a­mikor eljegyzése per, procura Münchenben megtörtént. •Az uralkodóbájziak és a diploma­ták kívánatosnak tartották ezt a® összeköttetést. Nem­­sokat kérdez­ték a hercegnőt, akar-e a "Mesé­­ge lenni a ki­rgyfinók? 1859. feb­­uárjában ,vasútra ültették és ő in­­dították i­fi otthona felé. Bécsen át Triesztibe utazott a szépséges menyasszony, az már várta a nápolyi fregatt. A hajó kikötött .Bariban, a par­tére egy sugár­­ia terjesztette 13 karjait a menyasszony felé és a iránit az udvarmester megállapi­­tota, e szavakkal köszöntötte:­ — Bonjour Manuél (Jónapot Mária!) Azután kutaz­tek Nápolyba, ahol Lazarus ik­ály fogadta a me­nyét, majd a fiatal pár Caserta várába költözött, ah­ol a® a sors várta Zsófiát, mint testvérét, Er­zsébet császárnét és idráginét Béc­sben. Anyósa megmérgezte életét, de nemcsak neki, hanem a® urának is. Mert Ferenc Laza­­rus király első házasságából szü­letett és mostoha anyja ski nem áldhatta. A® etikett sokkal szi­gorúbb volt Nápolyban, miatt a possenhofeni udvarban, ahol Mikr­­u .csalás MJr. Hosszú külföldi tartózkodás után végre vissszakerül­t ismét Várad­ra. Ötvennégy képből­ álló­ kollek­ciói Horett Aradra:’ finom tónusa, kolorik­us tájrészleteket, élettől duzzadó, pompásan megrajzolt ak­tokai, elmélyedésre valló stúdiumo­kat, pár biztos technikájú pasztellt s fenétarrajztott. Barát Mór impresz­­szionista festő a szó nemesen vett értelmében, színei, felfogása, kom­pozicionális ereje és a képein azonnal szembeötlő merész és len­dületes vonalú rajzok azt mutat­ják, ah­ogy­ att eg­yi komoly, megál­lapodott, tehetséges művész munn­kái előtt állunk. Egyszerű eszkö­zét éli A királynő botrányosnak’ tartotta meny© életmódját Felhá­borodott, ajtókor aíz saját&zlileg fiajtotta négyes fogatát, mikor kedi­ves nevű foundilandi kutyáját fee­­eresztette az ebédlőbe, különösen megbotránkozott azon, tantikor le­­fényképeztette magát lóháton, an­gol lovaglandiában. Ha a trón­­öröteösttö­meg nem satér­ti férjét, bizonyosam visszaszökött volna hazájába, ahol leánykorában édes apjával űzte a zergéket a festői trailor hegyekben. 1 i .­­Azután meghalt Bartarus király és Mária Zsófiát Nápoly és Sza­cn­­a királynéjiáv­á koronázták. Ki­rályné koráiban mindent elkövet­tet­t, hogy befolyását jó irányban féltv fényes­itise a királlyal szemben, mi nagyon szükséges volt, mert az ura­lkodóházis nem volt orszá­gában valami nagy hist Wépsit Serrti. Egész Olaszországiban forradalmi erők dolgoztak a föld alatt. Min­­densütet felemelkedett a szabadsági­­harc zászlaja. A Bourbonok trón­ja ingadozott A király és form­á­­nyai mindent megtett hogy a mo­zgalamart elnyomják, de elkö­vetkezett az 1860.-i­ki esztendő és Cairibajidi­ bevonult híveivel és a 4 Bourbonok uralkodása romokba­­ esett. A királyi párnak a legsür­gősebben menekülnie kellett Qartá­ba. Mindez csaknem meglepetés­szerűen hatott a királynéira, mert S­teOffiKSSS-sií» való^^ágjyal ftig­á^rtg (1925. február 1. Képksárlátás az aradi kulturpalotában. Barát Mór nagyváradi festőművész tárlata. Barát Mór, a Nagyváradon élő kivételes tehetségű magyar piktor mutatkozik most be az aradi kö­zönségnek. A művész, aki­­Székely­ B­ertalan növendéke volt, Holló­­sytól tanult Nagybányán, hús® év, ót­a kiállítój­a a budapesti Műcsar­noknak, Nemzeti Szalonnak, kiál­lított Münchenben és Berlinben és­zökkel dolgozik, nem hajszolja az olcsó sikert, nem töpreng meg­oldhatatlan problémákon és ép­pen, ez a nagy leegyszerűsítés te­szi értékessé vásznait. Tájképein főképpen a hangulatra törekszik. Szép és becses vásznak az őszi avar, Viharfelhők, Olt mentéről. Borús hangulat az Oltnál, a Vö­röstoronyi szoros, Őszi hangulat, Kilátás a fenyőerdőkből, a Holt­­körös, ezenkívül egy pár nagysze­bem­i karakterisztikus város,részlet. ’Mindeg tájképe szinte kisugároz­za, hogy a festő el tud és el akar, mélyedni a természet szépségébe és bujaságába. Csak elismeréssel lehet írni szép akttanulmányairól, melyeknél a biztos rajz és a szín­keverés tudása a legfőbb értékek. Aktjait majdnem minden kénén a plen airben festi, úgy, hogy a test minden frissesége­s szépsége kü­lönösen érvényesül Vizpartyim Fürdő utáni toalett, Pihenő, Akt babával, azonkívül az erős kom­pozícióra valló, Tükör előtt és Zene a legsikerültebb és legművé­­szebb lak­ktanulm­án­yok. Pár biztos Színezésű pasztellt is kiállít az olajképek között és ezek közül fel kell említeni az Öltözködök, Este, Reggel, Öltözködő modellek cí­mű képeket, mint sikerüiteket és mint bizonyítékait annak, hogy­­Bánát Mór a színes krétával is ugyanolyan biztonsággal bánik, mint a® ecsettel­­ bemutatkozó művész tetszett a közönség­nek. (k. s.) ^ 1 — Felhívás a­­magyar hadsereg tartalékos tisztjeihez. "Az aradi állam­biztonsági hivatal felhívja az Aradon tartózkodó magyar hadseregbeli tar­talékos tiszteket, akik miniszteri ren­delet vagy engedély alapján tartóz­kodnak Románia területén, hogy há­rom napon belül feltétlenül jelentkez­zenek az állambiztonsági hivat­­ ide­geneket ellenőrző ügyosztályánál, Zamfir koaliszámnál, attól­, hogy a válságos helyzetet megismerje. Sejtelme sem volt a­r­ról, hogy rövidesen miillyten vetet, zúdul a dinasztiára, S ezzel egy­szerre végig szakadt minden fény­­éne­k* és pompának, ami a fiattal asszonyt oly rövid­ ideig, miajd­­nem csak e­gy.­esarendeág vette körül. Márta Zsófia lelkében me­rész elhatározás született, fegy* veres erővel akarta védeni szék­-' helyét, Gaetáit, a forradalom had­serege elől. A pápai udvar és az egész legartonista Európai gratu­lált éhez az elhatározásához. Köl­tők megénekelték és a „bajor sas“, elnevezéssel ruházták felt. Svájci testőrök készek voltak életük©­­ és vérűiket tettaná érte. Kalábrial ka­'­lapot­­tett fejére, karcsú termetét fehér köpenyegbe burkolta, úgy látogatta sorra a kaszárnyákat, hogy, vitézieit telkesítse, de hiába. Gentából is mene­küle kellett, az egy­ségiek (laszország győzött a® egé­sz vonalon. A skmá­lyné és a férje, aki "teh­e­­tetten bábnál nem volt egyéb, elő­­ször Rómába futott, ahol IX. Pius pápa fogadta őket védelmébe. Ott te hősként ünnepelték, a Piazza Franesesa elébe térdeltek, úgy csó­kolták a kezét. Megáldotta a papa és ujjongva üdvözölték a liberalize raus ellenségei. A német hercegi nők arany koszorút küldtek neki a párisi hölgyek pedig diszScardofi begs* JBÁgnásasszony

Next