Aradi Közlöny, 1926. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

" 1926.január 1. K­Ö­Z­L­Ö­N­Y A régi Arad — negyven év előtt. Amikor még a mai hatalmas fényes paloták helyén apró házacskák voltak Irta: Vas Ahogy a karácsonyi ünnepekre készülő nyürs- i emberáradatban végig sodortatom magam a­­ Reg. Maria fényes üzletsora előtt s a ma gyer­nek arcán ott látom vibrálni egy modern kul­­tur­város minden örömét, elgondolkozom, végigfut emlékezetemben pár pillanat alatt a mai Arad ké­pével szemben a negyven év előtti Arad s valahogy oktatásul a mai nemzedéknek, buzdításul arra, hogy mire képes az emberi akarat, ha az helyes ér­zékkel tudatosan áll egy város naggyá fejlesztésé­nek szolgálatában, megkísérlem lerajzolni olvasó­ink elé a negyven év előtti képet, a régi Aradot. , Ha történeetsen Aradon aludt volna el Rip negyven évvel ezelőtt s ma felébredve az utcára lépne bizony nagyon nehezen ismerne rá városára, az egyetlen közúti vasutat kivéve, mely negyven év alatt csak annyit változott, hogy kehes lovak he­lyett több kóerejű kehes benzinmotor vonszolja a rozzant kocsikat. Szomorú véletlen, hogy a város m­egközelítőleg sem tudott lépést tartani ebben a kérdésben a technika haladásával, sőt még vissza is fejlődött, mert régen még a Vörösökölig terjedt a város közúti vérkeringése, ma már a Forray-utá­­rnál tovább nincs szükség arra, ami legelső feltétele egy kulturváros kifejlődésének. Hogy elképzelhessük a régi Arad főterét, ve­gyünk kezünkbe egy képzeletbeli nagy radirgum­­pt­ i s a mai képről töröljük le elsősorban az ösz­­szes aszfaltburkolatokét s rajzoljunk helyette a há­zak • nagy lapos kockaköveket egyik-másik helyre tört kőburkolatot, vagy pedig jóféle mai külvárosi Vagy Orczy-utcai földet, mely esős időben aztán igaz vendégszeretettel ragasztja magához az uccá­­ra tévedőket. A kocsink­­ kat tört kő díszítette. Már ahol. A kép teljességéhez gondoljuk el, hogy az uccaburk­latok alatt nyoma sem volt még a vízve­zeték és villan berendezéseknek, minden ház ud­varán ott díszelegtek a kutak és a legelőkelőbb fo­gadó termekben is a gáz birkózott a petróleummal. Ami eredményt elértünk ebben a tekintetben azt az utolsó negyven év munkája hozta meg. Aligha kell bővebben magyarázni azt, hogy ha a város főtere ily kezdetlegesen nézett ki, a mellékutcák ezzel ará­nyosan nélkülözték a mai berendezkedést. Földszinter­ házikók helyett paloták Hogy lépést tartsunk a kép megrajzolásával, kezdjü­k el munkánkat a vasútállomással és környé­­kével. A nagy törlőgummival töröljük le egy vo­nással a Weitzer-gyárat. Marta-gyárat, a huszárlak anyákat, rajzoljunk helyeikbe káposztásföldet, puszta, sík, feltöretlen földeket, az állomásépület helyére pedig állítsuk vissza a régi törökös stílben épített alacsony, piszkos, rozoga stációt, az Acsev ütőháza helyett Faszineket, a viadukt helyett pedig a pálya két oldalára, eltolható kerítést, mely előtt kocsik jobbról-balról várják amikor a szabaddó pályán átengedi őket az őr. A Béla-térről tö­­röljük le a CFR­ épületét, a Tricotage-gyárat és építsük fel újra a ma romokban heverő szeszgyárat a maga hizlaló istállóival, mely illatával jó messzi­­e uralta az egész vidéket. A Miksa-utcát egészen el kell törölni, mert ott egy-két alacsony viskó állt a mai emeletes házsor helyén. A Dengl-ház helyén ozzant kis épület és puszta föld díszelgett s csak­­ városligeti tó állott úgy, ahogy ma az élővizcsa­­orával, melyen át egy fahíd tartotta fenn a for­galmat. A Hegyaljai motoros vasutat a mellette le­tt emeletes épületekkel együtt töröljük el s a rad­­ar utat úgy képzeljük magunk elé mint egy feneket m sáros uccát, melyen a városba jövő kocsik sem egyszer voltak kénytelenek küllőig dagasztva legpihenni. A Bul. Reg. Ferdinand, mely legutóbb még Boros Béni-tér nevet viselte, fatelepekkel volt be. Egyik nagy tűz után emelte a hazai faterme­­, ~*fr-¡Tyárr­ott~v* fatelep az ő két kétemeletes házát. Legkevesebb fejlődésen ez a tér ment át, aminek oka az lehetett, hogy csak a legutolsó idők­ben kerültek el a fatelepek és a Széchenyi gőzma­lom, mely a háború alatt égett le, nem volt alkal­mas szomszéd arra, hogy az építkezés ezen a he­lyen meginduljon. A Verbotzy-ucca és Nádor­­ucca közötti rész és az Ismravn­ic-ház épült csak az utolsó negyven év alatt. Kimúlt kertek és fatelepek helyén épült fel ez a házsor és nyílt meg a Werbő­­czy-ucca, Dobó-ucca és vele a Ferenc téri iskola. A Maros-ucca sarkán lévő két emeletes ház helyén kert, a Lutheránus templom és a körülötte kiépített ucca helyén Probst Mihály atyjának építész telepe állott, míg a mai Csanádi palota helyén Jiraszek építész földszintes háza díszelgett a Marospart felé lenyúló kerttel. A másik oldalon a Fényes és Pozsgay házak helyén kert, hátul az udvarban apró házakkal. A mai Szent László-utca helyén és ott ahol dr. Kell ügyvéd háza áll Atzél Péter átjáró kertje volt, melyben bent a kert közepén lakott egy emeletes régi úri házban Atzél Péter, Arad megye nagynevű főispánja, a Csanádi vasút egyik megala­pítója. A Csanádi gazdasági takarékpénztár helyén az ő zöld zsalugateres ablakaival a sóhivatal ál­lott, a Banca Romaneasca helyén pár lépcsővel fel­­menve a Scheinberger kávéház. A Neuman-palota helyét hosszú alacsony földszintes ház foglalta el a sarkon Wertheimer fűszeressel, meg­ egy kis kocs­mával, mely a vidékről bejövő parasztoknak volt kedvenc pihenő helye. A pénzügyi palota helyén alacsony sárga ház állott, az adóhivatallal. A vá­rosházán 1874-ben indult meg az­ élet, előtte ezen a helyen is jó kis káposztás kert díszítette a nagy Aradot. A mai Kossuth-park helyén volt a város közönségének üdülőhelye, a prorhanad, középen egy kis cukrászda pavillonnal, melyben előbb Maffé, majd Domonkos (Matzky elődje) cukrásza­tának remekét fogyasztotta az elite publikum. Va­sárnaponként hol a tűzoltó zenekar, hol Franyek gyermekzenekara nyújtotta a zenei szórakozást. A Fischer Eliz-palota helyén volt kis alacsony épület­re még a megmaradt kis részből következtethetünk. A Batthyányi-ucca felőli részen egy egyszerű tégla kerítés állott, benn az udvaron, mely Arena nevet viselte, volt a nyári színház, vándor mutatványos előadások helye, mellette Franck pék kiváló kenyér sütödéje dolgozott. A Salacz-ucca s vele a Köz­ponti-szálló és Lőcs ház helyén egy régi emeletes ház és kert állott a Habereger ház, Nagy Farkas fűszerüzletével. A Hermann ház helyén mélyen le­járó sóraktár, benn az udvaron Ravasz fényirodá­ja s betetőzésül a mai kép helyett a Minoriták egész nagy épületkolosszusa helyett a főtér felé képzeljünk el egy kis alacsony emeletes klastrom­­épületet alatta szerény kis üzletekkel. (Regényi ék­szerészt, Obetka­jé tér üzlet, Bauer pipás, Scherhag kertész stb.) A sarkon nagyon régi kis templom­mal, melybe lépcsőkön kellett lemenni és a­ templom utcában hosszú nagy kert, melyben Klapek fény­képész műterme képviselte a kultúrát A Réthy-ház helyén régen kocsik megszálló helye, így nézett ki a főtér, mely a mai Szentháromság szobor helyett egy régi kis­szoborral volt díszes. A hársfa sor még talán áron­ sem volt. Henem mintha ma lát­nám gyermekkorom nagy­ feltámadási körmeneteit, amikor a fő díszt az ünnepélynek a hadastyánok Berán Antal és a tűzoltók Panker Viktor vezetésé­vel adták. Az újjászületett város. Kérlelhetetlenül nagy pusztítást visz végbe a mai tréner? törlő gummink ha a Mere- part­jára lépünk, mert a­ törvényszéki palotától, Borsos háztól kezdve le kell törölnünk mindent a Lyceu­­mig, épületeket, parter Apponyi körutat egészen és az Erzsébet körútnak a Maros felőli oldalát, Nyáriszínházat, Tanítóképzőt, Fa- és Fémiparisko­lát, Összetartás házat, Dinke­t stb. mind-mind Szemétdomb, kocsik lerakó helye volt e rész, mely­nek rendezését a mai Baross-park kiképzésével Kö­vér Gábor kezdette meg. A délmagyarországi ki­állítás, mely 1893. évben volt Aradon adta meg ennek a városrésznek a lendületet a kifejlődéshez. Ha már a Maros-parton vagyunk a­ mai nyári für­dőket is töröljük el és képzeljük a Marosra Grün­­berger régi uszodáját. A várba vezető hidat ép úgy a-évi ujaradi hidat csak az utoló években kapta meg Arad s eddig egy fahíd tartotta fenn a forgalmat a Maroson át körülbelül azon a helyen, ahol ma a Gloria sporttelep alsó része érinti a töl­tést. Újaraddal a Hajó-ucca végén levő csólnak átkeléssel érintkezett Arad. Két krajcár volt a vi­­teldij. Mese világ. A láncú Avram-téren ahová 1889-ben kerül, a Szabadság-szobor a Nádasdy­­palota helyén egy kis alscsomó épület állott benne Csutak temetés-rendezővel. Ahol ma az Erdélyi Hírlap nyomdája áll, ott a híres Wittmann, majd Dobránszky-étterem várta vendégeit. A Bársony­­ház helyén volt az Ipar- és Népbank régi épülete hivatalaival az udvarban és a Domány-ház helyén a régi városház, mely később tűzoltólaktanya és városgazdái hivatalul szolgált De kevesen emlékez­nek még Boxberg városgazdára. Az Eötvös-ucca sarkán PoV M. ■ ' k­ávéháza volt a legkeresettebb találkozó helye Arad polgárainak. A Zrinyi-uccá­­ban a mai Bohus-prota helyett­ egy alacsony kis emeletes ház nagy lenyúló kerttel állott, a sarok­üzlet Maresch Gyuláé. Mellette Assael ékszerész, Glück Dezső cérna üzletére. Auerbach fényké­pésze tudok visszaemlékezni. Ezen a részen volt a Probst-féle elsőrendű fehérnemű és női ruhakel­me üzlet. Szontamhék voltak a gazdák. A templom­­utcában az Éles üzlet állott és Fejér Gyula előtt a Marx Adolf fűszeres. Már ma egy kis dohány­tőzsde van ott volt a kis lutri üzlete, ajtaján a hú­zások idejével és eredményével, 15—20 krajcáros rescontó világ Így hívták a kapott lutricédulát, hová lettél? A görög katholikusok két utcára nyíló palotája helyén alacsony hosszú kőkerítés átjáró udvarral. Az udvarban egy kis kápolna és a hor­dárok talyigájának raktára. Utána jött a mai leány­iskola helyén szintén egy hosszú kerítés, benn az udvarban a földszintes leányiskolával, nagy ud­varral. A filiskola helyén sárga alacsony épület a régi elemi iskola és a Kazinczy-ucca felől a tanító­­képezde. Akkor bontották le amikor második ele­mibe jártam. Kisegítésül az előadásokat a Kossuth­­uccai iskolába összpontosították A leányiskolával szemben volt a régi posta és mellette az Arad és Vidéke nyomdája és Gyulai István könyvüzlete. A fiúiskola mellett Kosminsky könyv- és papírkeres­­kedő, aki mikor az építés után átment a Kintzig­­házba, helyét Ingusz Mária foglalta el. A Tem­plom- és Kazinczy-utca sarkán ahol most egy új emeletes épület áll volt egy alacsony kis sárga ház kerítéssel. A házban Miksits kocsigyártó. Épülete falán beépítve ,a tűzoltók vetőszentje Flórián, mely névünnepén, amikor a Maroson is nagy ünnepsé­gek folytak, jelentős szerepet játszott. Gyermekko­romban épült a templom-uccai Gubovics kéteme­letes ház, a Herzog-ház után s vele szemben az Antonescu-ház. Az ucca végén jobbról a Hazásn­­kávéház Huzó Istvánnal és a mellette lévő házban Drescher fényirodájával, balról Rosenblüh fűszer­­üzlete. Ráskai Miksa apja,­­Ander Hoske üve­ges, Schwarz Jóska suszterüzlete állott. A Széchényi-uccában a mai Szán­y-ház he­lyén volt Vásárhelyi László hosszú földszintes ma­gánháza, a Földművelésügyi-palota helyén pedig Vásárhelyi Béláé. Eltűntek mind és gazdáikkal együtt csak az emlékezésben élnek még. Ha még lebontom a Deák Ferenc-utca egy-két palotáját, a Goldschmidt-ház helyére visszarajzolom az ala­csony, földszintes Bánhidy-curiát, a Földes-ház és a vele szemben lévő Ortutay-palota helyére visz­­szarakom­ a régi Földes-házat az ő kis patikájával és az Ortutay-ház helyére a düledező régi viskót az ő kávéházával, pár lépéssel lejebb a Schor-féle Vad­ember vendéglőt és a­ Frank-ház helyére egy hosz­­szú sárga földszintes házat, vele szemben pedig azt az új egy- és kétemeletes házat és helyére visz­­szaképzeljük a Koller-féle cipőüzlettel a múlt szá­zad egy ittmaradt remekét, a román püspökség utáni leánynevelő intézet helyére, kertet rakunk, a Szent Antal-uccát bedeszkázzuk, a Pivny-házat le­bontjuk, és a !,'!•■ ' ■ !' v'’'i,- jengre'-n helyé­re egy pár rossz bokrot ültetünk úgy végeztünk en­nek a résznek is a képével, hogy átmehessünk a többi uccukra és ’v issza varázsoljuk szemeink elé a télié-, rád Aradot. De me­r egy újságcikk nem adhat alkalmat arra, hogy ezt oly tökéletességgel, hűen végezzem el, ahogy­­az a feladathoz illő­ vol­na, azt hiszem nyugodtan pontot tehetek csatan­golnom leírására, az elmondottakból is elképzel­hető, hogy is nézhetett ki Arad negyven évvel ez­előtt és meghaladva az átlag fejlődési arányt, mint nőtt ki a seurm-li­ne.-- 1 év alatt ez a nagy kul­turváros, Románia büszkesége, Gusztáv.

Next