Aradi Közlöny, 1927. október (42. évfolyam, 217-242. szám)

1927-10-18 / 231. szám

a Nem sikerült a Románia körüli repülés. Két repülőkaputtig egy nap alatt 1700 km-es utat akart megtenni.­­ Kedvezőtlen idő miatt Chisl- Jiauból visszafordultak. (Az­­Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.)' 'Ionescu Emanuel és Butuloiu Traian kapitányok tegnap este 6 óra 20 perckor a piperai aerodromból elindultak Románia körüli repülésre, az’'’.....­- -——ás a Cluj. Az 1700 kilo­méteres utat egy nap alatt akarták megtenni. Az elindulás sűrű ködben történt, a román aviatika összes vezetőinek jelenlétében. A repülőgép csak­hamar Galat fölé érkezett nagy magasságban, ahonnan­ üdvözletét tartalmazó cédulákat szórtak le, ezután tovább repültek 160 kilométeres se­­b­essé­­ggel Chisinauba. Itt megállapítva,­hogy az idő kedvezőtlen és ilyen körülmények között a repülést nem lehet befejezni, a két pilóta reggel 9 órakor leszállt, 20 perccel a kitűzött idő után. Chisinauból délután 3 órakor a repülők visszaindultak Bucurestibe, ahova 5 óra 5 perckor érkeztek meg kedvező hátszéllel. Amennyiben az időjárás kedvező lesz, a két kapitány holnap újból megkísérli a repü­lést. Lelkésziktatás Ghiorocon. Vízaknai Vesmás Károly foglalta el Nagy Zol­tán szószékét. (G h i o r o c, o­k­t. 17.) Nagy Zoltán örö­kébe hosszú hónapok után végre új papot ik­tattak be, Vízaknai Vesmás Károlyt. A beikta­tást Kun Zoltán pancotai református lelkész végezte. A virágokkal szépen földiszített tem­plomot zsúfolásig megtöltötte Qyorok és kör­nyékének közönsége vallás és nemzetiségi különbség nélkül. Fölzendült a „Tebennsd bi­­zunk eleitől fogva“ zsoltár és Kun Zoltán meg­kezdte beiktató beszédét. Beszéde végén át­adta az úrasztali kelyhet és a keresztelő edényt, az egyházi hatalom jelképeit, az egy­ház pecsétjét s csókkal avatta fel végül az új igehirdetőt. Zabán Sámuel egyházgondnok pe­dig átadta a fehér rózsával átkötött templom­kulcsot s a piros rózsával díszített iskolakul­csot. Ezután Vízaknai Vesmás Károly lépett a szószékre, hogy megtartsa beköszöntő beszé­dét. Az ifjú pap igen szimpatikus jelenség és kitűnő szónok. Zsoltárok éneklésével ért véget a szép ünnepély. A református parókián azután megkezdőd­tek az­ üdvözlések. Perián János jegyző a hatóság nevében, Mihulla György a görög keleti egyház nevében, Rossmann János plé­bános pedig a római katolikus egyház nevé­ben üdvözölte az új papot. Az üdvözlések könnyekig meghatották az ünnepeltet. Az ün­nepséget bankett követte a Schmidt-féle ven­déglőben. A banketten megjelentek: Gladis Péter, Bányay Mihály, Hunyady, Péter, Rutt­­kay János, Veress Rudolf, Biszák József és neje, Bottyán Jánosné, Vojtek Alajos, Gesz­­tessy Jenő kuvini jegyző és neje, Jausz Osz­kár és neje, Jausz Melinda, Vízaknai Vesmás­­János alispán és neje, Tabajdy Gyula, Vízak­nai Vesmás Károly és neje, Kun Zoltán, Ross­­mann János, Kövess Jenő, Hunyady Dudi, Pe­rián János, Buda Mihály csendőrőrmester, Molnár Lajos és neje, Fekete Józsefné, Malier Károly, Szigethy József, Koller Lajos, Fekete Irma, Gáspár Juliska, Gáspár Józsefné, Perey Sándor és neje, Zabán Sámuel, Kocsis Sándor, Lachmann József, Lakatos Lajos, Mucsy Jó­zsef, Gellén Ferenc, Gáspár József, Vezér Já­nos, Juhász József és neje, Mihulla György, Ursu Miklós, Bradin Péter és Buday Mihály. Kun Zoltán református lelkész a pezsgő­nél poharát az ifjú királyra s a régenstanácsra ürítette. Zabán Sámuel egyházgondnok az új papot köszöntötte fel. Rossmann János római katolikus plébános, aki a napokban tért vissza Amerikából, amerikai reminiscenciákkal teli­tett beszédében a testvéregyház papját üd­vözli. Gesztessy Jenő kuvini jegyző a lelkész nejét köszönti. Vízaknai Vesmás Károly meg­hatott hangon köszönte meg az üdvözlés­eket.­­Juhász József, Gyorok fűzfapoétája ékes rig­musokkal emeli a hangulatot, végül Jausz Oszkár megemlékszik Nagy Zoltánról, az eltá­­vozott papról s indítványára elhatározzák sür­ K­Ö­Z.­l»-n­N­V A A.AA..AA.AAAAA.AAA AAAAAAA AAAA. 1927 október 18. gönyi üdvözlését. A bankett után az uj pap funkcióba is lépett s a református énekkart di­rigálva, néhány hangulatos dalt adott elő. A­­ beiktatás meleg hangulatban ért véget s Győ­rök szellemi élete egy ifjú és buzgó harcossal bővült. Megalakult a kamara és szenátus tisztikara A kormány nem nyújtott be hivatalos jelölőlistát. — Vita nélkül " igazolták Titulescu mandátumát. (Az Aradi Közlöny bucu­resti-i tudósítójá­­nak távirata.) Ma tartották meg a kamara és a szenátus tisztikarának választását. A kamarai vá­lasztások előtt a kormánypárt értekezletet tartott, amelyen Saveanu, Bogdán és Jamandi fejtették ki álláspontjukat az alelnökválasztással kapcsolat­ban. Megállapodtak abban, hogy a kormány tá­voltartja magát a választástól és így hivatalos lista nem lesz. Elhatározták ezért, hogy egy listán szerepeltetik valamennyi jelöltet. Délután négy órakor megkezdődött a kamara ülése, amelyet Saveanu nyitott meg. Közölte, hogy Georgevics­ Lucián dr., temes-torontáli kép­viselő lemondott mandátumáról. Helyét a listán utána következő Costan Aurél dr. volt miniszter foglalja el. Mély részvéttel közölte ezután, hogy Calronfil covurlui képviselő meghalt, az elhunyt helyébe Ionescu Grigore lépett. Ezután áttértek a tisztviselőválasztásokra.­­Jegyzőkké Bacescu, Bar­zum, Cardea, Maricescu, Plesic, Eusebiu, Popo­­vici, Predescu és Ianculescu lettek megválasztva, majd sor került az alelnökválasztásira, amelyre 14 jelölt volt. A szavazás még folyik. A szenátus napirendjén is a tisztviselőválasz­tások szerepeltek. Alelnökök Tomi Iliescu, Jon Purcareanu, Arpereanu, Dumitru Toma, Constan­tin, Zsere Miklós és Costin lettek. A választás után vita nélkül igazolja a szenátus Titulescu bu­­curesti-i egyetemi, Mironescu professzor fogaras­ és Raducanu dolji mandátumát. Mavrodi doroji­­meti mandátumának igazolása alkalmával Boila Romulusz dr., nemzeti-parasztpárti kifejti az ott elkövetett visszaéléseket és kéri a mandátum meg­semmisítését. Kérését visszautasítják és igazolják a mandátumot. A fassi mandátum igazolásánál Clin­­ton professzor terjeszt elő petíciót, azonban ezt a mandátumot is igazolják. „Gena bég gyilkosa Róma vak eszköze volt.“ A politikai merénylet feszültté tette a viszonyt Olaszország és Jugoszlávia között. — A belgrádi olasz követ és Marinkovics külügyminiszter éles vitája. (A­­z Kra­di Közlöny prágai tudó­sítójának távirata.) A lapok különösen a Vecserni List című lap, Cena bég, albán kö­vet megyilkolásával kapcsolatban, éles cikke­ket írnak Olaszország ellen. A Vecserni List azt írja, hogy különös, hogy egy idegen két nap alatt oly biztosan tudjon tájékozódni egy számára ismeretlen városban. Kifejezést ad amak gyanújának, hogy az olasz követségtől szerzett a merénylő információkat. A cikket azzal fejezi be, hogy a merénylő Róma vak eszköze volt. Amikor Bécsbe utazott, bizonyos helyen újabb utasításokkal látták el, majd a cseh fővárosban láthatatlan egyének irányí­tották a merényletet. Ez a merénylet nem volt az utolsó, további politikai gyilkosságok­ kö­vetkeznek és a gyilkosok már útban vannak­ Prága, Bécs és Berlin felé. . A lapok közül egyedül a Lidové Novín­ inti óvatosságra a közvéleményt és kijelenti, hogy semmi konkrét bizonyíték nincsen arra, hogy a felbujtás Rómából ered. A belgrádi jelentések szerint Rodrero belgrádi ollasz követ tegnap felkereste Marin­kovics jugoszláv külügyminisztert és panaszt tett az irányban, hogy a jugoszláv sajtóban olaszellenes támadások jelennek meg. Figyel­meztette a külügyminisztert, hogy a támadá­sok súlyos következményekkel járhatnak a két ország viszonyára. Marinkovics megígérte, hogy mindent elkövet a sajtó­ mérséklésére, azonban előre leszögezte, hogy Jugoszláviában teljes sajtószabadság van. Figyelmeztette az olasz követet arra is, hogy az olasz sajtó szin­tén ellenséges hangon ír Jugoszláviáról a ma­cedón eseményekkel kapcsolatban. Öngyilkos lett a Géa­bank vezérigazgatój­a Agyonlőtte magát Kopetzek György gazdasági főtanácsos.­­ Súlyos idegbaj és üzleti gondok miatt vetett véget életének. (Az Aradi Közlöny budapesti tudósítójának távirata.) Az éjszaka folyamán főbelőtte magát Zichy Jenő­ uccai la­kásán Kopetzek György gazdasági főtanácsos, a „Gea“ mezőgazdasági és kereskedelmi rész­vénytársaság vezérigazgatója, aki régi ismert alakja a magyar gazdasági életnek­. Az öngyil­kos levelet hagyott hátra, amelyben azt írta: — öngyilkosságomról senkit se értesít­senek. A temetkezési költségek ügyében sem kell senkinek fáradni, miután egy temetkezési vállalatnak is tagja vagyok, ahol három millió korona vehető fel. Ennyi elég lesz egy egysze­rű temetésre. Az öngyilkosságról számos verzió szóll a gazdasági körökben. Egyesek szerint a rész­vénytársaság, amelynek Kopetzek vezérigaz­gatója volt, 15 vállalkozást alapított, amelyek rosszul mentek, úgy, hogy anyagi romlás felé haladt a cég. A legismeretesebb vállalata a Magyar Gazdák Tejüzeme volt, amely az egész országot behálózta. A Gea­bank néhány év óta nagyban terjeszkedett. A vezérigazga­tó, aki egy ízben képviselőnek is fellépett, faj­védő programmall, Balatonkenesén fürdőtele­peket is vásárolt, amelyek azonban rosszul mentek. Néhány nappal ezelőtt a népjóléti mi­nisztérium rendezni kívánta a bankkal kapcso­latos állami tranzakció ügyét. Az intézet ugyanis tíz milliárddal tartozott a minisztérium hatáskörében levő munkásbiztosítónak és tiszt­viselőalapnak és a tartozásra vonatkozókig úgy­ állapodtak meg, hogy a balatonkenesi szállodaüzemet a munkásbiztosító pénztár kap­ja meg, a tejüzemet pedig az Országos Tej­szövetkezeti Központ. Ezzel a tartozás ki­egyenlítést nyert volna, azonban a bank el­veszti flőjövedelmét. Lehetségesnek tartják, hogy ezzel áll összefüggésben az öngyilkos­ság. Ez a verzió azonban kétséges, mert a Pénzintézeti Központ részéről nemrég tartott revízió kielégítő eredményt produkált. Más verziók szerint Kopetzeknek ma délelőttre volt idézése a főkapitányságra, miután hűtlen kezelés címén több feljelentést tettek ellene. A vezérigazgató öngyilkossága általános feltű­nést keltett az egész országban. A rendőrség ma délután kihallgatta az ön­gyilkos vezérigazgató bátyját, Kopetzek La­jost, aki elmondotta, hogy öccse az utóbbi időben súlyos idegbaja miatt állandó­ orvosi kezelés alatt állott és valószínű, hogy idegbaja miatt menekült a halálba. A Szakadás fenyegeti a német parlament egységét. Berlinből jelentik: Súlyos válság fe­­nyegeti a német parlament egységét. Bajoror­szág, Württemberg és Baden közölték a biro­dalmi kormánnyal, hogy képtelenek a terve­zett köztisztviselő illetmények emelését végre­hajtani, ha a kormány nem könnyít a birodalom és az egyes államok között fennálló pénzügyi egyezményben foglalt terheken. A bajor nép­párt be is jelentette, hogy abban az esetben, ha a kormány nem­ hajlandó honorálni a délnéme­tek ezen követelés­ét, kilép a koalícióból.

Next