Aradi Közlöny, 1928. február (43. évfolyam, 25-48. szám)
1928-02-01 / 25. szám
1928 februmTf. * K' dí S 0 H 7 írvA. Pop C. István Aradra érkezett és nyilatkozott az Aradi Közlönynek. A iasi-i nagygyűlés. — Mihalache incidense. — Mikor kerül kormányba a nemzeti parasztpárt. — Az aradmegyei tagozat értekezlete. — Jelölések a megyei tanácsválasztásra. (Arad, január 31.) Dr. Pop C. István volt miniszter, képviselő, a nemzeti parasztpárt aradmegyei tagozatának elnöke részt vett az immár híressé vált iasi-i nagygyűlésen, marodott ott egy fulrináns beszédet vonatra ült, egész éjjel utazott, ma reggel Aradra érkezett, délelőtt elnökölt az aradmegyei tagozat értekezletén, délután ötkor pedig ott ült a Dáciában és teljes odaadással keverte a kártyát, s derűseket nevetve — nyerésben volt — a jós uzsonnás alsóshoz. Ez a törhetetlen tempóbírás, nyugalmas derű, az erő öntudata jellemzi talán legjobban az ősz aradi pártvezért, sőt magát a hatalom után nyúló nemzeti-parasztpártot is. Kifejelt zaja vette körül az asztalt, amely így veszedelmesen szimbolizálta a most folyó nagy politikai kártyapartit. Az volt csupán a különbség, hogy itt a kávéházban Piatinik-féle kártyákkal folyt a játék, az igaz, hogy szintén komolyan és nagy győzni akarással. A magyar kisebbség is képviseltette magát anagy csatán Czárán Jánossal. Dr. Nagy Sándor angol pipája is előtünedezett, de már inkább a háttérből, dr. Hotonaini pedig a nem-zeti-parasztpárti, frontot erősítette. A vezérnehéz szívvel hagyta el helyét és magában a ■jótékony nirvánába ajánlott bizonyára minden újságírót, de dr. Bolloc Elek hajlandónak mutatkozott helyette „beszállni“ a játékba és igy a szomszédos asztalnál, egy befejezett és elhagyott sakkparti romjai felett elkezdtünk beszélgetni a másik nagy játszma, a politika legújabb eseményeiről. A iasi-i gyűlésről a kormánybuktató akcióról, a Mihalache-incidensről és sok másról. — A iasi-i nagygyűlés — kezdte dr. Pop C. István — gyönyörű és impozáns lefolyású volt és most már a kormány is beláthatja, hogy félre kell állnia. De félreállásra kell, hogy kényszerítse az egyre növekvő gazdasági krízis, amelyet nem tud megoldani. Hiába próbált bennünket a kormány, mint bolsevistákat beállítani a külföld előtt, ez a válalkozás szomorú kudarcot vallott, de ép ily fiaskóval végződött a Micescu—Istrati-féle vállalkozás is, amely itthon akarta befeketíteni a nemzeti parasztpártot a tömegek előtt. A világ ma már tudja, hogy kik vagyunk, hogy menynyire kompetensek vagyunk és a kormány egyre nevetségesebbé lesz mindenki ellőtt, furcsa kisérletezéseivel. — Hogy mikor kerülünk uralomra?... Hát jóslásokba nem lehet bocsátkozni. — mosolyog az ősz pártvezér — de azt hiszem, nagyon hamarosan. Most van az év eleje, minden állam berendezkedik az új gazdasági évre, ennek kell történnie itt is. Az iniciatíva pedig nálunk van. Végzetes hiba volna az országra, elmérgesíteni a helyzetet és meghiúsítani ez eredményes munkát, amikor itt állunk a francia választások előtt, amely óriási hatással lesz nemcsak az európai konstellációra, hanem az általános közgazdasági helyzetre, is. — Mi is volt kegyelmes, uram az a Mihalache-féle incidens? — Nem tudni most még biztosan, hogy kormányintézkedésre-e, vagy privát buzgalomból egyes közegek" meg akarták akadályozni a lasi-i nagygyűlést, illetve annak méreteit szándékoztak lecsökkenteni. Amikor Mihala ehe szombaton értesült arról hogy a népet nem akarják lasiba beengedni, Macarescu képviselővel autón kihajtott a vámsorompókraoz, hogy közbelépjen. Az eredmény az lett, kihogy összetűzött a csendőrséggel amely öszszetörte az autó ablakait, amitől Macarescu könnyebben megsebesült. Mihalache azonnaljelentette az esetet a belügyminiszternek, aki rögtön intézkedett és a csendőröket elparancsolták. Franasovici államtitkár személyesen, is eljött és bocsánatot kért Mihalachetől és Macarescutól. — Volna valami egyéb közleni valója az Aradi Közlöny számára? — kérdeztem. — Nincs. Én olyan vagyok, mint a jó diák, csak a kérdésekre felelek. Nevetve állt fel és megerőltette, hogy a párt aradmegyei vezetősége ma ülést tartott, meilyen elhatározták nagy lelkesedéssel, hogy táviratilag üdvözlik Maniu Gyulát, aki mögé mindenre elszánt harckészséggel sorakozik az arad megyei tagozat. A végrehajtó bizottság értesülésünk szerint elkészítette a február 20-ai megyei választásokba aj jelölési tervezetet. Az eddigi kombinációk szerint körülbelül a következőket jelöli a nemzeti parasztpárt: Pop C. István dr. v. miniszter. Vlad Alaxandru ezredes. Marsieu Iustini dr.. Popovici Sever dr., Papp Tivadar dr.. Ghera János, Simandan György, Ardelean Traian, Grigorovici István dr„ ^ jnirchici^ ^ József dr., Érett nyugatiiiiiiai a mai napon megérkezett és mimden jobb üzletben kapható. Demian Simíon dr., Peckenle Mihály, Buste Cornél dr., Oroan Mitru, Baltól György, Bara József, Boc loan, Sándor loan, Budiu Pavel Seran loan. Lazar Romulus dr., öarsan loan dr., Burza loan. Mihuc loan, Birtolonu Aurél Bencecan Petra, lanota Iosif, Grisan. György, Vale Nicolae, Curia loam Sándor Flora, Giurgiu loan, Bogdan Pavel* Carla Mihály. Grozdal A. dr.,‘ Cladovan Petru. Pállffy Bálint. Ádárn Miklós, Floresca Áron, Panadan loca. Chirilla Iustin, Dragau Todor, Ladar loan. Imbroane ’Alexandra, Mara Ivan, Morar Miklós. Tortól Arkadie. Canea Adrean. Ezen a listán, azonban valószínűen még változtatás történik. Dr. Pop-Csicsó már a kártyaasztalnál állt. — Hallja, — szólt hozzám és közben tréfás aggodalommal nézett a táblára — ha közben vesztettem, a Közlönyön hajtom be. — Nem hinném — önérzeteskedett dr. Bolloc és felkelt, hogy átadja a helyet a volt miniszternek — legyen nyugodt nyertem neki. Halk nevetés vibrált végiig. Új játszma kezdődött. Dr. Pap C. István anekdotázva nagy szakértelemmel keverte a kártyát... Fóthy Ernő. A párisi zsidók tiltakoznak a romániai zsidóüldözések ellen. (Az Aradi Közlöny párisi tudósítójának távirata.) A franciaországi zsidó egyesületek Párisban nagyszabású gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a romániai zsidók sanyargatása ellen. Több ízben felszólalt a gyűlésen Henry Paine, a kamara alelnöke, Marc Langnier a kisebbségi szerződések volt parlamenti előadója és Leon Blum képviselő. A gyűlésen viharos jelenetek törtek ki, miután a megjelent, román diákok közbeszólásokkal zavarták meg többször a szónokokat. Végül határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kimondották, hogy tiltakoznak a romániai kisebbségeket üldöző politika ellen. Helybenhagyták Mandlné gyilkosainak hitelt’OrtÁCör’ A gyilkosság két vádlottját vasraverve vitték a timisoarai táblához. A megszökött Albert Antal felebbezését nem tárgyalta a bíróság. (Arad, január 31.) A timisoarai (temesvári) tábla felső fokon már foglalkozott özv. Mandl Vilmosné kegyetlen gyilkosainak, Albert Péter, Albert Antal és Mislay Sándor bűnperével Mint még bizonyára élénk emlékezetben van, a három elvetemült fiatalember 1927. február 9-én előre megfontolt szándékkal éjszakának idején behatott a 70 esztendős matróna hálószobájába, akit hárman megfojtottak, aztán a szekrényeket feltörve, különböző értékes holmit raboltak el. A gyanú nyomban Mandlné cselédjének, Albert Juliskának húsz éves bátyjára, Albert Péter foglalkozásnélküli cipész segédre, ennek unokatestvérére, a 19 éves Albert Antal lakatossegédre és közös barátjukra, Mislay Sándor munkanélküli aradi suhancra hárult, akik a bűntényt megelőzően sűrűn megfordultak Mandlné lakásán. A rendőrség — mint ismeretes — Albert Juliskát nyomban letartóztatta, aki azonban nem tudott felvilágosítással szolgálni, mert — mint utóbb kiderült — a gyilkosok nem is avatták be a 16 éves leányt bűnös tervükbe. Mindazonáltal az aradi ügyészség az elfogott és tettüket beismert rabllógyilkosokon kívül Albert Juliskát is vád alá helyezte, akit azonbanaz aradi törvényszék az elmúlt év szeptemberében tartott főtárgyaláson bizonyítékok hiányában felmentett, míg Albert Antalt emberöléssel párosult rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért 12 esztendei fegyházra ítélte, Mislayra 10 évi, Albert Péterre pedig 3 évi fegyházat mért. Lupsa János társuk, akire egészen mellékes szerep jutott s mindössze a rablott holmik értékesítésében segédkezett, csak három hónapi fogházat kapott s büntetését az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vették. Az elitélt vádlottak felebbezése folytán a megdöbbentő bűntény ügye felsőbb fokon ma a timisoarai (temesvári) tábla Fehér Antal dr. tanácsa elé került A tulajdonképekűi tettes, Albert Antal néhány héttel ezelőtt — mint azt az Aradi Közlöny akkoriban meg is írta — megszökött az aradi ügyészség fogházából. A másik két vádlottat két börtönőr, nehéz bilincsekbe verve kísérte át tegnap Timisoarára (Temesvárra). A táblai tárgyaláson Albert Péter és Mislay Sándor tagadták, hogy a gyilkosságban közvetlen részt vettek volna s azt állították, hogy a gyilkosságot Albert Antal egymaga hajtotta végre. Mindketten alibit is igyekeztek igazolni s azt panaszolták, hogy az aradi törvényszéken nem hallgatták ki tanúikat, akikkel igazolhatták volna, hol töltötték a kérdéses véres éjszakát. A vádlottakat Cotioiu Romulus dr. aradi ügyvéd védte, aki a minősítés enyhítését és a büntetés leszállítását kérte, mert szerinte a gyilkosság összes körülményei azt bizonyítják, hogy a vádlottak nem szándékoztak gyilkolni. özv. Mardinét csak a védekezésre alkalmatlanná akarták tenni s ezért tömték be a száját és kötözték össze nadrágszíjjal kezeit- lorrescu főügyészhelyettes a törvényszéki ítélet helybenhagyását kérte. A tábla rövid tanácskozás után a felebbezést elutasította s helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Mislay a semmítőszékhez felebbezett, míg Albert Péter megnyugodott az ítéletben. Albert Antal felebbezését, minthogy a vádlott szökésben van, ugyanekkor nem tárgyalta a timisoarai (temesvári) tábla. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦O— Telefonösszeköttetés Anglia és Magyarország között. Budapestről jelentik: Holnaptól kezdve minden magyar városból lehet közvetlen beszélgetést folytatni Anglia valamennyi városával. SCHNITZLER ARTUR nagy műve Ilimen AZ APOLLÓBAN.