Aradi Közlöny, 1931. augusztus (46. évfolyam, 172-196. szám)
1931-08-01 / 172. szám
MA 12 OLDALSzerkesztősét kiad Mfiírta?a! Ss nyomda: Bul.l?ee Ferdinand (József főhexcee-níl 14. Telefon: 151, Sürcönycim: Közlöny, Arad .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Meztelenire naponta rezed-Közlöny HUH 9 LEJ pfizetési árak: évente 1080, félévre 540, nezyedévre 27a havonta 90 Lei- Külföldre havonta 50 LsHeV több. :: Keves szám 5 Lei- 1Vasárnap 6 Lei. :•Bucurestiben 50 bani felár ! Hirdetések tarifa szerint :: XLVI. évfolyam, 172. szám ) Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF tyk Szombat, 1931. augusztus 1 A kormány állami tulajdonba veszi a cukorgyárakat A bucuresti-i francia követ visszahívásának kulisszatitkai. Kicserélik Románia párisi követét — A kormány Titulescu ellen — Az eltűnt levelek Létrejött a megegyezés Magyarországgal Bucurestiből jelentik. A kormány gazdasági bizottsága tegnap este ülést tartott, amelyen először a vasút szénellátásával, majd a kenyérbélyeg ügyével foglalkoztak. A gazdasági bizottság kimondta, hogy a gabona értékesítéséről szóló törvényt a legszigorúbban fogja alkalmazni. Vasilescu Carpen kereskedelmi és ipari miniszter beszámolt a gazdasági bizottságnak a Sinaiában folyó magyar-román kereskedelmi tárgyalásokról. Bejelentése szerint a tárgyalások kielégítő módon folynak és a két országra nézve kedvező megoldásra vezetnek. A tűzifa- és állatkivitel, illetve tranzítóra nézve már létrejött a megállapodás a magyar bizottsággal. Vasilescu Carpen ezután a nyersolaj értékesítésére terjesztett elő javaslatot, majd a kormány gazdasági bizottsága elvben kimondta, hogy ősszel bevezetik a cukormonopólimot. A cukorgyárakat állami tulajdonba veszik, illetve megváltják, esetleg olyan megállapodást létesítenek a gyártulajdonosokkal, amely lehetővé teszi a cukorárusítás állami monopóliumát. Az erre vonatkozó törvényjavaslatokat még augusztus folyamán elkészítik és ősszel a parlament elé terjesztik. Végül a gazdasági bizottság kimondta, hogy Románia hozzájárul a londoni búzakonvencióhoz. Belpolitikai körökben nagy feltűnést keltett az a jelentés, hogy Gabriel Puaux bucuresti-i francia követ távozik helyéről s ugyanakkor a kormány visszahívja Dinu Cesianu párisi követet. A lapok azzal magyarázzák a követek kicserélését, hogy Puaux kedvezőtlen jelentést küldött Párisba a Iorga-kormányról, viszont Cesianu nem tett semmit, hogy a jelentés hatását csökkentse. A gabona áresésének okai Az ország gazdasági életének kétségtelenül legégetőbb problémája a gabona kérdése, amelyet különösen az új gabona- értékesítési törvény és a hirtelen áresések tettek aktuálissá. Ezzel kapcsolatban ma kérdést intéztünk egy előkelő aradi szakemberhez, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette: E rövid nyilatkozat keretében lehetetlen a mezőgazdasági krízis okaira, történetére kiterjeszkedni; egyébként minden lap közgazdasági rovata két év óta szinte csak ezzel foglalkozik.A búzapiac legújabb fejleményeivel kapcsolatban a következőket mondhatom: A búza nagy áresését a külföldi és belföldi piacokon uralkodó izgalom és bizonytalanság idézte elő. A külföldön a nagy túltermeléssel szemben áll a fogyasztás tetemes csökkenése, amit nem kismértékben a behozatalra szoruló államok kritikus helyzete és a középeurópai pénzügyi viszonyok idézték elő. Az előző években ilyenkor Németország hosszú időre ellátta magát a szükséges gabonával, most nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, de oly híreket is hallottunk az utóbbi időben, hogy deviza szerzése céljából Németország is exportálna búzát annak ellenére, hogy később esetleg importálnia kell. Csehszlovákia tudvalevőleg a saját mezőgazdaságának rentábilissá tétele céljából óriási védővámokkal sújtotta a külföldi gabonát és a búzabehozatalt engedélyekhez kötötte, a lisztbehoztalt pedig kötelező keveréssel lehetetlenné tette. Ausztria pénzügyi viszonyai nem olyanok, hogy nagyobb kvantumot tudna felvenni. Egyébként is földrajzi fekvésénél fogva és a kedvező kereskedelmi szerződések következtében szükségletének nagy részét Magyarországból fedezi. " Az újabb" romániai áresésnek egyik oka, hogy bár július 20-án lépett életbe az új gabonatörvény, annak szövege huszadikán még nem jelent meg a hivatalos lapban, a törvénynyel kapcsolatos intézkedések pedig csak jóval később történtek meg és állítólag csak tegnap és ma kezdték meg az első prémiumok kifizetését. A kereskedők nem tudták, hogy effektív számolhatnak-e a prémiummal. Arra a hírre, hogy a kifizetések tényleg meg is kezdődtek, máris tartózkodóbb a kínálat és ha a külföldi kereslet csak félig-meddig is megindulna, az árak minden bizonnyal megéreznék az export- prémium hatását. Románia búzakivitelénél az egyes vidékek földrajzi fekvése nagy szerepet játszik. A Regát búza vidékei a Duna közelében lévőn, úgy a tengerentúlra, mint pozsony—bécsi relációban olcsóbban tudnak szállítani, mint az arad-temes—torontálvidéki termelők. Tudvalevő ugyanis, hogy a vizi szállítás ma összehasonlíthatatlanabbul olcsóbb, mint a vasúton való szállítás. A kurtics—szobi, vagy kurtics—hegyeshalomi fuvar sokkal drágább, mint az al’dimai kikötőkből a bécsi vagy pozsonyi vizifuvar. A Begán át való szállítás nehézkes, mert lassú és az uszályok rakodóképessége is csekély. A bánáti búzának egy bizonyos kvantuma elkelt Halminát Keletszlovákia és Ruszinszkó felé, mivel ezek az országrészek nem tudják vizi után beszerezni szükségleteiket. E szegény vidéknek azonban felvevőképessége kicsi. Az áresésnek vannak aztán lokális okai is:a rendkívül redukált fogyasztás, mivel a gyümölcs és a dinnye olcsósága is a kenyérfogyasztás rovására megy. A malmok pedig, amelyek redukált üzemmel dolgoznak, nem tudják felvenni a kínált mennyiség egy részét és igy azok a gazdák, akik meg vannak szorulvaés pénzhez akarnak jutni, a falvakban ezakna-A követcsere kapcsolatban áll azzal az okmánylopással, amely egy hónappal ezelőtt történt s amelynek hőse egy Ipeca nevű bucuresti-i ügyvéd, aki 1926-ban cuzista programmal a parlamentbe is bejutott. Lecca Puaux követnek három titkos jelentését szerezte meg, illetve lopatta el. Az egyik jelentés arról szól, hogy Sorgn kormánya komolytalan és nem is tarthat ez a rezsim tovább, mint maximum két évig. A másik titkos jelentés a párisi román követre, Cesianura vonatkozott, megállapítván róla, hogy a diplomáciai szolgálathoz nem ért, csak a sport érdekli, komolyabb ügyvitelre alkalmatlan. A harmadik jelentés általános politikai helyzetképet nyújt és gazdasági, valamint pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Lecca a titkos jelentések birtokában, erélyes sajtókampányt vezetett le előbb Bukurestiben, majd Párisban és neki tulajdonítható, hogy több tekintélyes francia lap kedvezőtlen hangon írt a Iorga-kormányról. Puaux utódját a francia kormány már ki is jelölte Hautceleque márki személyében, aki augusztus elsejjén alacsony áron tudnak túladni gabonájukon. Véleményem és meggyőződésem, hogy amint a középeurópai pénzügyi viszonyok konszolidálódnak és az export ennek következtében megélénkül, az új gabonatörvény teljes egészében fogja éreztetni hatását. Sőt, érezteti hatását már most is, mert a prémium nélkül az árak feltétlenül még alacsonyabbak volna-nak. Egyébként is rövid idő múlva be kell következnie az árak nivellálódásának, mert hiszen elképzelhetetlen, hogy egy ilyen aránylag kis területen, mint Arad- és Temes megye, vagononként 8—10.000 lejes árkülönbség legyen az egyes piacokon. Téves volna azonban azt hinni, hogy Magyarországon az áresés kisebb, mint nálunk: a határon túl a gazda nem kap többet, mint 7—8 pengőt egy mázsa búzáért, a többi boletta, vagyis állami hozzájárulás, amelynek a súlyát végeredményében megint csak a polgárság érzi, lásd e pillanatban a magyar pénzügyek helyzetét. Egyébként is nehéz mindenkinek a kedvére tenni: ha az árak esnek, mindenki szidja a kormányt, hogy nem tesz semmit, ha emelkedjnek, akkor a kenyér-drágaság ellen kérőjén elfoglalja a bucuresti-i francia követség vezetését. Cesianut futár útján hívták vissza. Pangal miniszterelnökségi államtitkár utazik Párisba és ő viszi magával a Cesianu szabadságolásáról szóló okiratot. A követcserével egyidejűleg bizonyos külpolitikai jellegű kombinációk is forgalomba kerültek, úgy, hogy a kormány kényszerítve érezte magát kommüniké közzétételére, melyben bejelenti, hogy Franciaország és Románia között a viszony zavartalanul jó. Grigore Filipescu lapja, az Epoca tovább folytatja támadásait Titulescu ellen. Nem írja meg határozottan, de a sorok között arra lehet következtetni, hogy a párisi, illetve bucuresti-i követcserénél Titulescuturk is szerepe volt. ■• -v Az Epoca egyenesen felhívja a kormányt hívja vissza londoni követét és bírálja Iorga állásfoglalását, aki védelmébe veszi Titulescut. A tepesisták lapja az aktalopásról a következőket írja: „Visszatérünk a Párisból ellopott okmányokra és megállapítjuk, hogy jelen pillanatmindenki intézkedést. A baj nem lokális, nem országos, de internacionális jellegű: mindanynyian olvastunk a tengerbe dobott brazíliai kávéról, a redukált egyiptomi gyapottermelésről, az eladatlan magyarországi búzamennyiségekről. A baj sokkal nagyobb, semhogy azt egyik napról a másikra meg lehetne szüntetni. Azonban a román gabonatörvényt objektíven megítélve, hozzáértő emberek jobbnak kell, hogy találják, mint bármely külföldi állam hasonló intézkedését és bizton hiszem, hogy hatása nem fog elmaradni. Végre is nem szabad elfeledni, hogy az új gabona piacrahozása óta csak két hét múlt el. Ez persze nem azt jelenti, hogy viharos gabonahosszra lehet számítani, de reméljük, hogy az árak úgy fognak stabilizálódni, hogy a gazdaközönség szerény módon megélhessen belőle. Nagy nyereségre senki sem számíthat, sem a mezőgazdaság, sem az ipari termelés. A kenyérkérdés e pillanatban nem is aktuális: a búza- és a lisztárak __ annyit estek, hogy ez egyensúlyozza a pékek többietkiadá-sát a kenyérbélyegekért. A kérdés aktuális lesz azonban akkor, ha a lisztárak megint emel-* kednek. A bucuresti-i francia követ három titkos jelentése