Aradi Közlöny, 1931. augusztus (46. évfolyam, 172-196. szám)

1931-08-01 / 172. szám

MA 12 OLDAL­­Szerkesztősét kiad Mfiírta?a! Ss nyomda: Bul.­l?ee Ferdi­nand (József főhexcee-níl 14. Tel­efon: 151, Sürcönycim: Közlöny, Arad .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Meztelenire naponta rezed-Közlöny HUH 9 LEJ pf­izetési árak: évente 1080, félévre 540, nezyed­­évre 27a havonta 90 Lei- Külföldre havonta 50 LsHeV több. :: Keves­ szám 5 Lei- 1Vasárnap 6 Lei. :•­­Bucu­­restiben 50 bani felár ! Hirdetések tarifa szerint :: XLVI. évfolyam, 172. szám ) Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF tyk Szombat, 1931. augusztus 1 A kormány állami tulajdonba veszi a cukorgyárakat A bu­curesti-i francia követ visszahívásának kulisszatitkai. Kicserélik Románia párisi követét — A kormány Titulescu ellen — Az eltűnt levelek Létrejött a megegyezés Magyarországgal Bucurestiből jelentik. A kormány gazda­sági bizottsága tegnap este ülést tartott, ame­lyen először a vasút szénellátásával, majd a kenyérbélyeg ügyével foglalkoztak. A gazda­sági bizottság kimondta, hogy a gabona érté­kesítéséről szóló törvényt a legszigorúbban fogja alkalmazni. Vasilescu Carpen kereskedel­mi és ipari miniszter beszámolt a gazdasági bizottságnak a Sinaiában folyó magyar-román kereskedelmi tárgyalásokról. Bejelentése sze­rint a tárgyalások kielégítő módon folynak és a két országra nézve kedvező megoldásra ve­zetnek. A tűzifa- és állatkivitel, illetve tranzí­­tóra nézve már létrejött a megállapodás a ma­­­gyar bizottsággal. Vasilescu Carpen ezután a nyersolaj érté­kesítésére terjesztett elő javaslatot, majd a kormány gazdasági bizottsága elvben ki­mondta, hogy ősszel bevezetik a cukormono­pólimot. A cukorgyárakat állami tulajdonba veszik, illetve megváltják, esetleg olyan meg­állapodást létesítenek a gyártulajdonosokkal, amely lehetővé teszi a cukorárusítás állami monopóliumát. Az erre vonatkozó törvényja­vaslatokat még augusztus folyamán elkészítik és ősszel a parlament elé terjesztik. Végül a gazdasági bizottság kimondta, hogy Románia hozzájárul a londoni búzakon­­vencióhoz. Belpolitikai körökben nagy feltűnést kel­tett az a jelentés, hogy Gabriel Puaux bucu­­resti-i francia követ távozik helyéről s ugyan­akkor a kormány visszahívja Dinu Cesianu párisi követet. A lapok azzal magyarázzák a követek kicserélését, hogy Puaux kedvezőtlen jelentést küldött Párisba a Iorga-kormányról, viszont Cesianu nem tett semmit, hogy a je­lentés hatását csökkentse. A gabona áresésének okai Az ország gazdasági életének kétség­telenül legégetőbb problémája a gabona kérdése, amelyet különösen az új gabona- értékesítési törvény és a hirtelen áresé­sek tettek aktuálissá. Ezzel kapcsolatban ma kérdést intéztünk egy előkelő aradi szakemberhez, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette: E rövid nyilatkozat keretében lehetetlen a mezőgazdasági krízis okaira, történetére kiter­jeszkedni; egyébként minden lap közgazdasági rovata két év óta szinte csak ezzel foglalkozik.­­A búzapiac legújabb fejleményeivel kapcsolat­ban a következőket mondhatom: A búza nagy áresését a külföldi és belföldi piacokon ural­kodó izgalom és bizonytalanság idézte elő. A külföldön a nagy túltermeléssel szemben áll a fogyasztás tetemes csökkenése, amit nem kis­mértékben a behozatalra szoruló államok kri­tikus helyzete és a középeurópai pénzügyi vi­szonyok idézték elő. Az előző években ilyen­kor Németország hosszú időre ellátta magát a szükséges gabonával, most nincs abban a hely­zetben, hogy ezt megtegye, de oly híreket is hallottunk az utóbbi időben, hogy deviza szer­zése céljából Németország is exportálna búzát annak ellenére, hogy később esetleg import­­álnia kell. Csehszlovákia tudvalevőleg a saját mező­­gazdaságának rentábilissá tétele céljából óriási védővámokkal sújtotta a külföldi gabonát és a búzabehozatalt engedélyekhez kötötte, a liszt­­behoztalt pedig kötelező keveréssel lehetetlenné tette. Ausztria pénzügyi viszonyai nem olya­nok, hogy nagyobb kvantumot tudna felvenni. Egyébként is földrajzi fekvésénél fogva és a­­ kedvező kereskedelmi szerződések következté­ben szükségletének nagy részét Magyarország­ból fedezi.­­ " Az újabb" romániai áresésnek­ egyik oka, hogy bár július 20-án lépett életbe az új ga­bonatörvény, annak szövege huszadikán még nem jelent meg a hivatalos lapban, a törvény­nyel kapcsolatos intézkedések pedig csak jóval később történtek meg és állítólag csak tegnap és ma kezdték meg az első prémiumok kifize­tését. A kereskedők nem tudták, hogy effektív számolhatnak-e a prémiummal. Arra a hírre, hogy a kifizetések tényleg meg is kezdődtek, máris tartózkodóbb a kínálat és ha a külföldi kereslet csak félig-meddig is megindulna, az árak minden bizonnyal megéreznék az export-­ prémium hatását. Románia búzakivitelénél az egyes vidékek földrajzi fekvése nagy szerepet játszik.­ A Re­­gát búz­a vidékei a Duna közelében lévőn, úgy a tengerentúlra, mint pozsony—bécsi reláció­ban olcsóbban tudnak szállítani, mint az arad-­­temes—torontálvidéki termelők. Tudvalevő ugyanis, hogy a vizi szállítás ma összehason­­líthatatlanabbul olcsóbb, mint a vasúton való szállítás. A kurtics—szobi, vagy kurtics—he­gyeshalomi fuvar sokkal drágább, mint az al­­’dimai kikötőkből a bécsi vagy pozsonyi vizi­­fuvar. A Begán át való szállítás nehézkes, mert lassú és az uszályok rakodóképessége is csekély. A bánáti búzának egy bizonyos kvantuma elkelt Halmin­­át Keletszlovákia és Ruszinszkó felé, mivel ezek az országrészek nem tudják vizi után beszerezni szükségleteiket. E sze­gény vidéknek azonban felvevőképessége kicsi. Az áresésnek vannak aztán lokális okai is:­­a rendkívül redukált fogyasztás, mivel a gyü­mölcs és a dinnye olcsósága is a kenyérfo­gyasztás rovására megy. A malmok­ pedig, a­melyek redukált üzemmel dolgoznak, nem tud­ják felvenni a kínált mennyiség egy részét és igy azok a gazdák, akik meg vannak szorulva­­és pénzhez akarnak jutni, a falvakban ezak­na-A követcsere kapcsolatban áll azzal az okmány­lopással, amely egy hónappal ezelőtt történt s amelynek hőse egy Ipeca nevű bu­curesti-i ügyvéd, aki 1926-ban cuzista pro­grammal a parlamentbe is bejutott. Lecca Puaux követnek három titkos jelentését sze­rezte meg, illetve lopatta el. Az egyik jelentés arról szól, hogy Sorgn­ kormánya komolytalan és nem is tarthat ez a rezsim tovább, mint maximum két évig. A másik titkos jelentés a párisi román követre, Cesianura vonatkozott, megállapítván róla, hogy a diplomáciai szol­gálathoz nem ért, csak a sport érdekli, komo­lyabb ügyvitelre alkalmatlan. A harmadik je­lentés általános politikai helyzetképet nyújt és gazdasági, valamint pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozik. Lecca a titkos jelentések birtokában, eré­lyes sajtókampányt vezetett le előbb Buk­u­­restiben, majd Párisban és neki tulajdonítható, hogy több tekintélyes francia lap kedvezőtlen hangon írt a Iorga-kormányról. Puaux utódját a­ francia kormány már ki is jelölte Hautce­­leque márki személyében, aki augusztus else­jjén alacsony áron tudnak túladni gabonájukon. Véleményem és meggyőződésem, hogy amint a középeurópai pénzügyi viszonyok kon­szolidálódnak és az export ennek következté­ben megélénkül, az új gabonatörvény teljes egészében fogja éreztetni hatását. Sőt, érezteti hatását már most is, mert a prémium nélkül az árak feltétlenül még alacsonyabbak volna-­­nak. Egyébként is rövid idő múlva be kell kö­vetkeznie az árak nivellálódásának, mert hiszen elképzelhetetlen, hogy egy ilyen aránylag kis területen, mint Arad- és Temes megye, vago­nonként 8—10.000 lejes árkülönbség legyen az egyes piacokon. Téves volna azonban azt hinni, hogy Ma­gyarországon az áresés kisebb, mint nálunk:­ a határon túl a gazda nem kap többet, mint 7—8 pengőt egy mázsa búzáért, a többi bo­­letta, vagyis állami hozzájárulás, amelynek a sú­lyát végeredményében megint csak a polgárság érzi, lásd e pillanatban a magyar pénzügyek helyzetét. Egyébként is nehéz mindenkinek a ked­vére tenni: ha az árak esnek, mindenki szidja a kormányt, hogy nem tesz semmit, ha emel­­kedjnek, akkor a kenyér-drágaság ellen kérő­jén elfoglalja a bucuresti-i francia követség vezetését. Cesianut futár útján hívták vissza. Pangal miniszterelnökségi államtitkár utazik Párisba és ő viszi magával a Cesianu szabad­ságolásáról szóló okiratot. A követcserével egyidejűleg bizonyos kül­politikai jellegű kombinációk is forgalomba kerültek, úgy, hogy a kormány kényszerítve érezte magát kommüniké közzétételére, mely­ben bejelenti, hogy Franciaország és Románia között a viszony zavartalanul jó. Grigore Filipescu lapja, az Epoca tovább folytatja támadásait Titulescu ellen. Nem írja meg határozottan, de a sorok között arra le­het következtetni, hogy a párisi, illetve bucu­resti-i követcserénél Titulescu­turk is szerepe volt. ■• -v Az Epoca egyenesen felhívja a kormányt hívja vissza londoni követét és bírálja Iorga állásfoglalását, aki védelmébe veszi Titulescut. A tepesisták lapja az aktalopásról a követke­zőket írja: „Visszatérünk­ a Párisból ellopott okmá­nyokra és megállapítjuk, hogy jelen pillanat­mindenki intézkedést. A baj nem lokális, nem országos, de internacionális jellegű: mindany­­nyian olvastunk a tengerbe dobott brazíliai ká­véról, a redukált egyiptomi gyapottermelésről, az eladatlan magyarországi búzamennyiségek­ről. A baj sokkal nagyobb, semhogy azt egyik napról a másikra meg lehetne szüntetni. Azon­ban a román gabonatörvényt objektíven meg­ítélve, hozzáértő emberek jobbnak kell, hogy találják, mint bármely külföldi állam hasonló intézkedését és bizton hiszem, hogy hatása nem fog elmaradni. Végre is nem szabad elfe­ledni, hogy az új gabona piacrahozása óta csak két hét múlt el. Ez persze nem azt jelenti, hogy viharos gabonahosszra lehet számítani, de re­méljük, hogy az árak úgy fognak stabilizálód­ni, hogy a gazdaközönség szerény módon meg­élhessen belőle. Nagy nyereségre senki sem számíthat, sem a mezőgazdaság, sem az ipari termelés.­­ A kenyér­kérdés e pillanatban nem is ak­tuális: a búza- és a lisztárak __ annyit estek, hogy ez egyensúlyozza a pékek többi­etkiadá-­­sát a kenyérbélyegekért. A kérdés aktuális lesz azonban akkor, ha a lisztárak megint emel-* kednek. A bucuresti-i francia követ három titkos jelentése

Next