Aradi Közlöny, 1931. augusztus (46. évfolyam, 172-196. szám)

1931-08-25 / 191. szám

ARAP? KÖZLÖNY KEDD, AUGUSZTUS 25. Magyarországom keresztül, kombinálható előnyösen a Wiener Messével Képviseli: Sándor Ferenc hiv. menetjegyirodája, a megyeházzal szemben. Kazinczy-emlékünnep Crsemlyénben Az erdélyi magyarság kultur­életének képviselői a nagy nyelv-reformátor szülőfalujában — Az ünnepség lefolyása — Az aradi Kölcsey Egyesület képviselőjének, Szöllősi Istvánnak beszéde Kazinczy Ferenc halálának századik év­fordulóját ünnepelte vasárnap a magyarság. A nagy nyelv­ reformátor szülőhelyén, Érsem­­lyénben Fráter Lóránt 1907-ben bronzszobrot állíttatott fel szülőfaluja régi nagy fiának, Kazinczy Ferencnek. A kert rácsát a Magyar Tudományos Akadémia készíttette, m­íg az emlékhelyet a Kazinczy-család gondozza. Ezen a helyen rendezte a helyi kereteken jó­val túlnőtt ünnepét a nagyváradi Szigligeti Társaság. Perédy György, a Szigligeti Társa­ság alelnök főtitkára a helybeli magyarság összefogó munkájával az erdélyi magyarság nagy kultúr­napjává avatta ezt a vasárnapot. Száz magyarruhás leányka A szobor kertje előtt száz magyar­ ruhás leány állott sorfalat és az emlékünnep kezdete előtt az egyesületek képviselőit a lelkész­ lak és a Fráter-kúria vendéglátó asszonyai uzson­­náztatták meg. A parkban és a körülötte elte­rülő helyen mintegy kétezer ember várta az ünnep kezdetét, amelyet az érmelléki alkalmi dalárda nyitott meg Ádám Lajosi­­ igazgató­­tanító vezetése mellett. Elsőnek Perédy György szólalt fel. Pásztor Ilona Reményik Sándor „Ima“ című költeményét szavalta el, majd pedig Tabéry Géza történeti szempontból méltatta Kazinczy korszakalkotó munkásságá­ban azt az agitátori erőt, amellyel a francia felvilágosodás eszméit élő szóval és leveleivel a magyar közlésekbe bevitte és ezzel a mult század reform-korszakának előkészítője lett. Kovács József református lelkész szava­lata után dr. Kéky Lajos budapesti egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság koszorúit helyezte el a sírra. Az erdélyi Katholikus Akadémia nevében a szobrot dr. Bitay Árpád, a kisebbségi minisz­térium magyar tanácsosa koszorúzta meg, majd pedig Ligeti Ernő hírlapíró méltatta Ka­zinczy érdemeit és fejtette ki azt, hogy ma az erdélyi írók Kazinczy szellemében kíván­nak működni. Utána az aradi Kölcsey-Egye­­sü­let hódolatát fejezte ki Szöllősi István, az egyesület főtitkára, Szöllősi István beszéde . Ki elindultál nagytehetségü kis nemzet tehetséges fiaként innen az Értől és eljutottál az emberi nagyság világátlag- óceánjába. Ka­zinczy Ferenc, — mondotta beszédében Szöl­lősi István — idézem lelked őszinte, igaz meg­nyilatkozását 1802-ben Kis János iró-barátod­­hoz irt leveleidből: — Nekem a halhatatlanság bálványom. Érte örömest lemondok az életnek minden öröméről, örömest eltűröm az életnek minden tiszás eseteit. Azt képzelni, hogy a Szépnek, írónak, Igaznak később tisztelői, midőn már rég sorvadni fogunk, vissza fognak kívánni ma­gukhoz, hogy nevünknek zengése a virtusnak szeretetére, a legszebb feladatokra fogják őket buzdítani,­ mint minket buzdítanak, akikben az emberi nagyságot imádjuk, a legérdemesebb az életnek minden örömei közt az eszes em­ber kívánságára és vigyük azért szeretetünk édességeit kezességül a Halhatatlanságnak, mely bizonyosan a mienk. — Az Aradi Kölcsey-Egyesület és mind­nyájan a Szépnek, Jónak és Igaznak későbbi tisztelői, akik itt nagy lelked szimbólumánál, szobrodnál megjelentünk, hogy előtte emberi nagyságodnak hódoljunk, igaz szívvel valljuk, a halhatatlanság bizonyosan a tied, mert áldo­zatos munkában és krisztusi szenvedésekben gazdag életeddel felséges összefoglalója voltál a magyar nemzet ezeréves bölcsességének, büszke erejének és igazságot sugárzó szépségének. — És ebben a Te halhatatlanságodban fo­gant meg a magyar nemzet halhatatlansága számába. & J­árab­dy, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, ’Jókai és Ady kelet-nyugatot átívelő halhatatlansága! Benne van az ő nevük zengésében éltető fel­hangként a Te nyelvmivelő Ízlésed és maga­­bizó sugalló erőd! Üzenet a vértanuk városából . És vallomást tesz szegény szavamban a szabadságért halt vértanuk városából a Kölcsey-Egyesület, igazad volt halhatatlan magyar lélek, mikor a próféták világos látá­sával megmondtad, hogy a Szépet, Jót és Iga­zat imádó késői nemzedék vissza fog kivárni magához. Visszakivánunk pihenésre térted százéves fordulóján és ezután, hogy velünk le­gyen csodatevő erőd magyar anyanyelvünk imádásában. Hadd halljuk újra, meg újra II. József iskolafelügyelőjének német szavával a magyar író intelmét, hogy az államnyelv gon­dos megtanulása mellett meg kell a magyar ifjúságnak jól tanulnia anyanyelvét, mert ez és az emlékezés az ősök erényeire minden jö­vendő nemzedék számára a nagylelkűségnek, a nemes önérzetnek és a fenkölt cselekedetek­nek kifogyhatatlan forrása. —­ Hívunk Téged segítségül aggastyánko­rodig lelkes ifjúnak maradt Apostol, hogy az anyagiakban elszegényedett, a lelkiek értéke­lésében kissé megzavarodott magyar értelmei­­séget a magyar írásművészet számára meg­tartsuk és megszaporítsuk. Izgass köztünk, mint pihenésre térted előtt tevéd gyöngén ci­rógató és keményen szókimondó őszinte bírá­lattal a könyvért és minden írásért, mely Hoz­zád hasonlóan a magyar lélek eredetiségét ,el­fogulatlan szeretettel viszi az egyetemes erdé­lyi kultúrába. Leteszem lábaidhoz fiúi szere­tettel a koszorút, melynek szallagján az ötven­éves aradi Kölcsey­ Egyesület hitvallása is ez: „Száz év múltán is visszakivánunk te­remtő hiteddel”s A záróünnepségek Szöllősi István után az Arany János Tár­saság nevében dr. Ozoray László tanár szó­lalt fel, majd pedig a helybeli társaságok képviselői annyi koszorút helyeztek el a szo­bor talapzatára, hogy azt a virág magasan el­borította. Az ünnepély a szomszédos Bogyá­­nyi-kúria melléképülete, Kazinczy szülőháza előtt folytatódott. Itt Marót Sándor, az Arad­ról elszármazott hírlapíró helyezte el az Aka­démia régi emléktábláján a Szigligeti­ Társaság virágos koszorúját. Déli egy óra után hatalmas sátorban két­száz terítékes közös ebéd volt. Az ebéden részt vett dr. Popp, a járás főbírája is, míg akika vármegyei prefektus is eligérkezett Ér­­semlyénbe, de hivatalos kötelesség miatt el kellett utaznia. A prefektus a rendezőkhöz in­tézett írásbeli üdvözlettel mentette ki távollé­tét. Az érsemlyéniek bizonyára sokáig fognak­ visszaemlékezni erre az augusztusi vasárnap­ra, amely a magyar kultúra ünnepe volt f Janovics dr. megpályázta az aradi színházat Ajánlott levélben küldötte el rövid kérvényét a városi interimár-bizottságnak — Radu Cornel dr. elnök nyilatkozata — Az aradi magyarságnak kell dönteni a színházi koncesszió bérbeadásának kérdésében Érdekes levelet hozott ma a posta az aradi városházára. Dr. Janovics Jenő kolozsvári színigazgató megpályázta az aradi színházat s a pályázati kérvényét ajánlott levélben küldötte el. Janovics dr. a kérvényben 30 esztendei szín­igazgatói múltjára hivatkozik és ígéri, ha az interimár-bizottság neki adja az idén az aradi színház bérletét, úgy nivcs és főleg botrány­mentes színházat ad. Janovics dr. pályázati kérvényével kap­csolatban kérdést intéztünk dr. Radu Cornel interimár-bizottsági elnökhöz, aki kijelentette, hogy a színház bérletére vonatkozólag még nem döntött, előbb megvárja a temesvári in­terimár-bizottság határozatát. Ha a temesvári interimár-bizottság elfogadja Janovics színházi trösztjét és az aradi magyarságnak nem lesz kifogása ellene, úgy Janovics mellett dönt az aradi interimár-bizottság is. Most azonban a helyzet az, hogy amíg az összes pályázati kér­vények be nem érkeznek, az aradi interimár-bi­zottság nem foglal állást a színházkérdésben. Az aradi cukorgyár kedden meg-IrPTIflI­­ Rf.Af Nyolcszáz munkást alkalmazott a gyár illalkonásul az őszi gyártási kampányra — Nyolc­­száz harddal kevesebb cukorrépát termesztettek az idén a termelők — Herczeg cukorgyári igazgató nyilatkozata Arad ipari életében új ritmust jelent az, hogy a cukorgyár a holnapi nappal ismét meg­kezdi működését. Megindulnak a gépek, újabb munkaalkalom kínálkozik néhány száz ember­nek és a répaföldekről százszámra indulnak el a répaszállító vagyonok az aradi gyár felé. A gyár működésének megindulása kapcsán be­szélgetést folytattunk Herczeg cukorgyári igazgatóval, aki a következőket mondotta a cukorgyár üzeméről: — Általános szokás, hogy a cukorgyárak szeptember eleje körül kezdik meg működésü­ket. Az aradi gyár már holnap felveszi üzemét és a termelt 3500 vagyon cukorrépa, mintegy két hónap alatt kerül feldolgozásra. A gyár kapacitása napi 75 vagyon cukorrépa és ha­csak valami előre nem látott dolog közbe nem jön, — mint például huzamosabb ideig tartó esőzés, amely gátolja a répaszállítást — a ren­des idő alatt meg is munkálja az átvett répa­mennyiséget. Az üzemet 800 munkással vesz­­szük fel, akik közül 400 nappal, 400 pedig éj­jel dolgozik, tizenkét órai munkaidővel. A ter­melők azonban az idén lényegesen kevesebb répát termesztettek, mint például az elmúlt évben is. Tavaly 4500 hold volt bevetve cukor­répával, mí­g az idén csak 3200 holdat vezet­tek be. Ennek­ átlagosan a 12 százalékát lehet és feldolgozott cukormennyiségnek számítani. Természetesen sok függ a répa cukortartal­mától is. • ■ ■ i­­ I I . Tagadhatatlan, hogy az általános gazda­sági krízist megérzi a cukorfogyasztás is, ezért mutatkozott elegendőnek a csökkenő cukor­fogyasztás kielégítésére az idei 1200 holddal kevesebb terület répahozadéka. A gyár cukor­­készletei felettt azután a bucuresti-i cukork­öz­­pont diszponál, amelynek rendelete alapján látja el a gyár a fogyasztópiacot cukorral. § SCHUCK ORTH. fiuinternátus BUDAPEST, VII., Kertész-ucca 38. Fennállása óta összes növendékeink — köztük számos erdélyi előkelő zsidó csa­lád gyermeke abszolút sikerrel vizsgáz­tak. Szeretetteljes gondosság. Mellék­­számla nincs. Jövő tanévre jelentkezés már most elfogadtatik.

Next