Aradi Közlöny, 1931. augusztus (46. évfolyam, 172-196. szám)
1931-08-25 / 191. szám
ARAP? KÖZLÖNY KEDD, AUGUSZTUS 25. Magyarországom keresztül, kombinálható előnyösen a Wiener Messével Képviseli: Sándor Ferenc hiv. menetjegyirodája, a megyeházzal szemben. Kazinczy-emlékünnep Crsemlyénben Az erdélyi magyarság kulturéletének képviselői a nagy nyelv-reformátor szülőfalujában — Az ünnepség lefolyása — Az aradi Kölcsey Egyesület képviselőjének, Szöllősi Istvánnak beszéde Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulóját ünnepelte vasárnap a magyarság. A nagy nyelv reformátor szülőhelyén, Érsemlyénben Fráter Lóránt 1907-ben bronzszobrot állíttatott fel szülőfaluja régi nagy fiának, Kazinczy Ferencnek. A kert rácsát a Magyar Tudományos Akadémia készíttette, míg az emlékhelyet a Kazinczy-család gondozza. Ezen a helyen rendezte a helyi kereteken jóval túlnőtt ünnepét a nagyváradi Szigligeti Társaság. Perédy György, a Szigligeti Társaság alelnök főtitkára a helybeli magyarság összefogó munkájával az erdélyi magyarság nagy kultúrnapjává avatta ezt a vasárnapot. Száz magyarruhás leányka A szobor kertje előtt száz magyar ruhás leány állott sorfalat és az emlékünnep kezdete előtt az egyesületek képviselőit a lelkész lak és a Fráter-kúria vendéglátó asszonyai uzsonnáztatták meg. A parkban és a körülötte elterülő helyen mintegy kétezer ember várta az ünnep kezdetét, amelyet az érmelléki alkalmi dalárda nyitott meg Ádám Lajosi igazgatótanító vezetése mellett. Elsőnek Perédy György szólalt fel. Pásztor Ilona Reményik Sándor „Ima“ című költeményét szavalta el, majd pedig Tabéry Géza történeti szempontból méltatta Kazinczy korszakalkotó munkásságában azt az agitátori erőt, amellyel a francia felvilágosodás eszméit élő szóval és leveleivel a magyar közlésekbe bevitte és ezzel a mult század reform-korszakának előkészítője lett. Kovács József református lelkész szavalata után dr. Kéky Lajos budapesti egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság koszorúit helyezte el a sírra. Az erdélyi Katholikus Akadémia nevében a szobrot dr. Bitay Árpád, a kisebbségi minisztérium magyar tanácsosa koszorúzta meg, majd pedig Ligeti Ernő hírlapíró méltatta Kazinczy érdemeit és fejtette ki azt, hogy ma az erdélyi írók Kazinczy szellemében kívánnak működni. Utána az aradi Kölcsey-Egyesület hódolatát fejezte ki Szöllősi István, az egyesület főtitkára, Szöllősi István beszéde . Ki elindultál nagytehetségü kis nemzet tehetséges fiaként innen az Értől és eljutottál az emberi nagyság világátlag- óceánjába. Kazinczy Ferenc, — mondotta beszédében Szöllősi István — idézem lelked őszinte, igaz megnyilatkozását 1802-ben Kis János iró-barátodhoz irt leveleidből: — Nekem a halhatatlanság bálványom. Érte örömest lemondok az életnek minden öröméről, örömest eltűröm az életnek minden tiszás eseteit. Azt képzelni, hogy a Szépnek, írónak, Igaznak később tisztelői, midőn már rég sorvadni fogunk, vissza fognak kívánni magukhoz, hogy nevünknek zengése a virtusnak szeretetére, a legszebb feladatokra fogják őket buzdítani, mint minket buzdítanak, akikben az emberi nagyságot imádjuk, a legérdemesebb az életnek minden örömei közt az eszes ember kívánságára és vigyük azért szeretetünk édességeit kezességül a Halhatatlanságnak, mely bizonyosan a mienk. — Az Aradi Kölcsey-Egyesület és mindnyájan a Szépnek, Jónak és Igaznak későbbi tisztelői, akik itt nagy lelked szimbólumánál, szobrodnál megjelentünk, hogy előtte emberi nagyságodnak hódoljunk, igaz szívvel valljuk, a halhatatlanság bizonyosan a tied, mert áldozatos munkában és krisztusi szenvedésekben gazdag életeddel felséges összefoglalója voltál a magyar nemzet ezeréves bölcsességének, büszke erejének és igazságot sugárzó szépségének. — És ebben a Te halhatatlanságodban fogant meg a magyar nemzet halhatatlansága számába. & Járabdy, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, ’Jókai és Ady kelet-nyugatot átívelő halhatatlansága! Benne van az ő nevük zengésében éltető felhangként a Te nyelvmivelő Ízlésed és magabizó sugalló erőd! Üzenet a vértanuk városából . És vallomást tesz szegény szavamban a szabadságért halt vértanuk városából a Kölcsey-Egyesület, igazad volt halhatatlan magyar lélek, mikor a próféták világos látásával megmondtad, hogy a Szépet, Jót és Igazat imádó késői nemzedék vissza fog kivárni magához. Visszakivánunk pihenésre térted százéves fordulóján és ezután, hogy velünk legyen csodatevő erőd magyar anyanyelvünk imádásában. Hadd halljuk újra, meg újra II. József iskolafelügyelőjének német szavával a magyar író intelmét, hogy az államnyelv gondos megtanulása mellett meg kell a magyar ifjúságnak jól tanulnia anyanyelvét, mert ez és az emlékezés az ősök erényeire minden jövendő nemzedék számára a nagylelkűségnek, a nemes önérzetnek és a fenkölt cselekedeteknek kifogyhatatlan forrása. — Hívunk Téged segítségül aggastyánkorodig lelkes ifjúnak maradt Apostol, hogy az anyagiakban elszegényedett, a lelkiek értékelésében kissé megzavarodott magyar értelmeiséget a magyar írásművészet számára megtartsuk és megszaporítsuk. Izgass köztünk, mint pihenésre térted előtt tevéd gyöngén cirógató és keményen szókimondó őszinte bírálattal a könyvért és minden írásért, mely Hozzád hasonlóan a magyar lélek eredetiségét ,elfogulatlan szeretettel viszi az egyetemes erdélyi kultúrába. Leteszem lábaidhoz fiúi szeretettel a koszorút, melynek szallagján az ötvenéves aradi Kölcsey Egyesület hitvallása is ez: „Száz év múltán is visszakivánunk teremtő hiteddel”s A záróünnepségek Szöllősi István után az Arany János Társaság nevében dr. Ozoray László tanár szólalt fel, majd pedig a helybeli társaságok képviselői annyi koszorút helyeztek el a szobor talapzatára, hogy azt a virág magasan elborította. Az ünnepély a szomszédos Bogyányi-kúria melléképülete, Kazinczy szülőháza előtt folytatódott. Itt Marót Sándor, az Aradról elszármazott hírlapíró helyezte el az Akadémia régi emléktábláján a Szigligeti Társaság virágos koszorúját. Déli egy óra után hatalmas sátorban kétszáz terítékes közös ebéd volt. Az ebéden részt vett dr. Popp, a járás főbírája is, míg akika vármegyei prefektus is eligérkezett Érsemlyénbe, de hivatalos kötelesség miatt el kellett utaznia. A prefektus a rendezőkhöz intézett írásbeli üdvözlettel mentette ki távollétét. Az érsemlyéniek bizonyára sokáig fognak visszaemlékezni erre az augusztusi vasárnapra, amely a magyar kultúra ünnepe volt f Janovics dr. megpályázta az aradi színházat Ajánlott levélben küldötte el rövid kérvényét a városi interimár-bizottságnak — Radu Cornel dr. elnök nyilatkozata — Az aradi magyarságnak kell dönteni a színházi koncesszió bérbeadásának kérdésében Érdekes levelet hozott ma a posta az aradi városházára. Dr. Janovics Jenő kolozsvári színigazgató megpályázta az aradi színházat s a pályázati kérvényét ajánlott levélben küldötte el. Janovics dr. a kérvényben 30 esztendei színigazgatói múltjára hivatkozik és ígéri, ha az interimár-bizottság neki adja az idén az aradi színház bérletét, úgy nivcs és főleg botránymentes színházat ad. Janovics dr. pályázati kérvényével kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Radu Cornel interimár-bizottsági elnökhöz, aki kijelentette, hogy a színház bérletére vonatkozólag még nem döntött, előbb megvárja a temesvári interimár-bizottság határozatát. Ha a temesvári interimár-bizottság elfogadja Janovics színházi trösztjét és az aradi magyarságnak nem lesz kifogása ellene, úgy Janovics mellett dönt az aradi interimár-bizottság is. Most azonban a helyzet az, hogy amíg az összes pályázati kérvények be nem érkeznek, az aradi interimár-bizottság nem foglal állást a színházkérdésben. Az aradi cukorgyár kedden meg-IrPTIflI Rf.Af Nyolcszáz munkást alkalmazott a gyár illalkonásul az őszi gyártási kampányra — Nyolcszáz harddal kevesebb cukorrépát termesztettek az idén a termelők — Herczeg cukorgyári igazgató nyilatkozata Arad ipari életében új ritmust jelent az, hogy a cukorgyár a holnapi nappal ismét megkezdi működését. Megindulnak a gépek, újabb munkaalkalom kínálkozik néhány száz embernek és a répaföldekről százszámra indulnak el a répaszállító vagyonok az aradi gyár felé. A gyár működésének megindulása kapcsán beszélgetést folytattunk Herczeg cukorgyári igazgatóval, aki a következőket mondotta a cukorgyár üzeméről: — Általános szokás, hogy a cukorgyárak szeptember eleje körül kezdik meg működésüket. Az aradi gyár már holnap felveszi üzemét és a termelt 3500 vagyon cukorrépa, mintegy két hónap alatt kerül feldolgozásra. A gyár kapacitása napi 75 vagyon cukorrépa és hacsak valami előre nem látott dolog közbe nem jön, — mint például huzamosabb ideig tartó esőzés, amely gátolja a répaszállítást — a rendes idő alatt meg is munkálja az átvett répamennyiséget. Az üzemet 800 munkással veszszük fel, akik közül 400 nappal, 400 pedig éjjel dolgozik, tizenkét órai munkaidővel. A termelők azonban az idén lényegesen kevesebb répát termesztettek, mint például az elmúlt évben is. Tavaly 4500 hold volt bevetve cukorrépával, míg az idén csak 3200 holdat vezettek be. Ennek átlagosan a 12 százalékát lehet és feldolgozott cukormennyiségnek számítani. Természetesen sok függ a répa cukortartalmától is. • ■ ■ i I I . Tagadhatatlan, hogy az általános gazdasági krízist megérzi a cukorfogyasztás is, ezért mutatkozott elegendőnek a csökkenő cukorfogyasztás kielégítésére az idei 1200 holddal kevesebb terület répahozadéka. A gyár cukorkészletei felettt azután a bucuresti-i cukorközpont diszponál, amelynek rendelete alapján látja el a gyár a fogyasztópiacot cukorral. § SCHUCK ORTH. fiuinternátus BUDAPEST, VII., Kertész-ucca 38. Fennállása óta összes növendékeink — köztük számos erdélyi előkelő zsidó család gyermeke abszolút sikerrel vizsgáztak. Szeretetteljes gondosság. Mellékszámla nincs. Jövő tanévre jelentkezés már most elfogadtatik.