Aradi Közlöny, 1940. február (55. évfolyam, 24-47. szám)

1940-02-01 / 24. szám

Administrator delegat^ ARAD,­­ANUL 55. No- 24. Redactor responsabil: O'*"­ S TA U"B ER J AN OS 1940. február 1.» csütörtök. SZ. JAKAB GÉZA . Proprietară: Societatea Anonimă nr. 'editura ziarului Aradi Közlöny, inreg. in Reg. Publ. Periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. Róma véleménye: Lázas gyorsasággal közeledik a bábom teljes kibontakozása Berlin: Hitler bejelentette, hogy mm ismer egyezkedési Pár is: 1t német vezérkancellár elvesztette a játsz­mát Budjeni lovastábornok vette át a finnországi szovjet­ haderő főparancsnokságát „Egyetlen szó sem esett a semleges állam Róma. Az olasz lapok nem fűznek megjegy­zéseket Hitler kedd esti beszédéhez­ A cik­kekben kiemelik a beszédnek azokat a részeit, amelyek rámutatnak arra, hogy Németország mindenre elszántan néz szembe az eshetősé­gekkel. Általános meggyőződés, hogy Hitler be­széde megerősíti azoknak a jóslatát, a­kik szerint lázas gyorsasággal közeledik az az idő, amikor a háború teljes erejé­ben mutatkozni fog. London: Angol politikai körökben Hitler beszéde semmiféle meglepetést nem hozott. A beszéd ugyanazokat a nagy általánosságokat tartalmazta, amelyeket Hitler már ismételten elmondott és legfeljebb az nevezhető újnak, hogy Hitler most már Franciaországgal szem­ben is ugyanazt a hangot használta, amit An­gliával szemben már régebb idő óta alkalma­zott, — állapítják meg Londonban. Bern. (Rador.) A svájci sajtó részletesen foglalkozik Hitler német birodalmi vezér és kancellár tegnapi beszédével. A lapok általá­ban kommentár nélkül köztik a beszédet- A Bund című lap egyik alcíme így hangzik: mokról. Brüsszel. (Rador.) A belga sajtó részlete­sen foglalkozik Hitler vezér és kancellár ’­eod esti beszédével. A lapok hatalmas fő és alcí­mekkel ellátva közük Hitler beszédét. Berlin. (Rador.) A ném­et lapok Hitler be­szédével kapcsolatban a következőket írja­: — A Deutsche Allgemeine Zeitung azt hangoztatja, hogy Hitler kancellár határo­zott hangon jelentette ki: nem ismer egyez­kedést. A Berliner Lokalanzeiger szerint Hitler kancellár beszédében azt juttatta ki­fejezésre, hogy a jelenlegi háborúban a sze­gény nemzetek harcolnak a gazdag nemze­tek ellen-Paris. (Rador.) A francia lapok Daladier ér. Hitler ismeretes beszédével foglalkoznak. A Petit Parisien rámutat arra, hogy Daladier beszédét örömmel fogadták Washi­ntonban, Rómában, Brüsszelben és más semleges álla­mok fővárosaiban. Az Excelsior azt írja, hogy Daladier beszéde rámutatott a szövetségesek akaratára a totális háborúval szemben. A Le Journal Hitler beszédéről megállapítja, hogy egy olyan ember beszéde volt, aki tudja, hogy elvesztette a játszmát. A Dardanellák, a Márványtengert az Égei-tengerrel Összekötő­­tengerszoros ezúttal sem először és föltétlen bi­­zonyossá­ggal nem is utoljára. — újra a nagy­­politika napirendjére került. Ahol egykor, a gö­rög mondavilágban a lángoló­ szivü Leander, szerelmes vágyaitól űzetve átúszta a tengert, amely Európát Ázsiától itt elválasztja. — most modern partvédelmi erődítmények zárnak ki min­den ilyesfajta őrült próbálkozást, különös tekin­tettel a kémkedési hajlamokra. Sőt, — amint Sa­­rad­eghi török külügyminiszter csak nemrégiben is hangsúlyozta, — a török kormány, amely e fontos feketetengeri kijáratot hatalmában tartja, félreérthetetlenül kijelentette, hogy a Dardanel­lák pedig minden idegen hajó részére zárva lesz­nek, még ha olyan nagyhatalom is próbálkoznék a nem ajánlott tengeri sétáva­l, mint a szovjet ál­lamok szövetsége. Vagy mindegyik, vagy egyik sem: körülbelül ez volt Saracioglu markáns ki­jelentéseinek értelme és ebben egyúttal kifeje­zést nyert a Balkán-államszövetség egész politi­kai állásfoglalása is, mely két nap múlva kerül új kifejezésre Belgrádban, az újjászületett délszláv államszövetség fővárosában. Közismert tény, hogy a Balkán-államszövet­séget a résztvevő államoknak az a közös óhaja hívta életre, hogy együttesen tudják kivédeni bármely más nagyhatalomnak egyikük-másikuk­­kal szemben esetlegesen támasztott igényeit. A Balkán népei megismerhették a letűnt századok során azt a történelmi igazságot, amely abban nyilatkozott meg a gyakorlatban, hogy hol egyi­ket, hol másikat eszközül kívánta fölhasználni a maga saját közelkeleti céljainak elérésére. Ez a törekvés természetszerűleg ebentörekvéseket eredményezett és egyidőben ez volt az oka an­nak, hogy háború háborút követett a Balkán­­félszigeten­ ,,Európa tűzfészke“ "- mondották némi nagyképű fölénnyel ilyenkor a nyugati nagyhatalmak diplomatái, akik gondosan elmu­lasztották hozzáfűzni azt, amit viszont valameny­­nyien pontosan tudták, hogy ... viszont na va­gyunk ennek az­ okai.­... Nos, a Balkán népei ide­jén elégelték meg a távolról szított háborúságok szériáit és elérkezettnek látták az időt rá, hogy a maguk kezébe vegyék a saját életük intézését. Elég volt a vérből, amelyet távoli célok homá­lyos teljesüléseiért kellett áldozni eddig: ki ezzel a­ valutával kíván vásárolni, fizesse meg az árat. Az új viszonyok viszont olyan helyzetet te­remtettek, amelyek gazdasági okok miatt csak alátámasztották a Balkán-népek törekvéseit. A történelmi sorsszerűség nyilatkozik meg­ abban, hogy azon a földrajzi egységen, ahol eddig vér­rel vetették a földeket, annak az európai nagy­­politikának alakuljon ki éppen legfontosabb nyersanyag-bázisa, amely eddig csak stratégiai terepnek tudta elképzelni a Balkán földjét. A fél­évvel ezelőtt kirobbant fegyveres nyugati ver­seny, majd az ezt követő szovjet—finn háború az egymással szembenálló felek előtt egyformán fontossá tette, hogy a Balkán-államok nyers­anyag-bázisait megkímélje a pusztítás elszaba­dult ördöge és a háború apokaliptikus lovasai másfelé ragadják a romlás véres harciszekereit- Ez a közös gazdasági érdek erősebbnek mutat­kozik minden diplomáciai hadjáratnál és hatal­masabb védelmi vonal a legmodernebb acélpán­­céltorony-rendszer erődítményeinél is-Soha még kedvezőbb körülmények között (tehát nem ült össze a Balkán-konferencia, mint éppen most. Mindnyájan tudjuk, mennyire egy­másra vagyunk utalva és milyen fontos, hogy ezt a felismerést az érdekek kölcsönösen felsora­koztatott tényeivel támasszák alá az érdek­elt és egymásrautalt államok államférfiak Az érdekek összeegyeztetése és harmonizálása ebben a pil­lanatban történelmi súlyú és jelentőségű feladat: ezen a kérdésen állandósul, vagy dől a Balkán­­államsz­övetség tényleges jövője és minden ér­téke. Pál délszláv régensherceg, példája és Sa­racioglu török külügyminiszter nyíltsága voltak eddig biztató jelei e történelmi folyamat felisme­résének és az eredmények, amelyeket elértek ezek az államférfiak. — előbbi a szerb—horvát tényleges államegység belső megteremtése, utóbbi pedig a külpolitikai helyzetének félreért­hetetlenül világos­ állásfoglalása útján, — köve­tésre kell ösztönözzék az egymásra utalt álla­mok minden világosan látó államférfiad^_______ más eláss nép mindenkor isra marad sorsának** Róma. Grandi­­ igazságügyminiszter szerda délelőtt kihallgatáson jelent meg Mussolini miniszterelnöknél, akinek bemutatta a tör­vénykönyvek reformja ügyében kiküldött par­lamenti bizottság tagjait és jelentést tett a legújabb javaslatokról. Úgy tudják, hogy még ez év vége előtt elkészül valamennyi olasz törvénykönyv módosítása és Olaszországnak olyan törvénykezése lesz, amelyet teljes mér­tékben a fasiszta eszmék hatnak át- Mussolini miniszterelnök kijelentette, meggyőződésem sze­rint a törvénykezés reformjával foglalkozó bi­zottság munkálatait nem fogja megzavarni a fegyverek zöreje, mert az egész olasz nép nagyszerű példát ad annak a nyugalomnak, a­mellyel egy nagy nép mindenkor ura marad sorsának. Váratlan német támadás a Saar vidékén Páris. (Rador.) A Havas távirati iroda jelentése szerint a nyugati fronton, a rendes napi összetűzéseken kívü­l, hevesebb harcokról számol be. A jelentés szerint a Saar vidékén két gyors támadás történt német részről a jelentősebb francia tám­pontok ellen. A német csapatok december 15-ike óta nem kíséreltek meg erélyesebb támadást ezen a ponton, így meglepetésszerű volt a támadás. Először a német tüzérség kezdte meg az kenysége csekély volt. ütközetet, amelyet a francia tüzérségi támpontok ellen irányítottak s ezután a német roham csapatok megkezdték a tá­madást. A német csapatokat a francia tüzérség és gépfegyver osztagok vissza­vonulásra kényszerítették. Az áttörési kísérlet német részről a déli órákban megismétlődött, azonban ez is sikertelen volt-A csata ideje alatt a hadirepülőgépek tévé- 3 lei

Next