Ars Hungarica, 1982 (10. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Otto Wagner ifjúkori alkotása
templom állapota erősen leromlott; számos elképzelés született új célra történő felhasználására és ezzel kapcsolatos helyreállítására, átépítésére — szóba került itt raktár, székház, lakberendezési áruház, levéltár, könyvtár, könyvkötő üzem, kultúrközpont létesítése 24 —, mind ez ideig (1981. július) eredménytelenül. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE A Rumbach utcai szr. templom a múlt század második felében Európában, még pontosabban Közép-Európában virágzó zsinagóga-építészet nemzetközi szinten is számottevő alkotása.25 Az ekkor nagy számban épülő zsidó templomok sajátos stílusjegyeket mutatnak: nyílásaik többnyire félkörívesek, s e tekintetben a romantika „Rundbogenstil" irányzatával állnak rokonságban; dús díszítésük moreszk-bizáncias ihletésű, ami nyilvánvalóan a vallás keleti eredetét volt hivatva demonstrálni. A zsinagógák centrális elrendezése, kupolás lezárása - amely ekkor ugyancsak elterjedt volt — szintén e célt szolgálta, de a hagyományos (ortodox) rítus gyakorlati követelményei is szerepet játszottak: a templom középpontjában kell elhelyezkednie a tóra-felolvasó emelvénynek (bima vagy almenor), amelyet a hívek padsorai három oldalról fognak közre; az I. emeleti szinten húzódnak a női karzatok, s ezért az oldalsó ablakok helyett a világítás felülről oldható meg legjobban. A centrális elrendezésű, móros ornamentikájú újkori zsinagógák egyik első és nagy hatású példája Európában a Gottfried Semper által tervezett drezdai zsinagóga (op. 1838—40) , amelyet egészen a századfordulóig a típus számtalan variációja követett. Az első magyarországi bizánci-mór ízlésű templomot Pesten, a Dohány utcában építették Ludwig Förster bécsi építész tervei alapján.27 Mintás homlokzatával, öntöttvas karzataival számos más magyarországi zsinagógának mintaképül szolgált. Ugyancsak vasoszlopokat alkalmazott Förster a miskolci izraelita templom karzataihoz (ép. 1861—63, kivitelezte Vecsey és Gál),28 de vasszerkezetet találunk több más vidéki zsinagógában is (Kecskemét, Berettyóújfalu) — nyitván a széles karzatok, a nagy fesztáv kívánta meg az új építőanyag rendszeres alkalmazását.29 Bár a Rumbach utcai templom homlokzatát vakolat borítja, a falsíkot színes, mázas téglából készült mintázat élénkíti. Ebben Wagner az Európában a század közepén megjelent polychromia divatját követi, ami a korabeli Magyarországon még szokatlannak számított. Nem ismeretes, hogyan került kapcsolatba a bécsi Otto Wagner (1841—1918) , a pesti izraelita hitközséggel, miért kérték fel őt is a meghívásos pályázaton való részvételre. Az ifjú Wagner, miután másfél évig a berlini Bauschuléban tanult, 1861 és 63 között a bécsi Képzőművészeti Akadémián Van der Nüll és Sicardsburg tanítványa volt, tehát nem lehetett arról szó, hogy — mint ahogy korábban feltételezték 31 — L. Förster, akinek a nevét két magyarországi zsinagóga is fémjelezte, ajánlotta volna Wagnert mint tanítványát maga helyett; annál kevésbé, mivel Förster 1863-ban meghalt, és a Rumbach utcai izr. templom építése 1867-ben került napirendre. Véleményünk szerint a Pest és Bécs közötti intenzív kapcsolat mint általános magyarázat elégséges Wagner megbízatására. A bécsi építész igen magas színvonalon oldotta meg a feladatot, a magyarországi ro-