Ars Hungarica, 1982 (10. évfolyam, 1-2. szám)
1. szám - Tanulmányok - Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Otto Wagner ifjúkori alkotása
45 1868-ban elkészült tervei alapján fogtak az építkezéshez. Wagnernek a terveket részleteiben kidolgozó és az építkezést helyben irányító megbízottja Kallina Mór építész volt. Az építkezés már 1870. május 1-én megindult, az izraelita hitközség azonban csak június 14-én folyamodott építési engedélyért.9 Az 1870. jún. 13-i és júl. 5-i datálású engedélyezési terveken Felix Buzzi (Buzzi Bódog) aláírása szerepel, aki mint a munkálatokat vezető építőmester a kivitelezésért volt felelős.10 A tanács július 5-i ülésén jóváhagyta a templom és a hozzá kapcsolódó lakóház építését, azzal a kikötéssel, hogy a telek utcai határvonalát szabályozni kell, „és a kupola fedelének szerkezetes leírása tervben utólag bemutattassék".11 A telekszabályozás különösebb nehézség nélkül lezajlott - a hitközség telkéből a város nem egészen 2 négyszögölnyi területet 115 osztrák értékű forintért megvásárolt 120, a templom nagy, nyolcszögletű terét lefedő, vasszerkezetű kupola hatósági engedélyezésével viszont több probléma adódott, éspedig azért, mert a hazai építőgyakorlatban még szokatlan vasszerkezet engedélyezésének felelősségét az építési hivatalok nem merték vállalni. Kallina Mór már az építési engedély megadásának napján benyújtotta négy lapon a kupola terveit (sajnos nincsenek meg), és kérte ezek mielőbbi megvizsgálását és engedélyezését.13 A tervek először a Középítési (korábban: Építési) Bizottmányhoz kerültek.14 Ez elintézetlenül átadta a városi Mérnöki Hivatalnak, ahonnan augusztus 7-én visszaküldték a Középítési Bizottmányhoz továbbra is véleményezés nélkül, mondván, hogy ha egy mérnök adna is véleményt, „a város maga is nagyobbszerű monumentális épületeinek illetőleg terveinek megbírálásába, egyesek meggyőződésük s szakvéleményükbe soha meg nem nyugodott", így célszerűbb, ha testületileg - éspedig a Középítési Bizottmányban — döntenek az ügyben.15 A Középítési Bizottmány szeptember 13-án tartott ülésén úgy döntött, hogy a terveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsához terjesztik föl.16 A közmunkatanács 1870. okt. 20-án tartott ülésén kijelentette, hogy „a törvényben körülírott állása és hatáskörénél fogva jelen ügynek, melyben még az e-ső fokú városi hatóság sem határozott, hivatalos tárgyalásba nem bocsátkozhatik. De másrészt a város kívánságának eleget tenni óhajtván, műszaki osztályának véleményét netaláni használat és tekintetbe vétel végett aszármazni rendeli."17 1870. nov. 22-én a városi tanácsülés a közmunkatanács véleményét elfogadta, s ez alapján néhány kisebb szerkezeti módosítás elrendelése mellett megadta a vasszerkezetű kupola függőben tartott építési engedélyét.18 Ezzel elhárult az utolsó akadály is az építkezés elől, amely időközben jócskán előrehaladhatott. 1872 júniusában a hitközség már arra kért engedélyt, hogy az épület csatornáját a városi csatornába köthessék.19 s ez év őszére a templom a külső homlokzat kivételével készen állott, október 1 -én megtörtént az ünnepélyes zárókőletétel és a felavatás.20 Ez év végén már több istentiszteletet tartottak az új zsinagógában.21 A hivatalos tanácsi használatbavételi engedély kiadása késlekedett, mivel a templomhoz kapcsolódó lakóház nem volt még teljesen kész, sőt 1872 októberében a hitközség az ezen az épületen végrehajtandó változásokhoz kért engedélyt.22 1873. ápr. 1-én jelentették a tanácsnak, hogy az épület készen áll.23 Miután a tanács a műszaki vizsgálatot április 27-én, az orvosrendőri vizsgálatot április 30-án megejtette, május 10-én az egész együtteshez, tehát a zsinagóga- és lakóépülethez utólagos hatállyal május 1 -től kiadta a használatbavételi engedélyt. Elkészülése óta az épületen jelentősebb változtatás nem történt, a II. világháborúban csak a lakóházrész szenvedett kisebb sérüléseket. Viszont a használaton kívül került