Ars Hungarica, 1983 (11. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Sisa József: A pesti Új Városháza
Időközben a városi közgyűlés egy másik bizottságot is kinevezett annak megvizsgálására, szükséges-e egy új városháza felépítése, és ha igen, hol. A bizottság 1869. augusztus 19-én kelt jelentésében „új ... városház építésének szükségességét indokoltnak találja".18 Véleménye szerint e célra „a régi német színépületi telek egybekapcsolva a már felépített vigardai helyiségekkel" megfelelnének. Ez utóbbi javaslatot a közgyűlés elvetette, egyebek közt azért, mert a Régi Városháza „a felépítendő lipót utcai sörház laktanyai épülettel együtt - ha a törvényszék a hatóságtól elvétetik, egy ideig közigazgatási célokra teljesen elégséges leend".19 Tulajdonképpen ebben az indoklásban fogalmazódott meg először, hogy az új épület — ha a dolgok úgy alakulnak — városháza feladatát láthatná el. . 1870 elején végleg eldőlt, hogy a kormány elveszi a törvényszéket a városi közigazgatás jogköréből. A közgyűlés elhatározta, hogy helyette a telken városi hivatalok elhelyezésére alkalmas épületet, vagyis városházát emeltet.20 Ezt annál inkább megtehette, mert „az építkezés meg sem kezdetett, s így a terv költség nélkül átdolgozható sőt kivihető is, különösen midőn lényegében csak válaszfalak áthelyezése jöhet kérdésbe". Az építkezés lebonyolítására a közgyűlés építési bizottmányt küldött ki Gerlóczy Károly „h. tanácsnok elnöklete alatt". Az újabb módosítással Steindl hamarosan elkészült, nyilván a közgyűlés megfogalmazásának megfelelően a korábbi tervrajzokon keveset változtatva. Ebből a sorozatból ismert a pince, a földszint alaprajza (30. kép) és a „födél alakzat",21 valamint az épület keresztmetszete.22 Valamennyi tervlap 1870. április 20-i datálása, a Gerlóczy vezette bizottság jóváhagyásának kelte május 15. Valószínűleg ehhez a változathoz tartozik a homlokzatot ábrázoló, dátum nélküli lap is.23 (31. kép) A pince és a földszint alaprajza majdnem azonos a megépült állapottal, a gazdag gótizáló részleteket mutató metszetrajz elrendezését tekintve ugyancsak közel áll a mai épülethez. A homlokzatrajz mintegy gótikus tükörképe a megvalósult neoreneszánsz változatnak (34. kép), dús részletformáit szobrok gazdagítják. Ez a díszes épület a megelőző verzióhoz képest igen drága lett volna, a költségvetés mintegy 900.000 forintot irányzott elő.24 Időközben az építkezés előkészítése, sőt maguk a munkálatok is megindultak. Még 1869 végén két versenytárgyalást tartottak iparosmunkákra.25 Az építés vezetésével a tervezőt, Steindl Imrét bízták meg az 1870. január 28-án kelt szerződés értelmében.26 Eszerint Steindl az építkezés irányítása mellett köteles az időközben szükséges terveket és költségvetéseket elkészíteni, valamint saját költségén építési irodát nyitni. Ezért díjazásként az összes építési költség 5 %-a illeti, és ha az építkezés rendesen halad, negyedévenként 1500 forint előleget vehet fel. A kőművesmunkák kivitelezésére Buzzi Bódog építőmesterrel kötöttek szerződést. A régi Sörházkaszárnya lebontását 1870. április elején elkezdték,28 majd a városháza alapjainak kiásásával június 1-én az építkezés ténylegesen megindult.29 (Az alapok kiásása közben középkori ház és egy még korábbi temető maradványaira bukkantak.30) Ezt követően megállapították, hogy a talaj nem elég szilárd az épület alapzatának lerakására. Ezért a tanács által kiküldött szakértői bizottság javaslatba hozta, hogy a kiásott föld helyébe cement mész és buda-újlaki zúzottkőből álló 3 lábnyi vastag réteg rakassék le szilárd alapul s ezen építtessék azután az épület rendes alapja".31 A közgyűlés csak 1870 őszén vizsgálta meg a Gerlóczy-féle bizottság által jóváhagyott terveket és költségvetést. A szeptember 21-én tartott ülésen „a módosított moz