Sárkány János Ferenc (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára, 1906 (Budapest, 1906)

Az év történetéből

­ A debreceni Csokonai-ünnep D­ ebrecen városának legnépszerűbb és a magyar irodalom egyik legzseniálisabb költője volt Csokonai Vitéz Mihály, aki ezelőtt száz évvel halt meg élete tavaszán. Halálának századik évfordulóját 1905 május 21-én ünnepelte meg Debrecen és vele együtt az egész ország. Képviselve volt az ünnepen valamennyi nagyobb irodalmi tár­saság, kör és kulturális egyesület, élükön az Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi- Társaság kiküldöttjeivel. A költő iránt való hódoló kegyelet impozáns aktusa volt ez az ünnep és az ország minden részéből érkeztek vendégek Debrecenbe, hogy a nagy magyar poéta emlékének áldkozzanak. Az ünnep már szombaton, 20-ikán este kezdődött a vendégek fogadásával s a kol­légium énektermében tartott színielőadással, ahól Oláh Gábornak »Diákélet Csokonai korában« című alkalmi színművét adták elő műkedvelő kollégiumi diákok. Másnap reggel alkalmi istentisztelet volt a refor­mátus nagytemplomban, ahol Könyves Tóth Kálmán lelkész szép beszédet mondott Csokonairól.­­ Ezután díszülés volt a »Bika«-szálloda dísztermében. Itt Géresi Kálmán, a Cso­­konai-kör elnöke mondott irodalomtörténeti beszédet, melyben főleg Csokonainak a deb­receni kollégiumhoz való viszonyát s kol­légiumi tanulmányainak a költőre való hatását fejtegette. E felolvasás után a városi dal­egyesület elénekelte Csokonainak »A reményhez« című dalát, majd Szabolcska Mihály adta elő »Strófák Csokonai százados ünnepére« című gyönyörű költeményét. Csokonai Vitéz Mihály, 32

Next