Athenaeum, 1839/1. félév

1839-03-31 / 26. szám

A-f kl . AI­­ J AJ . ^ TUDOMÁNYOK* ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK* TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEMI, VÖRÖSMAILT JJ 3 szerkesztő társ: BAJZA, A HARMADIK ÉV. *» Első félév. Pest. martins* 31. 1839. SSO. szám. Tartalom . Vázolatok a’ magyar népiség’ történetéből a’ török uraság’ korszakában (Horváth Mihály). — Színpadi szabadság Angliában (Fáncsy). — Féltés (Beöthy Zsigmond). — Emlékezet (Ormós László). — A’ szerelemféltő. Folytatás (Kúthy Lajos). — Magyar játékszíni krónika (V.). — Nyilatkozás Világfi’ aph­orismái iránt (P. Horváth Lázár). — Egyveleg. Vázolatole a’ magyar népiség’ történetéből a’ török uraság’ korszakában. Magyarországi’ népi­ségi (volkstlaimlicher) charactere honi történetünk’ harmadik szaká­nak kezdetén tetemes változást szenvedett; kü­lönféle, részint politikai, részint vallási körül­mények föltételező ’s elhatározó befolyást gya­­korlanak arra. Nemcsak a’ fennálló állapotok nyertek részint élesebb bélyeget, h­anem­ a’ hosszas belforrongás’ és külkifolyás’ eredmé­nyeként uj alakulások, uj színek is tarka ve­­gyületben tűnnek elő. Azon irány, mellyet az anjoui h­áz’ két fejedelme ’s később Mátyás a­­dának, a’ belső népviszonyok ’s állapotok’ kifej­lődésének ’s az intézmények, mellyek által azt elősegíteni törekvőnek, nagy részint már a’ mohácsi ütközet előtt megakasztattak, ’s bom­lásra juttattak a’ II. Ulászló és II. Lajos’ erő­­telen kormánya alatt eláradó nemesi fék- ’s törvénytelenség szülte szétoszlás és az itt is hamar meggyökesült vallásujítás által. Az el­lenkirályok’ czivódásai ’s harczai közti haladá­sában mind a’ kettő kevés, gyönge akadályokra talált; később pedig a’ török kényuraság által terv szerint is elősegítteték. A’ külön néptörzsököknek, mellyek bo­nunk’ népességét tevék­, sajátságos érdekei a’ közzavarban kevésbbé tűnnek elő ; sőt némelly vidékeken ’s időkben némikép egyesülni is lát­szanak azon harczban, mellyet a’ vallási sza­badságért­ a’ kormány ’s térítők’ buzgalma, a’ polgári fennállásért pedig a’ török konyiga el­len vívtanak. De egészben tekintve, az időnek önsúlya sem valt képes egygyé olvasztani a’ külön nemzetiségi elemeket; néhol pedig ’s némi részben még nagyobb hézag támadt kö­zöttük. Bocskay’ pártja az töröki karponai gyűlésen nyilván panaszkodik, h­ogy a’ német lakosságú városok a’ német birodalomban és kormányban bizakodván, gyülölséggel, nem ritkán üldözésben nyilatkozóval, viseltetnek a’ magyarok ellen, ’s egyáltalán nem engedik meg azoknak falaik közti házat venni és tiszt­séget viselni. Ez pedig nemcsak egyesek iránt nyilatkozó indulatként, hanem általános nem­zetiségi idegenkedésként tekintendő, miután ugyanazon rendek’ tanúsága szerint a’ német városi tanácsnokok több helyit ma­gyar tör­vényekkel sem akartak élni ’s a’ községet a’ fölebbviteltől eltiltották. Ez volt oka az említett gyűlés’ azon kívánaténak, hogy ,,a’ városbeli 26

Next