Athenaeum, 1841/1. félév

1841-03-21 / 34. szám

Klső félév. — mmmm­. ötödik év. Pest, martins* 31. 1841. 341. szám. Tartalom: A’ szláv népek. Folytatás (Molnár Sándor. — Olga. Folytatás (—r— . — Tárcza. Magyar játékszíni kró­nika­­ II. és *** és v.). — Nyilatkozás az országos igazgató választmány’ részéről. — Évnegyedi előfizetés. A­' szláv népek. (Folytatás.) Sokáig­ ellenszegült Litvánia a’ lengyelor­­szággal­ szorosai­!) összeköttetésnek — a’ vallás állván ellent—, de végre minden sikerülni látszék; a’ lengyel nemesség, a’ jesuitákkal szövetkez­ve, következetesen és fáradalommal dolgozik azon, hogy a’litván tartományok’ nemességét, Podolia , Volhinia ’s keleti Galicziában, catholi­­cussá ’s lengyellé tegye. A’ néptömegnek az orosz-görög egyház’ h­agyományihoz viseltető konok ragaszkodása a’ teljes összeolvadásnak áthághatlan gátat vetett ugyan ; de mégis volt remény, a’ h­itegyesü­lés (unió) által, melly a’ görög egyház’ kü­lszokásait meghagyá, lassan­ként czélhoz juthatni, ’s valóban sok is éretett el; csak egy ponton ment egészen füstbe a’terv, a kisoroszoknál, leginkább ezeknek azon részé­nél, melly szorosabb értelemben kozáknak ne­veztetik. E’ rosz kimenetel volt az első fordu­latpont Lengyelországnak mindeddig folyvást növekedő hatalmában, ’s Oroszországnak Len­gyelországon tett első hódítása. A’ kozákok vagy kisoroszok fontosabb szerepet játszanak amaz országok’ történetében, mint közönségesen hi­szik; az ő tartományok képezte a’ régi Kiev nagyherczegséget; az ő birodalmuk volt az, mellyet Batu szétrombolt, m­ig őket magokat éjszak és nyugat felé nyomná. De a’ legbátrabb férfiak csakhamar összegyűltek apró szövetsé­gekben, mellyek rabláson alapultak, ’s mellyek­­nek főczélja a’ hitlenek, azaz a’ mogol-tatár csordák’ legyőzése volt. Egész a’ tizennegye­dik századig csekélyek maradtak e’szövetségek, de attól fogva mind inkább emelkedtek ;a’ körül­fekvő országokból megszökött embereket mind befogadták, ’s csak azon egy elmulaszth­atlan föltételt szabtak, hogy e’jövevények a’görög vallásra térjenek. Itt a’ hitlenekkeli harczban , de egyszersmind valamennyi egyéb szomszéd el­leni kalóz- és rabló-táborozások közt, egy nyers ugyan , de erős és szabadságszerető nemzedék serdült föl. Lengyelországhoz, mint leghatalma­sabb szomszédhoz, támaszkodtak a’ kozákszö­vetségek,’s elismerék felsöségét, de a’ státust szünetlen rablásaik ’s hadakozásaik által sok diplomatiai zavarba hozták Kriminél és a’ portá­val, úgy hogy sürgetőleg szükséges len , sző­kébb határokat szabni nekik és szigorúbb rend alá vetni őket. De szerencsétlenségre e’ szigo­rúbb alárendeléssel a’ státus’ törvényei alá a’ görög-orosz népre a’ hitegyesülést is, azaz né­zete szerint a’ pápa’ uraságát, ’s egyszersmind a’ szabad parasztokra a’ lengyel nemesség’ ura­ságát akarták tukmálni *). Ezért feltámadt a’ *) Igen bélyegző a’ fölzendü­lt kozákok’ értelmére nézve a’ következő körülmény , miután egykor egy szerencsés viadal után benyomultak Bal­ta’ városba ; egy lengyel nemes embert, egy catho­licus papot és egy kutyát egymás mellé felakaszt.

Next