Athenaeum, 1841/1. félév
1841-03-21 / 34. szám
Klső félév. — mmmm. ötödik év. Pest, martins* 31. 1841. 341. szám. Tartalom: A’ szláv népek. Folytatás (Molnár Sándor. — Olga. Folytatás (—r— . — Tárcza. Magyar játékszíni krónika II. és *** és v.). — Nyilatkozás az országos igazgató választmány’ részéről. — Évnegyedi előfizetés. A' szláv népek. (Folytatás.) Sokáig ellenszegült Litvánia a’ lengyelországgal szorosai!) összeköttetésnek — a’ vallás állván ellent—, de végre minden sikerülni látszék; a’ lengyel nemesség, a’ jesuitákkal szövetkezve, következetesen és fáradalommal dolgozik azon, hogy a’litván tartományok’ nemességét, Podolia , Volhinia ’s keleti Galicziában, catholicussá ’s lengyellé tegye. A’ néptömegnek az orosz-görög egyház’ hagyományihoz viseltető konok ragaszkodása a’ teljes összeolvadásnak áthághatlan gátat vetett ugyan ; de mégis volt remény, a’ hitegyesülés (unió) által, melly a’ görög egyház’ külszokásait meghagyá, lassanként czélhoz juthatni, ’s valóban sok is éretett el; csak egy ponton ment egészen füstbe a’terv, a kisoroszoknál, leginkább ezeknek azon részénél, melly szorosabb értelemben kozáknak neveztetik. E’ rosz kimenetel volt az első fordulatpont Lengyelországnak mindeddig folyvást növekedő hatalmában, ’s Oroszországnak Lengyelországon tett első hódítása. A’ kozákok vagy kisoroszok fontosabb szerepet játszanak amaz országok’ történetében, mint közönségesen hiszik; az ő tartományok képezte a’ régi Kiev nagyherczegséget; az ő birodalmuk volt az, mellyet Batu szétrombolt, mig őket magokat éjszak és nyugat felé nyomná. De a’ legbátrabb férfiak csakhamar összegyűltek apró szövetségekben, mellyek rabláson alapultak, ’s mellyeknek főczélja a’ hitlenek, azaz a’ mogol-tatár csordák’ legyőzése volt. Egész a’ tizennegyedik századig csekélyek maradtak e’szövetségek, de attól fogva mind inkább emelkedtek ;a’ körülfekvő országokból megszökött embereket mind befogadták, ’s csak azon egy elmulaszthatlan föltételt szabtak, hogy e’jövevények a’görög vallásra térjenek. Itt a’ hitlenekkeli harczban , de egyszersmind valamennyi egyéb szomszéd elleni kalóz- és rabló-táborozások közt, egy nyers ugyan , de erős és szabadságszerető nemzedék serdült föl. Lengyelországhoz, mint leghatalmasabb szomszédhoz, támaszkodtak a’ kozákszövetségek,’s elismerék felsöségét, de a’ státust szünetlen rablásaik ’s hadakozásaik által sok diplomatiai zavarba hozták Kriminél és a’ portával, úgy hogy sürgetőleg szükséges len , szőkébb határokat szabni nekik és szigorúbb rend alá vetni őket. De szerencsétlenségre e’ szigorúbb alárendeléssel a’ státus’ törvényei alá a’ görög-orosz népre a’ hitegyesülést is, azaz nézete szerint a’ pápa’ uraságát, ’s egyszersmind a’ szabad parasztokra a’ lengyel nemesség’ uraságát akarták tukmálni *). Ezért feltámadt a’ *) Igen bélyegző a’ fölzendült kozákok’ értelmére nézve a’ következő körülmény , miután egykor egy szerencsés viadal után benyomultak Balta’ városba ; egy lengyel nemes embert, egy catholicus papot és egy kutyát egymás mellé felakaszt.