Athenaeum, 1841/1. félév

1841-04-08 / 42. szám

ÖTÖDIK tv. Első félév. Pest, április* ISII. -IS* szám. Tartalom . Eszmék a* hütlenségi vétkekről. Folytatás (Tóth^Lőrincz). — Kancsalok a’ magyar academia előtt f&jPVi. — Lester Mari. Vége (—In—­­ — Tár ez a: Magyar academia. — Magyar játékszíni krónika (*•*). — Literatúrai mozgalmak (S. F.). — Adakozások Kölcsey’ emlékére. X. Közlés. Észtnek a’ hütlenségi vétkekről. (Folytatás.) II. A’ felségsértési ’s hütlenségi vétkek’ ter­mészete ollyan, hogy azok’ fogatomnak ’s bűn­tetésének kelletinél tovább terjesztése, vagy ismét kelletinél szőkébb körre szorítása a’ pol­gári szabadságra egy részről, a’ polgári bátor­ságra ’s jó rendre más részről a’ legkártékonyabb befolyással lehet. Semmiből nem következhetik nagyobb ve­szély a’ polgári szabadságra, mint ezen törvé­nyek’ meghatározatlanságából, melly bírói ön­kénynek nyílt mezőt tár, ’s ezt, bírói helyzete fölött, törvényhozóvá emelvén, a’ társasági alap­hatalmak u. m. bírói és törvényhozói hatalom’ vészes összezavarására vezet, mellynek az e­­gész alkotmányi gép’ végromlása elmaradhatlan következése. — Hasonló eredményre vezet azon ok is , ha e’ törvények’ meghatározásában nem a’ szoros és magas jogi szempontok, hanem ön­kény ’s ijesztő rendszer uralkodnak. — Minél szabadabbak valamelly népnél a’ polgári intéz­­mények, annál szorosbak a’ korlátok, mik közé ezen utálatos bélyegű bűnök’ fogalma szorítva van; ’s minél nagyobb erőt vett az önkényes uralkodás ’s az ezzel együtt járó bizalmatlanság és aggodalmas szt­kkeblű­ség felülről, — és szolgai elvetemültség alulról, annál könnyebben ’s gyakrabban kereszteltetik mindennemű kihá­gás , minden bár hatástalanul elzengett szabad szó ’s keveset jelentő, csekély vagy semmi kö­­vetkezést tett ezen bűnök’ iszonyatos nevével, ’s lesz az emberi élet ’s becsület, áldozatává egy szónak, egy véleménynek ! — A’ melly népnél határozatlanok, vagy igen is számosak a’ hűt­lenségi bű­n’ czikkelyébe foglalt ’s az az alá so­rozott esetek, ott szomorúan biztos jelenség van, hogy nem a’ szabadság’ éltető szelleme leng, hanem önkény’ és szolgaiság’ fojtó levegője rot­­hadoz. Hol az e’ körüli fogalmak ingatagok , a’ bűntett’ meghatározása ’s a büntetés’ fokonkén­ti kiszabása bárminő önkényre van bízva, ott a’ legjobb, legbékesebb polgár is folyvástt veszély­ben forog , hogy legártatlanabb , legjobb szán­dékkal mondott, legfölebb hazafias föllángolás miatt melegebben ’s élesebben kifejezett szavai bűnökké, — hogy az maga, mit a’ természet ma­gas erénynek nevez, a’ legtisztább honszere­lem , vétkes merényletté bélyegeztetnek. A’ történetek’ lapjai számos példával erősí­tik ez igazságot. Minden uralkodó, a’ római im­­peratoroktól kezdve Napóleonig — kiknek önké­nyes kormány ’s népszabadság’ elnyomása volt törekvésük — ott kezdé munkáját, hogy minden legcsekélyebb szót és tettet, mellyet a’ felvilágosultabb kormányok legfölebb rendörsé- 42

Next