Athenaeum, 1842/2. félév
1842-12-06 / 68. szám
Második félév. -----------------»K HATODIK ÉVT^m—--------------- ATHENAEUM. l'est, kedd, december 6.1§13. 68. szám. Az Athenaeumból hetenként háromszor, úgymint, kedden, csütörtökön és vasárnap jelenik meg fél félév. Ara helyben kihordással félévre 3 ft., postán 3 ft. 48 krp. Évnegyedenként is válthatni példányt 1 ft. 40 kr. helyben, és 2 ft postán. — A’ szerkesztőség ismeretlen kéztől csak bérmentes leveleket fogad el. — Kiadó hivatal Pesten, Borz-utczában (Neumayer ház 222. szám) az apácza-templom közelében, földszint jobbra. Irodalom. Bankismeret. Irá Brassai Samu. Kolosvártt, özvegy Bárráné és Stein’ tulajdona. 1842. 81. (10 és) 359 lap. (Vége.) Az angol bank, mint közönségesen tudjuk, az országnak legsürgetőbb szükségeiben (franczia háborúkor), ennek a’ bankhoz folyamodása által ferde munkálatokban érezpénzéhez nyúlásba, hoszszú időre kölcsönzésbe stb.) bonyolódva (midőn többnyire nem csekélyebb dolog forga fenn, mint az angol birodalom’ léte vagy nem léte), végtére jegyeinek beváltására képes nem volt; ezt tehát a’ kormánynak ’s később a’ parlamentnek hozzájárultával, a’ múlt század’ végével megtagadta vagy megszüntette, ’s tartott ezen állapot egészen a’ jelen század’ harmadik tizedéig, mint szerző is előadó. Illy állapotban a’ jegyek magokra lévén hagyva, természet szerint cursust—folyamot — kaptak, azaz nem lévén pénztár , melly azokat födözze ’s beváltsa, csak azon ingékony hitel adott mindig a’névértéken alul hol kisebb hol nagyobb becset a’ jegyeknek, hogy valamikor mégis csak elenyészik a’ háború, ’s ezzel járó roppant költség és veszély , és a’ bank visszaszerezhetvén a’ szükséges érezpénzt és biztosságokat, előbb utóbb be fogja jegyeit, mint igértetett, váltani. Természetes az is , hogy ez időközben többé nem anynyira a’banknak, mint az országnak állapotjáról ’s hiteléről lehete szó. A’ mint tehát maga az ország veszélyben forgott, úgy állott folyamban a’ bankjegyek értéke is. Szerző’ előterjesztése szerint (149. lapon) 1800. évtől 1808-ig a’cursus százon alúl 2 és 8 közt ingadozott (azaz száz fontnyi jegyet 2 és 8 fonttal kevesebben vettek el a’ körforgásban), a’ midőn 1809-ben egyszerre 14 lett az árcsökkenés. — És miért ? Mert Napoleon, Anglia’ halálos ellensége, 1809- ben a’hatalom ’s dicsőség’tetőpontján, ’s Austria’ uralkodójának, Anglia’ előbbi szövetségesének leányával házassági, ’s Anglia elleni frigyben, stb. — 1811-ben a’ bankjegyek’ árcsökkenése Angliában százon alúl 20, 1812ben 25,1813ban 29. Miért? Mert Napoleon a’legrettentőbb haderővel, mellyet valaha a’ világ látott — a’ világ’ uralkodását bevégzeni akaró — az orosz roppant birodalomba vont, lever mindent mi elébe akad, Smolensket rohanással beveszi, siet Moskauba, szétveri a’ nagy moszka hadat, ’s győzelemmel lép be a’ birodalom’ régi fővárosába ’s czárok’ erős várába. Már 1814ben a’bankjegyek’ folyamát százon alúl 14re látjuk emelkedni. Miért?Mert még 1813- diki octoberben a’ nagy óriás Lipcsénél legyőzetvén, 1814-ben már Francziaország’ trónjáról is lemondani kénytelen stb stb. ’S mit csinál szerző ezen eseményekkel a’ bankjegyek’ irányában ? Több lapokon keresztül más elvekkel bíbelődik, de a’ mellyek csaknem valamennyin, a’ fő történetből — Napoleon’ szerencséjének állásából— különben is önként (nem: önkényt) folynak, míg végre a’ 149. és 150. lapon „más fontos körülményeket is“ megérint,a’ 152. lapon már meg is nevezi, hogy „az új kor Prometheusa a’ szent Helena’ szigetére szegezteték ’s Európa békéje biztosítva jön“, de mindjárt alább ismét régi nótájára fordul: ,,A’jegyek árbecsének — úgy mond — alpárihoz közeledése jelenté, hogy az arany és papiros mennyisége kellő arányba kezdenek jőnii , holott 1-ször szerző’ állításával egészen homlokegyenest ellenkezőleg épen azon időben , mellyről szerző a’ mondottat állítja, valának a’ banknak csaknem legtöbb jegyei forgásban , ú. m. 1814ben közel 29 millió , menynyi az előtt soha egyetlen egy évben sem volt (’s csak 1817ben hágtak egy millióval fölebb), érczpénzének pedig épen 1814-ben volt a’ bank ’s egész Anglia, pénzerejének az eldöntő háború miatti legnagyobb megfeszítése miatt, legnagyobb szűkében , és igy az arany és papiros mennyisége épen ekkor volt a’ legtávolabb arányban , és mégis 2-szor épen ezen időben nem hogy csökkent, sőt inkább emelkedett a’jegyek’ értéke, t. i. az 1813-dik évi 1(1oon alóli 29-ről, 1814-ben 14-re hágott fel, tehát (a’ fő okon: a’jegyek’beváltásának megszüntetésén felül) egyes-egyedül csak a’ háborús szerencsés kimenetelnél fogva. Több hibás alkalmazása közöl a’ szerzőnek még egyet emelek ki az angol bank’ történetére nézve. A’155. lapon: „Alaptőkéje —úgy mond — ezen túl és máig 14,553,100 sterling fontra megy. Ellenben forgó jegyei 1819ben 25 millió (én csak kerek számot írok), 1820-ban 24, 1821-ben 20 millió öszveget tett, és soha 1833ig 17 és 20 millión alúl nem szállott. Ebből megtetszik, mennyire megbátrodott nyerészkedésében a’ bank, midőn forgó jegyei, alaptőkéjét legalább is 3 millióval mindig meghaladók“. Ezekből szerzőnek több hibás nézetei, ’s a’ bankműködések’ és szerkezet’ teljes nem tudása tűnnek ki. Mindenek előtt a’ tárgy’ megértésére lássuk a’ banknak egy évi számadását, például 6-68