Athenaeum, 1842/2. félév
1842-12-06 / 68. szám
539 540 pen azon korból, mellyről szerző imént szólott (a’ bírált munka’ 172. lapján is látható): Angolbank’ állapotja 1832. február’ 29 ilikén Vagyon font sterling Kincstárjegyek, váltók ’s egyéb biztosítékok (Securitäten) .... 24,199,680 Vert és veretlen arany és ezüst. 5,293,150 Az ország’ állandó tartozása. . . 14,686,800 44,170,630 Adósság Forgásban levő bankjegyek . . . 18,051,710. Országos és magán letétek . . . 8,937,160 Banktőke (a’ részvényesek’ betéte)...................................................... 14,553,000 41,541,870 Ezen számadásból — szerző’ jegyzeteire hivatkozóig — megtetszik: 1. hogy az alaptőkéhez (jobban : banktőkéhez) mérni a’ jegyek’számát, mint szerző tévé, szörnyű tévedés, midőn látjuk, hogy mindkettő adóssága a’banknak ; a’jegyek adósság (kötelezvények) az elfogadó ’s forgató közönség’ irányában, a’ banktőke (részvényesek betéte) adósság a’ részvényesek irányában; 2. a’ bank’ egész vagyona (44 millió kerek számban) forgásban levő jegyeit (18 millió) jóval meghaladja; és 3. jóllehet forgásban levő jegyet, a’ vert és veretlen aranyat (5 millió kerek számban) mintegy háromszor haladja (ezt mondhatná már szerző igazi bátor nyerészkedésnek), mégis mind e’ mellett 4. minden pillanatban (azaz rövid időközben) képes a’ bank, bár három annyi jegyeit beváltani, mert úgy nevezett biztosítékai mind ingó zálogok , csak rövid kölcsön fejében adottak , tehát mind könnyen és rövid idő alatt behajthatók vagy készpénzzé fordíthatók, ’s ezek maguk 24 millión felül terjednek, és a’jegyek’összes számát (18 millión felül) jóval meghaladják; tehát , 5. jóllehet a’ kormány’ vagy ország’ állandó tartozása (permanent debt), melly, tudnillik hosszú időre adatott, 14 millión felül rúg, de erre a’banknak, legnagyobb veszély’ esetében is, azaz ha minden jegyek beváltás végett előmutattatnának , szüksége épen nincsen, és ezért, még pedig csupán ezért, adathatott hosszú időre ; 6. ezen állandó adósság igen összeütvén a’ banktőkével, a’ részvényeket (részvényesek’ betett pénzét) igen czélirányosan födezi, mert a’ részvényesek, a’ bank’ feloszlásáig (tehát hosszú ideig) részvényüket (betett pénzüket) úgy is viszsza nem követelhetik (ha csak a’ társaság másképen rendelkezni, például egy bizonyos részt viszszafizetni nem akar). Azonban a’ részvények ezen födözésére a’ közönségnek semmi gondja; innen 7. újabb számadásokból az angol bank mind a’ banktőkét, mind az ország’ állandó tartozását ki szokta hagyni. Nézzük a’ leges legújabb számadást : London , 1842. aug. 20. Az angolországi bank negyedévi állapotja május’21től aug. 13dikáig Adósság Jegyforgás Letétek . . Vagyon Biztosítékok 22,525,000 Erezrudak : 8,496,000 31,021,000 Fölösleg: 31,021,000 Bezzeg! itt láthatja szerző, milly szörnyű merész (?) nyerekedő az angol bank még most is (némelly más magyar bankisták’daczára is), midőn jegyei’ jóértékű alapját (az érczrudakat) majd harmadfél annyival meghaladják, a’ letéteket is pedig ide számítva, az érczrudak’ értéke alig több egy negyedrésznél! vagy tán ezek is Law-isták? Valóban a’ tudomány’mostani állásában olly nevetséges bankfirkákat, mint, fölötte csekély kivétellel magyarjainkét, bajosan találhatnánk széles e’ világon. Mindezek, úgy vélem, untig elegendők arra — fájdalommal kell mondanom — hogy a’ mivel szerző maga nem birt, azt nem is adhatott, hogy a’ bírált munkából azon tárgyról, melly fő czélja vislt, nemcsak nem lehet alapos ismeretet szerezni, hanem az fogalomzavarokkal is van tele ; fájdalommal kell is mondanom, mert szerzőtől , kinek tollából már sok jót, alapost ’s kitűnőt bírunk , e’ részben is csak jeleset várhatónk ; fájdalommal, mert egy tetemes fáradsággal, készültséggel ’s költséggel készített munka a’magyar közönségnek , hanemha helyes elvek szerint újra dolgozna, végképen elveszett. Végül, a’ különben érdemekkel dús szerzőnek és hazafinak bocsánatát reményivé, bátor vagyok jobbomat, ha netalán szigorú bírálatommal megbántottnak érzené magát, ámbár semmi tőlem távolabb nem volt még gondolatomban is mint a’ bántani akarás , engesztelésül nyújtani. Ha középszerű írók’ botlásait is a’ közönség’ rovására szó nélkül hagyni nem szabad , annyival inkább köteleztetünk a’ tévedéseknek, kivált alapokbani tévedéseknek, őszinte kimutatására ott, hol még a’ szerzőnek kitűnő személyes jelességei és egyébkénti érdemei a’ tévedések’ terjedésében nagy tekintélyül szolgálhatnának. JFvi 18,952,000 9 330,000 28,282,000 2,739,000 Tükör. Alunni mennek itt, hull a’ levél Zizegve csendesen____jó éjszakát! Ember leszedte fáról a’ gyümölcsöt, Az ősz leszedte gallya’ dalnokit. Hiába várok édes hang után.... És feltekintek , hol magasra nőve Hársak fölött kinyúl az úri ház. Fedél alatt, magános szegleten , Kis fészke mellett a’ vándormadár Búsan csevegve fel ’s alá nyilat ! Nagy útra kél szelidebb ég alá, Mint elvonúl hideg pillantatokban Egy jobb jövő felé a’ gondolat. Leheljen újra a’ kihalt mező, Ő visszatér és honját megtalálja ,