Athenaeum, 1843/1. kötet

1843-06-15 / 11. füzet

527 aristócratiai időkornak tulajdona volt; a’ mostani egy népszerűbb szá­zadot jelent. Nagy uraknak többnyire rósz i­­rásuk van ’s ezen rósz irásban én né­mi gőgöt és követelést látok. Napo­leon , minél inkább nőtt hatalma, annál olvashatlanabbúl irt, esannyi­­ra hogy végtére ministerei alig tu­­dák olvasni gondatlan karmolásait, ’s gyakran a’ legnagyobb zavarban vol­tak , midőn sietős parancsait olvasni kellett, írást ér, négyfélét különböztetek meg: 1) szép is olvasható is; 2) szép de olvashatatlan, vagy legalább nem könnyen olvasható; 3) rút, de olvas­ható; 4) rat is olvashatatlan is. Szép irás, hacsak írnokok nem vagyunk, fényezési czikk ; az olvasható az, mit minden embertől megkívánhatunk, ki magát növeltnek tartja. Nálunk ma­gyaroknál irás’ tekintetében legin­kább asszonyainkra lehet panasz, mi azt mutatja , hogy asszonyaink’ neve­lése nem a’ legjobb­ férfiúink’ írásá­val általában meg lehet elégedni. Van­nak azonban még is kínozva kivált a’ szerkesztőségek, magyar tudós tár­saság és könyvizsgálók olvashatlan kéziratokkal , ’s nem ritkán történt már, hogy a’ munka a’ kézirat’ ol­­vash­atlansága miatt nem tudott ked­vező ítéletet nyerni. A’ rész írást megjavítani igen tanácsos és nem is nehéz, csak egy kis akarat kell hozzá. — a — Lapszemle. XVIII. Regélő 41 — 44. szám. — A’ 41. és 42. számban ezen czim a­­latt: Pozsonyi képek az or­szággyűlési életből Vachot Imrétől közöltetik egy czikk, melly­­ben az értekező Pozsonyt és környé­ket akarja megismertetni. A’ czikk nem­ épen rész, de nem is az, minek lennie kellene és lehetett volna. Mi e’ nemben magától Vachot Imrétől is, ha tanulságosabbat nem , de sokkal mulattat­óbbat, érdekesbet olvasónk már. E’ leírás úgy tekintve, mint a’ hogyan azt tudományos férfi, kinek topo-vagy chorographiai hűség czél­­ja, készítené, nem eléggé ismertető ’s a’ mennyiben az is, alkalmasint nem Vachotnak, hanem Korabinszky és Ballusnak, kiknek nevére ő maga is hivatkozik—kár, hogy Vályi An­drást és Bélt is meg nem tekintette — érdeme, mint gyönyörködtető kép, vagy pittoresque-tájfestés nincs elég­gé élénk színekkel ecsetelve , a’ vo­nások nem elég élesek, hanem, véle­ményünk szerint, határozatlan él ösz­­szefolynak. Az előadás nem szabály­­szerű, hanem rend nélkül szökdelő; hátul sorol elő ollyakat, miknek elül kell vala áll­ n­ok, vagy viszont. Úgy látszik a’ czikk’ írója előbb írt, mint gondolkodott, ’s nem gondolá át tárgyát. Általános hibája sok fiatalabb írónknak, kik jobban szeretnek írni, mint tanulni. E’ leirás felületes vá­­zolat ugyan , azonban, mint érintők, nem rész, nészfi egészen haszontalan. Lesznek olvasók, kik találnak benne o­lyast, mit még nem tudtak. Óhaj­tandó azonban , hogyha e’ „Pozsonyi képek“ folytattatni fognak,igy­ekezzék szerzőjük ha tanulságos nem bír, leg­alább gyönyörködtető lenni, és igye­­kezzék előadásába azon élénkséget hozni. Mineley előbbi írásait bélyegzi, hogy lankadt beszédei és bágyadt színezése mellett a’ Regélő’ olvasói el ne aludjanak, ’s általában ő, ki már jobban irt, vegye jeligéül irodal­mi munkálatainál eme’ latin monda­tot : nunquam retro! Az O­t­t­i­­­i­á­h­o­z irt levelek b elsejében a’ Szózat’ melódiáját ille­tőleg , a’ másodikban pedig a’ nők’ köréről és társalgásaikról mondat­nak figyelmet érdemlő észrevételek. A’ czikk’ névtelen írója gondolkodó fejet tanúsít. 33

Next