Athenaeum, 1843/1. kötet

1843-06-15 / 11. füzet

527 aristócratiai időkornak tulajdona volt; a’ mostani egy népszerűbb századot jelent. Nagy uraknak többnyire rósz irásuk van ’s ezen rósz irásban én némi gőgöt és követelést látok. Napoleon , minél inkább nőtt hatalma, annál olvashatlanabbúl irt, esannyira hogy végtére ministerei alig tudák olvasni gondatlan karmolásait, ’s gyakran a’ legnagyobb zavarban voltak , midőn sietős parancsait olvasni kellett, írást ér, négyfélét különböztetek meg: 1) szép is olvasható is; 2) szép de olvashatatlan, vagy legalább nem könnyen olvasható; 3) rút, de olvasható; 4) rat is olvashatatlan is. Szép irás, hacsak írnokok nem vagyunk, fényezési czikk ; az olvasható az, mit minden embertől megkívánhatunk, ki magát növeltnek tartja. Nálunk magyaroknál irás’ tekintetében leginkább asszonyainkra lehet panasz, mi azt mutatja , hogy asszonyaink’ nevelése nem a’ legjobb férfiúink’ írásával általában meg lehet elégedni. Vannak azonban még is kínozva kivált a’ szerkesztőségek, magyar tudós társaság és könyvizsgálók olvashatlan kéziratokkal , ’s nem ritkán történt már, hogy a’ munka a’ kézirat’ olvashatlansága miatt nem tudott kedvező ítéletet nyerni. A’ rész írást megjavítani igen tanácsos és nem is nehéz, csak egy kis akarat kell hozzá. — a — Lapszemle. XVIII. Regélő 41 — 44. szám. — A’ 41. és 42. számban ezen czim alatt: Pozsonyi képek az országgyűlési életből Vachot Imrétől közöltetik egy czikk, mellyben az értekező Pozsonyt és környéket akarja megismertetni. A’ czikk nem épen rész, de nem is az, minek lennie kellene és lehetett volna. Mi e’ nemben magától Vachot Imrétől is, ha tanulságosabbat nem , de sokkal mulattatóbbat, érdekesbet olvasónk már. E’ leírás úgy tekintve, mint a’ hogyan azt tudományos férfi, kinek topo-vagy chorographiai hűség czélja, készítené, nem eléggé ismertető ’s a’ mennyiben az is, alkalmasint nem Vachotnak, hanem Korabinszky és Ballusnak, kiknek nevére ő maga is hivatkozik—kár, hogy Vályi Andrást és Bélt is meg nem tekintette — érdeme, mint gyönyörködtető kép, vagy pittoresque-tájfestés nincs eléggé élénk színekkel ecsetelve , a’ vonások nem elég élesek, hanem, véleményünk szerint, határozatlan él öszszefolynak. Az előadás nem szabályszerű, hanem rend nélkül szökdelő; hátul sorol elő ollyakat, miknek elül kell vala áll nok, vagy viszont. Úgy látszik a’ czikk’ írója előbb írt, mint gondolkodott, ’s nem gondolá át tárgyát. Általános hibája sok fiatalabb írónknak, kik jobban szeretnek írni, mint tanulni. E’ leirás felületes vázolat ugyan , azonban, mint érintők, nem rész, nészfi egészen haszontalan. Lesznek olvasók, kik találnak benne olyast, mit még nem tudtak. Óhajtandó azonban , hogyha e’ „Pozsonyi képek“ folytattatni fognak,igyekezzék szerzőjük ha tanulságos nem bír, legalább gyönyörködtető lenni, és igyekezzék előadásába azon élénkséget hozni. Mineley előbbi írásait bélyegzi, hogy lankadt beszédei és bágyadt színezése mellett a’ Regélő’ olvasói el ne aludjanak, ’s általában ő, ki már jobban irt, vegye jeligéül irodalmi munkálatainál eme’ latin mondatot : nunquam retro! Az Ottiiához irt levelek b elsejében a’ Szózat’ melódiáját illetőleg , a’ másodikban pedig a’ nők’ köréről és társalgásaikról mondatnak figyelmet érdemlő észrevételek. A’ czikk’ névtelen írója gondolkodó fejet tanúsít. 33