Atlétikai Híradó, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

sajátitani. Nagy hátránya azonban Mstechnikának az, hogy'; A súlypont emelés a teetevesbbé gazdaságán ír,Ódon van kihasználva, továbbá, hogy az ezzel a technikával kezdő­ versenyzőknél - idieg­­­nőknél - a beidegzés kö­vetkeztében ír,ár nehezebb ír­ás technikát megtanítani.­­Ez az'ők késztető szakembereinket arra, hogy kezdő versenyzőket is korszerű technikára tanítsák. Erre a guruló technika látszik legalkalmasabbnak. A technistá­­val való kezdésnél azonban nagyon fontos, hogy a gyakoroltatás megölelő előkészítés után - amely ala­tt a helyes felugrást értem — kezdődjék csak meg,'’mert könnyen sok hibád mozgás beidegzésére ad alkalrr.at.-ftei­. ' fesz elég meredek a felugrása, túl kijván rádől és emiatt nem is tud erederényesen emelkedni, stb. lly hibák mellett e guruló technika semmivel sem lesz gazdaságosabb a­z átlépő technikánál. A helyes felugrás begyakorlása teh­át egyik legfontosabb mozzanata a magasugrásnak. Ezért ír,ielőitt a guruló technika oktatásához fognánk, szífililges, hogy a tanítványokkal a helyes felugrást -különféle felugró­­ gyakor-­latok,alkalmazásával - jól elsajátíttassuk. Előkészítő, felugró gyakorlatok: 1 Duplázó szökdelés bal és jobb lábon (indián szökdelés lábgyakorlat) karkeresztezéssel a test előtt lefelé. 1 .. 2. Du­plázó szökdelés bal és jobb lálbon, páros karrendítéssel előre és hátra. 3. Duplázó szökdelés bal és jobb lábon, páros karkörzéssel a test oldalán hátra. ( . . . E gyakorlatok körmozgása elősegíti a függőleges emelkedést és egyidejűleg a válaszliletek lazitásaira is szagainak. 4 .­­Rugódeszkáról felugrások egy és páros lábon, összekapcsolva ka­gnté­á­s gyakorlatokkal. 5. Néhány lépés nekifutásból felugrások. Már Itt kezdjü­k el oktatni a mérsékelt lelapulást, az emelkedés­ben való kivárást. Ezután következhet a meredek rohamból a felugrás gyakorlása a léc felett Először könnyű rohamból végeztessük a felugrást csak az egyensúlyra ügyelve.Ésőbb a Rohamot fokozatosan ngyelve és erősítve, a helyes felugrás begyakorlására törekedjünk. A lelapulást azaz a felugrás előkészítését, az utolsó három lépé­sen keresztül végeztessük el Az elugrástól számított harmadik lépés alatt megkezdjük a felső törzs fokozatos hátradőlését A második lépés kezdetén a csípőt mérsékelten sülyesztjük - mintha rá akarnánk ülni az elugró láb sarkára , a felsírtörzs pedig a második lépés befejeztéig­­ függőlegesig dől hátra. Az utolsó lépés alatt a csipő marad süllyesztet­ helyzetében, a felsőtöró azonban még tovább dől hátra. Csak az így hátradöntött hely­zetből és megfelelő hosszúságú utolsó lépésből lehet jól felugrani. Az ugrók már itt szokjanak hozzá a lendületes rohamhoz és annak kitáb­rásásához. Az­ ugró­ töreked­jék emelkedés közben súlypontját az elugró láb felett tartani az elugró lábat pedig az emelkedés végén maga alá húzva, majd a léc felett átnyújtva, gyorsan lesülyeszteni. A lendítő láb jól kivár­ a léc felett, ezzel is bizto­sítja az ugró egyensúlyi helyzetét a repülés alatt. E felugró gyakorlatok igen értékes íz­ojúgások nemcsak a he­lyes felugrás begyakorlására, hanem az ugróerő növelésére is. Jó ugróknál is előfordul, hogy­ sok hasmint ug­­­rás után elromlik a felugrásuk. Ennek­­ellensúlyozására, továbbá az ugróerő állandó növelése érdekében is ajánlatos a felugrások állandó gyakorlása az edzéseken. 1. A c­­u­r­­­l­ó technika is k t­a t­á ssa Miután a tanítványok a felugrást már kesőan elsajátították, rátérünk a guruló technika oktatására. A guru­ló technika mindenki,által ismert rávezető gyakorlatai igen alkalmasak a technika begyakorlására. A mozgás­­sorozat ismertetése és beidegzése után a guruló techinik­ái * kezdetben ír,eretek- rohama felugrásból gyakoroltas­­ suk, miáltal a korai eldőlés veszélyét kiküszöbö­ljük. Sok egyetemi hallgató csoporttal oktattam e módszerrel a guruló technikát és azt tapasztaltam, hogy nagyrészük igen könnyen és jól elsajátította e technika lényegét. Ha már meggyőződtünk a mozgás megfelelő beidegzéséről, akkor állítsuk tanítványunkat megfelelő r­ohamszög­be,­ ami a guruló technikánál 40-50 fok között van. Ezután­ rátérhetünk az ugrás egyes részeinek további tanu­lására, begyakorlására és csiszolására. •1. A nekifutás * - s r ~~ ' ~ ' Hossza 6-12 lépés között váltakozik. Vannak lassú és gyors rohammal ugrók. E tekintetben döntő szempont az lehet, hogy oly erősségű és oly hosszú rohamból ugorjunk, amelyből még jól ki tudunk tám­­asztani Elméleti­leg természetesen jobb a minél gyorsabb roham. Erősebb lábú versenyzők természetesen gyorsabb rohamból tudnak kitámasztani. Ugyancsak mélyebb lelapulással és a kitámasztásbg vajja erős hátradőléssel, gyorsabb roham­ból lehet még jól fel­ugrani. A guruló technikával ugrók áltatian fokozó sebességű rohamból ugranak, tekintve

Next