Atlétika, 2001 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
HISTÓRIA A „PALICSI OLIMPIA” ÉS A MAGYAR ATLÉTIKA Most, hogy kormányprogram lett a magyarországi - pontosabban budapesti - olimpia megrendezése, egyre többet írnak és beszélnek a hazai olimpiai kísérletekről. A legismertebb kandidálásunk az 1960-as, de a rendezés jogát végül Róma városa kapta, nyilvánvalóan azért, mert az akkor még dúló hidegháborús időkben nem szavazhattak meg egy ötkarikás játékot az önkényuralmi rendszerrel bíró és vasfüggönnyel elzárt magyar fővárosnak. Szakkörökben ismert még az 1920-as olimpia, melyet a NOB Budapestnek megszavazott 21:11 arányban 1914-ben. Ezt azonban elmosta a háború és végül Amszterdamban még nézők sem lehettünk. A sporttörténészek emlékeznek arra is, hogy 1896-ban - a görög belpolitikai viszályok miatt - Kemény Ferenc javaslatára majdnem a millenniumi Budapest lett az első modern olimpia otthona. Voltak még olimpiával kapcsolatos magyar ötletek a reformkorban is, például Berzsenyi Dániel levélben javasolta Széchenyi grófnak, hogy hazánk is rendezzen görög mintára „olymposzi játékokat”. Azt azonban csak a régió helytörténész búvárai tudják, hogy a XIX. század utolsó negyedében Palicson - az egykori Palis-puszta helyén felvirágzott híres fürdőhelyen - nem csupán ötlet volt az olimpiai verseny, hanem konkrét társadalmi esemény, amelynek komolyságát többek között az is bizonyítja, hogy voltak esztendők, amikor tízezer nézője akadt a sportolók vetélkedésének. A „palicsi olimpia” kezdetei a múlt homályába vesznek. Annyit tudunk, hogy a Szabadka melletti kisváros (falu ?) igen jó fészke volt a modern sportoknak, ami elsősorban a nagybirtokos Vermes családnak köszönhető. Már az „öreg” Vermes Nándor is nagy sportember hírében állt, de két fia - az ifjabb Nándor és Lajos - korának nemzetközi hírű „all round” versenyzője lett. A Vermes fivérek - unokatestvérükkel, Bélával - megalakították Palicson az Achilles-egyletet és ennek rendezésében 1880. augusztus 26-én megtartották az első nemzetközi versenyüket, amelyet Palicsi Olimpiának neveztek. Köztudott, hogy ekkoriban fejeződtek be Ernst Curtius régészeti feltárásai Olümpiában, az ókori görögség szent helyén és egész Európa ”olimpiai lázban” égett. Sorra nevezték el a fogadókat, klubokat, mulatókat és főleg sportegyesületeket „Olümpiá”nak, így azután a Vajdaságban is gyökeret eresztett a divat. Valójában Vermes Lajos Achilles-egyesülete testvérének, Nándornak, a Szabadkai Torna Egylet vezetőjének segítségével vágott neki az olimpia megrendezésének, vagyis a „palicsi olimpia” családi vállalkozásként jött létre. Nézzük most már az atlétikai számokat, amelyeket ezeken a sajátos atmoszférájú versenyeken rendeztek. Van min csodálkoznunk, ugyanis olyan soha nem látott versenyszámok voltak, mint például a súlylökés magasra vagy diszkosz helyett „vastányérdobás” magasra és távolra. Az első versenyen a birkózás mellett két atlétikai szám szerepelt, a távolugrás és a súlylökés. Vermes Nándor nyerte mind a két számot: a távolugrást 555 centiméterrel, a súlylökést pedig 5,25 méterrel. Az utóbbihoz magyarázatul hozzá kellően- A “palicsi olimpia” programfüzetének illusztrációja