Atlétika, 2001 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2001-06-01 / 6. szám

HISTÓRIA A „PALICSI OLIMPIA” ÉS A MAGYAR ATLÉTIKA Most, hogy kormányprogram lett a magyarországi - pontosabban bu­dapesti - olimpia megrendezése, egyre többet írnak és beszélnek a hazai olimpiai kísérletekről. A legismertebb kandidálásunk az 1960-as, de a rendezés jogát végül Róma városa kapta, nyilvánvalóan azért, mert az akkor még dúló hidegháborús időkben nem szavazhattak meg egy ötka­rikás játékot az önkényuralmi rendszerrel bíró és vasfüggönnyel elzárt magyar fővárosnak. Szakkörökben ismert még az 1920-as olimpia, me­lyet a NOB Budapestnek megszavazott 21:11 arányban 1914-ben. Ezt azonban elmosta a háború és végül Amszterdamban még nézők sem le­hettünk. A sporttörténészek emlékeznek arra is, hogy 1896-ban - a gö­rög belpolitikai viszályok miatt - Kemény Ferenc javaslatára majdnem a millenniumi Budapest lett az első modern olimpia otthona. Voltak még olimpiával kapcsolatos magyar ötletek a reformkorban is, például Ber­zsenyi Dániel levélben javasolta Széchenyi grófnak, hogy hazánk is ren­dezzen görög mintára „olymposzi játékokat”. Azt azonban csak a régió helytörténész búvárai tudják, hogy a XIX. század utolsó negyedében Palicson - az egykori Palis-puszta helyén felvirágzott híres fürdőhelyen - nem csupán ötlet volt az olimpiai verseny, hanem konkrét társadalmi esemény, amelynek komolyságát többek között az is bizonyítja, hogy voltak esztendők, amikor tízezer nézője akadt a sportolók vetélkedésé­nek. A „palicsi olimpia” kezdetei a múlt homályába vesznek. Annyit tu­dunk, hogy a Szabadka melletti kis­város (falu ?) igen jó fészke volt a modern sportoknak, ami elsősorban a nagybirtokos Vermes családnak kö­szönhető. Már az „öreg” Vermes Nán­dor is nagy sportember hírében állt, de két fia - az ifjabb Nándor és Lajos - korának nemzetközi hírű „all round” versenyzője lett. A Vermes fivérek - unokatestvérükkel, Bélával - megalakították Palicson az Achil­­les-egyletet és ennek rendezésében 1880. augusztus 26-én megtartották az első nemzetközi versenyüket, ame­lyet Palicsi Olimpiának neveztek. Köztudott, hogy ekkoriban fejeződ­tek be Ernst Curtius régészeti feltá­rásai Olümpiában, az ókori görögség szent helyén és egész Európa ”olim­piai lázban” égett. Sorra nevezték el a fogadókat, klubokat, mulatókat és főleg sportegyesületeket „Olümpiá”­­nak, így azután a Vajdaságban is gyö­keret eresztett a divat. Valójában Vermes Lajos Achilles-egyesülete testvérének, Nándornak, a Szabadkai Torna Egylet vezetőjének segítségé­vel vágott neki az olimpia megrende­zésének, vagyis a „palicsi olimpia” családi vállalkozásként jött létre. Nézzük most már az atlétikai szá­mokat, amelyeket ezeken a sajátos atmoszférájú versenyeken rendeztek. Van min csodálkoznunk, ugyanis olyan soha nem látott versenyszám­ok voltak, mint például a súlylökés magasra vagy diszkosz helyett „vastányérdobás” magasra és távol­ra. Az első versenyen a birkózás mel­lett két atlétikai szám szerepelt, a tá­volugrás és a súlylökés. Vermes Nán­dor nyerte mind a két számot: a tá­volugrást 555 centiméterrel, a súly­lökést pedig 5,25 méterrel. Az utób­bihoz magyarázatul hozzá kell­ően- A “palicsi olimpia” programfüzetének illusztrációja

Next