Aurora - Hazai Almanach (1824)
Verseghy: A' Világ' korai
270 vászonszárnyak alá, hogy kül földekre repűllyön ; ’s a’ honinál nem dúlt fel egyéb vízpartot az ember. Sem mély árkokkal környűl nem voltak övezve várasi a’ népnek. Nem volt még trombita érczbul, sem horgas hadi kürt; nem volt kard, sem sisak. A’jó emberek a’ védő katonáknak harczai nélkül napjaikat bátor keverésben csendesen élték. A’ szabadon termő földek, mellyekhez az ásó, ’s a’ dúló ekevas nem fért, önképen adának mindent ; ’s a’ mivelő kéznek szorgalmai nélkül érelmére jutott eléséget az ember elégnek lelvén, a’ bokros csemetékről gyenge gyümöltsöt, a’ hűvös erdőkben somot, epret , ’s tüske szederkét gyűjtögetett, ’s buja gallyairól a’ szélesen ágzó szent tölgynek makkot , melly édes ölébe lehullott. A’ tavasz el nem múlt, ’s a’ földnek gyenge világit ,, mellyek mag nélkül mezeinn versengve tenyésztek , kellemetes zefirek langy szellőcskékkel ápolták. Majd azutána gabonát is adott szántatlan az új föld ,, és az ugariásnak frissítő hornyai nélkül gazdagon őszültek színéin a’ búzakalászok. Itt tele friss tejjel, másutt jó mennyei borral folytának a’ patakok , ’s a’ kőtölgyeknek erébűl kellemetes színméznek arany kristály! csöpögtek..