Autó-Motor, 1977. július-december (30. évfolyam 13-24. szám)

1977-12-06 / 23. szám

ORSZÁGÁBAN gyítóval sem lehet találni, sem a városokban, sem azo­kon kívül. A hajósnemzet elnevezést bizonyítják a Bygdog félszi­geten található múzeumok is. Itt látható a furcsa, ék alakú épület alatt a „Fram” sark­kutató-hajó teljes felszerelé­sével. Ezen olyan híres ku­tatók utaztak, mint Fridtjof Nansen, Otto Svedrup és Roald Amundsen. A sarkkutató-hajó után érde­kes volt megtekinteni egy másik múzeumot is, melyben a híres Kon-Tiki balsafa tutaj látható. A múzeumba belépve úgy érzi a látogató, mintha a tengeren szemlélné a tutajt. Ezt a hatást fokoz­zák a tutaj alja körül lát­ható tengerihal-utánzatok. A múzeum Thor Heyerdahl et­nológus munkásságának állít emléket. A félsziget belseje felé ha­ladva a tengerjáró norvégek legértékesebb emlékeit lát­hatjuk egy igazán norvég stí­lusú múzeumban. A fehérre festett múzeumi épületbe be­lépve a látogató hirtelen úgy érzi, hogy a VIII. században jár. S valóban, a múzeum­ban három, VIII., illetve IX. századból fennmaradt viking­­hajót láthat. A vik szó dánul, svédül és norvégül patakot vagy­ öblöt, s így a viking el­nevezés öböllakót jelent. A norvég főváros egyik leg­nagyobb és legtöbbet vitatott látványossága a Fragner Park. Elrendezése és a ben­ne található százötven bronz- és gránitszobor egyetlen szobrász, Gustav Vigeland kezemunkáját dicséri. Vige­land (1869—1943) a modern norvég szobrászat legnagyobb alakja, szimbolista műveket mintáz, melyeknek tetőpontja az élet-halál obeli­szk. Az utak szűkülnek — a tájak szépülnek Oslót elhagyva a turista már kezdi érezni, hogy észak felé haladva különlegesen szép tájban fog gyönyörködni. Lillehammerbe érve megte­kintettük a híres szabadtéri Sandvik múzeumot, melynek különös érdekességei a gyep­tetős lakások. Lillehammer után letértünk az E6 útról, és a 255 számú úton folytat­tuk ismerkedésünket az or­szággal. Ez a vidék számos népmesének bölcsője, és a szebbnél szebb, romantikus és zord tájakkal tűzdelt ka­nyargós úton haladva Grieg zenéje jutott eszünkbe. Erre a tájra valóban ráillik a me­seszép jelző. A fehér törzsű nyírfák, a kettéhasadt és el­korhadt fenyőstörzsek és az aljnövények a tájnak valami misztikus hangulatot kölcsö­nöznek. Sziklás csúcsokkal övezett úton haladtunk to­vább a fjordvidék tetejére, Andalsnesbe. A kisváros nyu­godt légköre, a napsütésben szikrázó kék fjord vize és az azt körülvevő hófödte hegy­csúcsok mindenkit elgyö­nyörködtetnek . SZÉNÁSI GYULA Göteborg — szállításra várakozó Volt 9

Next