Autó-Motor, 2003. július-december (55. évfolyam 13-26. szám)

2003-08-27 / 17. szám

Menetpróba ► ford FOCUS C-MAX nem akartak szűkös hétszemélyest építeni, inkább egy nagyon praktikus ötülésest. A hátsó ülés az új divatnak megfelelően két szélesebb külső- és egy keskeny középső részből áll (40-2040), mely utóbbit hátratolva átlós vonal mentén hátra-kö­­zépre csúszhatunk a két szélsővel. Ilyenkor olyan tágas helyet kapunk, mintha eggyel magasabb osz­tályú kocsiba szálltunk volna be - a méreteket egy típus sem veri a kategóriában. A csomagtér alap­helyzetben 550 literes, de ha kivesszük a hátsó bú­torzatot, 1620 literesre bővül. Nagyon jó az is, hogy minden lehető helyen, még a műszerfal tete­jén és a hátsó utasok lába alatt is, fedeles és nyitott rakodókat alakítottak ki, így könnyű rendet tarta­ni az autóban. A három C közül a Comfort tehát beváltotta reményeinket. A design előnye a kategória legjobb áramvona­­lazása, hátránya viszont, amelyben osztozik az összes hasonló formájú kocsival, az „egyterű-jelleg” hangsúlyozása kedvéért túlzottan előretolt szélvé­dő. Emiatt a vaskos A-oszlop rontja a kilátást, a mű­szerfal előtti fekete felület pedig pokolian felmelege­dő, ezért pokolba kivánt napenergia-kollektorként hat, aminek a benzinkútnál fizetjük meg az árát Kontroll és bizalom A bizalom jó, annál jobb csak a kontroll - e jelszót biztosan ismerik a Fordnál is, mert a három bűvös C-betű közül kettő erre utal. A C-MAX-ot kontroll alatt tartani nem nehéz, mert futóműve élvezetté teszi a vezetést. Nagyon stabil, de nem túl feszes, a karosszéria dőlése minimális, megcsúszási hajla­ma úgyszintén, az elektrohidraulikus szervokor­mány valóságos gondolatolvasó, a fék észre­vehető erőlködés nélkül fogja vissza az alap-Focusénál nagyobb tö­meget, a joystick-váltó pikk-pakk működik - szuper! Nagyon ügyes, hogy a fedélzeti számítógép menüjében az indexkarba süllyesztett recéskerék­kel lehet lépdelni. Kár, hogy a fordulatszámmérő alsó szegmensében, a digitális kilométerszámláló­val közös kijelzőben megjelenő számok és felira­tok nagyon aprók, és napszemüvegben különösen rosszul látjuk őket. Amúgy áttekinthető, korrekt a belső design, de a Focus ötletes eredetisége nélkül - ha nincs a Ford ovális, összetéveszthetnénk né­melyik német vetélytársával. Benzines és dízel A stájer hegyvidéken kendőzetlenül előjönnek az au­tók valóságos tulajdonságai. A menetpróba első nap­ján nem igazán értettem, hogy mit szerencsétlenke­­dik sok kolléga a tekervényes utakon, miért kell foly­ton előzgetnem, ha nem akarok megőszülni mögöt­tük. Másnap aztán jött a megvilágosodás: hát persze, ők benzinesben ültek, én az erősebb dízelben, most megfordítva... Micsoda különbség! Szó se róla, megy az 1,8-as Duratec is, különösen, ha modern családi járműhöz nem egészen illően rendre jól kipörgeti az ember, és szorgosan dolgozik az ötfokozatú sebesség­­váltón, de a dinamika nem éppen lélegzetelállító, a fo­gyasztás pedig alig marad el a tíz litertől. A kétliteres dízel viszont, amelynek nyomatéka emezének ép­pen kétszerese, csakugyan olyan, mintha kétmoto­­ros lenne, hatodik fokozatban alapjáraton hatvan­nal gumi, hogy onnan simán gyorsuljon, egészen kétszázig. Hallatlanul rugalmas és erős, azonnal válaszol a gázadásra, hat literrel beéri - ezzel iga­zi élmény a C-MAX vezetése, ez ad maximális ön­bizalmat mindenféle forgalmi helyzetben!

Next