Az Est hármaskönyve, 1939

A SZÍV VILÁGTÖRTÉNETE 2000 ÉV SZERELMESLEVELEIBEN - Csokonai

Miért nem adtad ki magadat akkor este csak egy-két szócskával is? Még az én legszomorúbb szavaimat is ezzel fo­gadtad el: nem is bánom, nem is tehetek róla. Ebből én mit húzzak ki egyebet a legrettenetesebb megvetésnél. Ha ezt nem mondtad volna, vagy irántam való hív szeretetednek leg­kisebb jelét adtad volna: eddig ketté volna vágva a csomó, túl volnék kincsem­ mindenen. Még most nem lett volna késő, még lehetett volna mindent orvosolni és József-napra a gróf hintáján láttál volna bemenni udvarotokba. Két hét alatt minden könnyhullatásaink örömkönnyekre változtak volna!­­ * Én benned soha egyebet nem néztem, hanem amit nézhet egy philosophus, aki a virtusnak barátja és egy érzékeny poéta, akinek gusztusa nem épen otromba. Ami a te lelkeden kívül van, azt én másba is feltalálnám. Egy­ érdemes hivatalo s ele­gendő fizetésű ifjú ember mindig biztathatja magát gazdag menyasszonnyal, de az én lelkem sokkal nemesebben gondol­kozó, mintsem indulatit pénzért árulja. Én tégedet csupán magadért kedveltelek. De már ennek mind vége van, s pedig énmiattam van-e? kérdezd meg magadat. — Én bánom, de mit tehetek róla. — Erővel senki szívével nem bánhatok. Fejet hajtok hát a kény­szerítő szükségnek s minthogy te nem szeretsz, nem is töre- A debreceni kollégium 1802-ben 133

Next