Az Est, 1914. augusztus (5. évfolyam, 187-218. szám)
1914-08-01 / 187. szám
Szombat augusztus 1 protektorban, ez végleg megrendíté Oroszország pozícióját. Ezek azok a politikai argumentumok, amik a háborúpárt rendelkezésére állnak. Az érzelmi momentumok szintén a mellett szólnak, hogy Oroszország ne hagyja cserben Szerbiát. — Oroszország tehát nehéz helyzetben van. Szövetségese, Franciaország kedvetlenül nézi a dolgok fejlődését. Nyilvánvaló, hogy egy Szerbia miatt megindítandó háború terve még a revanche-eszme legvérmesebb híveit sem lelkesíti. Franciaország tehát nem fog háborút tanácsolni Oroszországnak. Anglia egyenesen a háború ellen nyilatkozott már és valószínűleg semlegességet vállalna Németországgal szemben, ha mégis kitörne a háború. Másrészt, ha Oroszország most kiegyezik a hármas szövetséggel, megint nyugodtan fordíthatná figyelmét Ázsia felé. Azt hiszem, mostanában Pétervárott majdnem annyi szó esik Szaszonov külügyminiszter s látogatói közt Perzsiáról, mint Szerbiáról. A döntésnél annyiféle érdek és annyiféle mellékkérdés játszik közre, hogy nincs semmi csodálni való benne, hogy Oroszország oly nehezen határozza el magát. De, és azt hiszem, ez mindannyiunk felfogása, a döntés már nem várathat soká magára. Talán csak napok, de lehet hogy órák kérdése. És mire ezek a gyönyörű fiúk — itt az éppen előttünk elvonuló magyar gyalogságra mutatott — ezredük többi zászlóaljaival egyesülnek, eldől az is, hogy onnan Dél vagy Észak felé vonulnak-e tovább? jelentkeztek aktív szolgálatra. A jelentkezők a hadügyminisztériumban jártak, hogy tisztelegjenek. E látogatás után elbeszélték a parlamentben, hogy katonai körökben rendkívül meg vannak elégedve azzal, hogy a részleges mozgósítás alkalmával Magyarországon mily simán mentek végbe az intézkedések és hogy mily pompás rendben történt a bevonulás. Egy igen magasrangú katona azt mondotta, hogy a legutolsó években történt részleges mobilizálás és hadilétszámra való emelés kitűnő iskola volt a mostani mozgósítás számára, mert az akkori tapasztalatokat most nagyon jó eredménynyel lehetett felhasználni. Általános és nagy dicsérettel emlékeznek meg a katonai körök úgy a bevonult legénységnek, mint általában az egész lakosságnak magatartásáról. A lakosság mindenütt a legnagyobb készséggel és örömmel támogatja a katonai hatóságokat, Csehországban éppen úgy, mint a monarchiának egyéb, szlávok által lakott területein is. . ffiza LasBols magatartása — Az Est bécsi munkatársától. — A Reichspost ma reggeli száma római táviratot közöl egy előkelő olasz államférfiú nyilatkozatairól. E nyilatkozatok szerint Olaszországban nemcsak a hivatalos világ, hanem az egész közvélemény is Ausztria- Magyarország mellett áll. Nagyon jó hatást keltett Olaszországban Ausztria-Magyarországnak az a kijelentése, hogy a háborút nem akarja területnagyobbításra felhasználni. A most meginduló háború Olaszország érdekeit semmiképpen nem érinti. Az orosz beavatkozás esetén azonban Olaszország Földközi-tengeri érdekeit látja kockán és vele szemben a hármas szövetségben látja legmegbízhatóbb támaszát. Ha az európai háború minden várakozás ellenére mégis kitör,:'1, kétségtelen, hogy Olaszország a legutolsó pontig híven fogja teljesíteni szövetségesi kötelességeit. ______ A mozgósítás sikere — Az Est bécsi munkatársától. — Az osztrák Reichsrath klubhelyiségeiben tegnap este igen nagy élénkség volt. Mint ismeretes, a német pártok tagjai közül huszonheten Asseris hadsereg vezérei — Az Est bécsi munkatársától. — Egy balkáni diplomatától a szerb hadsereg jelenlegi vezéreitől a következő érdekes felvilágosítást kaptam : A háborúban ismét Putnik tábornok fogja a legnagyobb szerepet játszani. Putnik most hatvanhat éves. A bregalnicai csata után vajda címet kapott és igen nagy a tekintélye egész Szerbiában, ámbár igen sokan kritizálják hadvezéri képességeit. A törökökkel szemben határozottan szerencséje volt, azonban a törökök haditerveinek hibáit nem tudta kellően kihasználni. Az első balkáni háborúban való szerepét a legutóbbi időben egy szerb vezérkari tiszt Mars álnév alatt írott röpiratában igen élesen kritizálta. Stefanovics István tábornok az első balkáni háborúban a szerb és bolgár csapatokból álló kombinált második hadsereget vezette, mely Bulgária felől nyugatra menetelve, Kumanovónál a döntést idézte elő, amennyiben az akkor meglehetősen kellemetlen helyzetbe jutott szerb hadsereget megmentette. Stefanovics egy ideig hadügyminister volt. 1905-től 1907-ig ő volt az elnöke a szerb-macedón komiténak, mely Macedóniában a bandamozgalmakat vezette. Misics tábornok a királygyilkosok egyike ; a balkáni háború alatt ő volt Putnik vezérkari főnök helyettese. Miután nem volt híve a radikális pártnak, a Pasics-kabinet a háború után őt tette meg bűnbaknak, és azzal az ürügygyel, hogy ő volt az oka annak, hogy Szerbiát az 1913-ik évi albán felkelés meglepte, elmozdította a kormány az üszkübi hadosztály parancsnokságától. Valószínű azonban, hogy most reaktiválják Misics tábornokot, aki egyike a szerb vezérkar legjobb teoretikusainak. Bojanovics Milos, a dunai divízió parancsnoka, Kumanovónál és Prilepnél tüntette ki magát, legutóbb pedig Pirotnál a bolgár hadsereg ellen. Szintén hadügyminiszter volt és ő is a királygyilkosok közé tartozik. Gojkovics tábornok a balkáni háborúban az első Morava-divíziót vezette, egyike a legkiválóbb tábornokoknak. Jurisics Pál, egy Szerbiába bevándorolt német ember fia, aki hosszú ideig szárnysegéde volt Péter királynak, a szerb hadsereg legkiválóbb taktikusa. Jankovics tábornok, aki a harrmadik hadsereget vezette a balkáni háborúban, ismét nagy szerepet fog játszani. A bolgárok elleni hadjáratban rendkívüli sikerrel működött Korenánál, ahol sikerült neki a bolgárok visszaszorításával összeköttetést hozni létre a szerb és görög hadsereg között. Egyike a legvakmerőbb csapatvezéreknek. Nedics tábornok a moravai hadoztály második korosztályát vezényelte Monasztirnál, ahol vitézségével nagyon kitűnt. A szerb hadsereg tábornokai közül a jelenlegi háborúban bizonyára az elősoroltak fognak kiválóbb szerephez jutni. 3. oldal Németország asziszása: m©,i£i£jésit©s eSSew Berlin, Július 31. /Az Est tudósítójától./ A konzervatív Deutsche Tageszeitung állítólag feltétlenül megbízható forrásból közli, hogy Németország lépet telt Oroszországnál az orosz mozgósítás miatt és a válaszadásra huszonnégy órai határidőt tűzött ki. Szerb sorozás nacssás’lásísa! Szófia, július 31. /Az Est tudósítójától.) Az Itteni közvéleményben általánosan nagy az elkeseredés amiatt, hogy a szerbek a fegyverfogható macedón bolgárokat erőszakkal soraikba kényszerítették. Sok macedónbolgár a hegyek közé menekült, de a szerbek üldözték és lemészárolták őket. Épp igy fel vannak háborodva a szerbeknek ama kegyetlensége miatt, hogy a macedón bolgároktól elveszik élelmiszereiket és marháikat. Beszélgetés Dungyevszky Lázárral — Az Estindésilajótól. — Fölkerestük Dungyevszky Lázárt szabadság-téri palotájában. A magyarországi szerbek legelőkelőbb alakja, bár jóval túl a nyolcvanon, daliás, hatalmas férfiú, külsőleg igen elegáns, korrekt magyarsággal a következőket mondotta munkatácsunknak : — Tegnap, szerdán délután érkeztem Újvidékről. Itt üzleti dolgaim vannak, azonfelül családom nagyrésze is ezúttal itthon, Budapesten tartózkodik. Ritkán vagyunk itt együtt, mert ki-ki a maga munkája után szokott járni. Mi bizony nem politizálunk, hanem dolgozunk. Ami engemet illet, nem engedek magamnak most se egy percnyi pihenőt ésötven esztendő óta minden évben megszokott karlsbadi utamat ezúttal húzom-halasztom, nem mintha sürgős szükségem volna a kúrára, hála Istennek egészséges vagyok. — Az igaz, hogy Karlsbadban én is politizáltam annak idején, de Szilágyi Dezsővel, báró Fejérváryval és Horánszky Nándorral, aki engem soksok éven keresztül intim barátságával tüntetett ki. Természetes, hogy a politikában ezekhez a nagy magyar férfiakhoz tartoztam magam és a prakszisban is, nemcsak érzületben, a Deák Ferenc és a Tisza híve voltam mindig. Bevallom, kit kormánypárti egész életemben, de magyar kormánypárti. Ezért a nacionalista szerb lapok éltek is, éppen a legutolsó alkalommal is, amikor Újvidékről Tisza Istvánnak hoztuk fel a díszpolgári oklevelet. És ezért. . . Dungyevszky Lázár elhallgatott, mert akarata ellenére a róla szárnyra kelt rágalomhoz ért. Nem szívesen, csak munkatársunk kérésére beszélt róla. — Kedden délután az újvidéki malmom igazgatója, König úr beszélt nekem arról, hogy különösen egy budapesti lap révén az a hír van elterjedve, hogy engem, mint szerb összeesküvőt Becskereken, vagy nem is tudom hol, elfogtak. Legelsőbben mosolyogtam a hazugságon, de ma jól meggondolva, hogy ez a gálád hacsak egy pillanatig is tarthatta magát, fel vagyok háborodva. — Senki sem lehet hűbb polgára a magyar államnak nálam és nemcsak kötelességből, hálából és okosságból, de őszinte érzületből is. És minden vonatkozásban, valahányszor erre alkalmam volt, én is, a családom is ennek minden jelét megadtuk és meg fogjuk adni a jövőben is. Honnan tehát az őrületes hít, melyet az a lap minden kritika nélkül lenyomtatott? Miért nem győződtek meg az illetékes hatóságok útján a szörnyű vád és hir hazug voltáról és miért nem kérdeztek meg engem, akinek tartózkodását mindig biztosan lehet tudni irodáimban, vállalkozásaimnál, budapesti és újvidéki házamban. Nem szoktam haragudni, mint embernek nem ez a természetem, mint elfoglalt kereskedő és gazdálkodó, erre rá se érek. Perelni sem szoktam ugyanezen okokból, de ezúttal kénytelen vagyok a törvény segítségét igénybe venni és hír terjesztőjét felelősségre vonni és meginni tettetni. . .Jó szerencse még, hogy lent, ahol faj- és vallásbeli rokonaim élnek, rend és nyugatom van, amely színte megzavarhatatlan. De mily vétkes könnyelműség világgá kürtölni egy hírt, amely az úgyis tájékozatlan külsőldei hazánk állapotát illetőleg megrémíti ! Elképzelhetetlen előttem, hogy e súlyos időkben élhetnek emberek, a felelősség minden tudata és minden raison nélkül. — Az ügygyel összefüggőleg semmi egyéb mondanivalóm nincs. Ez is kínos nekem, hogy beszélnem kell magamról s ebben az izgatott és súlyos időben az érdeklődést és figyelmet hacsak egy pillanatra is más fontos dolgoktól elvonni. Ami családom tagjait illeti, ők hasonlóképpen gondolkodnak, mint én, részt vesznek a közös nagy küzdelemben és csupán egy öcsémnek négy fia ment részünkről a háborúba. Adja isen, hogy mennél kevesebb áldozatot követeljen ez a harc és ne tartson soká. A búza nincs betakarítva, egyéb munka is félbe van hagyva. Pedig ez a fődolog. A beszélgetés végén Dungyerszky Lázár intézett kérdést munkatársunkhoz : — Mit gondol uraságod, ő felsége elmegy csakugyan a főhadiszállásra. Meglátszott rajta, hogy példátlanul izgatja ez a kérdés és hogy a felség, akinek a kora olyan magas, mint az övé, mennyire munkabíró és aktív.