Az Est, 1916. február (7. évfolyam, 32-60. szám)
1916-02-01 / 32. szám
6. oktat HIllHiKilKÉiffiÉHHikÉIHMÉNtHiÉl — Schönaich báró temetése. Schönaich Ferenc báró cs. és kir. gyalogsági tábornok, volt hadügyminiszter temetésén a magyar királyi honvédelmi minisztérium , és a magyar királyi honvédség képviseletében meg fognak jelenni. Hazai Samu báró gyalogsági tábornok honvédelmi miniszter, Kubinyi György alezredes a magyar kir. koronaőrség parancsnoka, Álgya Papp Sándor vezérkartesti, Jerbeti alezredes, Láng Boldizsár vezérkar-testületi őrnagy, Barkóczy- Klopsch Béla, Martin Iván, Szalay József honvédőrnagyok és Nagy Vilmos vezérkar-testületbeli százados, Tőfzsde. Az értékpapír-reagánforgalom irányzata szilárd és az üzletmenet eléggé eleven volt. Járadékok emelkedtek, Adria gyengébb, Atlantica emelkedett, Magyar Hitel és Magyar Bank iránt ma is érdeklődés mutatkozott. Az árutőzsdén szórványosan érdeklődtek vetőmagvak iránt. — A Vojnich-dij idei nyertese Drégely Gábor. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután összes ülést tart, amelyen dönteni fognak az 1015. évi Vojnich-díj sorsáról. A Vojnich-díjat az alapítólevél szerint az év folyamán színrekerült legnagyobb színpadi sikerű és e mellett irodalmi értékkel is bíró színdarabnak kell odaítélni. Az a bizottság, amely az összes ülés elé jelentését terjeszti és a díj kiadására javaslatot tesz, ma délután, mint értesülünk, azt fogja indítványozni, hogy a Vojnich-díjjal »A kisasszony férje« című vígjátékot és íróját, Drégely Gábort jutalmazzák meg. A bizottság, —• ez évben Ferenczi Zoltán, Császár Elemér és Szinnyei Ferenc — az 1915. év folyamán szinre került magyar darabok közül »Palika«, *"A táncosnő«, »Ciklámen«, »A madonna rózsája« és »A kisasszony férje« című színpadi munkák közül ejtette meg a szűkebb választást, amely »A kisasszony férjé «-re esett, mint olyan színdarabra, amelynek nemcsak sikere van, hanem tszel- réme is magyaros és levegőjében Kisfaludy Károly műveire emlékeztet*. A bizottság jelentését a ma délutáni ülésen Szinnyei Ferenc fogja előterjeszteni. — Németország legújabb intézkedése valutája érdekében. Ismeretes,hogy Németország hatalmas iparának egyik legfontosabb ága a vegyi ipar, különösen pedig a festékipar. Több száz millióra rúg békében a német export anilinfestékekben és nincsen a föld kerekségén állam, mely ne volna rászorulva a német anilinfestékekre, melyeket a textil-, papír-, bőr-, festék-, és még sok más ipar óriási mennyiségben fogyaszt. Még az engesztelhetetlen Argita is kénytelen volt legutóbb megengedni, hogy textilgyárai semleges országokon keresztül német festéket importáljanak. A német kormány felhasználva a festékipar nagy hatalmát, most valutájaérdekében oly drákói rendeletekkel sáncolja körül a festékexportot, hogy annak hatását mér legközelebb érezni fogják a semleges államok. iskerihette ugyanis, hogy aniiinfesteket ezentúl semleges államba csakis , abékeáraknak négyszeresén,vagyis EGO százalék áremeléssel szabad exportálni és a vevő köteles az áru ellenértékát idegen valutábankelni. A faárkában jegyzett ár átszámítása azonban nem a mai árfolyamok szerint,hanem a Léke paritásos árfolyamán fog történni, ami azt jelenti, hogy új árfolyamveszteséget a semleges államioknak kell majd viselniük. Egy példával illusztrálva a dolgot: IIa Németomág a svájci gyárosnak békében egy festéket 200 márkáért adott métermázsánként, úgy azért ma 800 márkát kér, de nem márka, hanem frank értékben, a békében szokásos árfolyamon. Vagyis 1,25 árfolyamon a svájci vevőnek 1000 frankot kell a festékért fizetnie, holott ő ma 800 márkát megvásárolhatna már 720 frankért. A németek reménysége az, hogy a semleges államok anilinfestékben nagy rendeléseket fognak tenni, mert további áremeléstől tartanak és hogy rövid időn belül Németország nagy mennyiségű idegen valuta felett fog rendelkezni, miáltal saját valutája értékét emelheti. Hasonló rendelet várható a gyógyászati anyagokról is, melyekben Németországnak szintén domináló szerepe van. — Ka Sana kórház a földrengésben. (A szászsebesz Reserve Spitalból írja nekünk január 27-iki keleti ét egy beteg önkéntes ezeket az érdekes sorokat.) Tegnap reggel 9 óra tájban hirtelen megrezdültek a spirál ablakai. Rengett az egész épület. Valami hullámzást éreztünk és halk morajlást, mintha távolban nehéz tüzérség dolgozna. Egymásra néztünk katonák s egy szempillantás alatt kiugráltunk ágyainkból: betegek, sebesültek, bénák ... «—» Te komám, reng a föld. Leszaladtunk az udvarra. (Hol láttam ezeket az arcokat . Ohó ! Persze! Komarovnál, hajnalban az erdőszegélyen tüzérségi tűzben. Rengtek a fák s üvítött a gránát. Néztünk egymásra, mit:a megriadt állatok.) Azt mondja a Szekeres Jóska őrvezető : — Na komám hová ásdl most dekkungot, ha a föld fenyeget ? — Ne viccült — mondja pipája mögül — mert pipázni azért pipázott — az öreg Komlődy honvéd : ez éri intés a föld alól, most már nem mennyboltozati csuda állítja meg a hadakat, a föld ráz le minket, mint a hernyót. Megszólal románul Kozmeán Simon : «... látjátok a verebet, az repülhet ...« Hanem amit a vén népfölkelő, Comsa Dumitru mondott, azt egyikünk sem értette: — Nincs háború és nincs béke, csak bajok vannak mindenképpen, föld alatt épp úgy, mint a földön és a nagy űrben. Nem értettük az összefüggést, hallgattunk mindnyájan s átítunik ez udvar közepén, mint egy meszszire tévedt járőr, térkép és remény nélkül a nagy kietlenségben. Álltunk és vártunk mint gránáttűzben »defenzívában«. Z. J. Télion tüidére alkalmS3 c.pincgotásban »Mttgyar Könyvtár« hét félé sorozatot bocsátott közre. Minden sorozat rttds-raá* hangú és irányú elbeszélő munkáke.: tartalma«. A sorozat '.Ml egy-egy tíz lmot es C-: magára 3 koron» Megrendelhető J* E« ki dehiválotban. Tíz est ■■■'n Kedd, 1916 február 1. nmm Ausztrália földet ad a hazatérő katonákak Dorűn, január 17. Az Est rendes ttóvéspórának távirata) A Reuter ügynökségnek jelentik Washingtonból. Az ausztráliai főldibizottság indítványozta, hogy a kormányok együtt dolgozzanak ki egy olyan tervet, amely a háború után visszatérő katonáknak földet biztosít. Az ausztráliai kormányok terve 20 millió font startingbe Larim . de* Goitz pasa az egész török haderő főparancsnoka( Zürich, január 10 f az Esi tudósítójától) A Neue Zürcher Zeitung párisi tudósítója megbízható forrásból jelenti, hogy Goitz pasát kinevezték török generalisszimaszszé,vagyis mind a Balkánon, mind a Kaukázusban, mind a Mezopotámiában harcoló török seregek főparancsnokává. Az angolok becsapták a románokat a gabonaszerződéssel Bukarest, január 31. Az Est rendes tudósítóinak távirata) A konzervatív párt lapja, a Steagul ismerteti az Angliával kötött gabonaszerződés főbb részleteit s kimutatja, milyen fényes üzletet kötött Aiglia. A lap szerint voltaképpen két szerződésről van szó. Az elsőben a brit kormány elad a román nemzeti banknak tíz millió livre-sterlinget, 26,22 lei árfolyam mellett. Ebből az összegből 3.300.000 livre-sterlinget aranyban letétbe helyeznek az angol bankban, amelyet ott a román nemzeti bank magánletéteként kezelnek. Ez az aranyletét egyben tartalékul szolgál 262 millió lej értékű román papír kibocsátásaira, ami a letétként kezelt aranytartalék háromszoros értékének felel meg. Ez a 3.300.000 livre-sterling egyben az egyetlen téényleges pénzérték, amely az egész tranzakció alapját alkotja. A megmaradó 6.700.000 fivre-stcrtinget trafte-okban, civq-kben stb. küldik meg a román nemzeti banknak. A Steagul megjegyzi, hogy a szerződésben mindenütt csak ilyen általános formában jelzik a folyósítás módját, hogy a szerződési okiratba való bejegyzést megkönnnyítsék. A valóság az, hogy ez a fiktív összeg, amelyet a román nemzeti banknak rendelkezésére bocsátanak, államkölcsönt jelent, amelylyel Románia annak idejében fedezni fogja az 1915- ben kibocsátott és Angliában elhelyezett kincstári bonokat. Vagyis Anglia nem lesz többé hitelezője a román államnak a kincstári bonokkal, viszont a román állam adósa lesz a román nemzeti banknak. A második szerződésben a brit kormány vásárol a központi bizottságtól ost.Ooevolggon butái 262 millió lej értékben s a román nemzeti bank kifizeti az eladó gazdákat s egyben kibocsátja az előbbi szerződésbenemlített 3,300.000 livre-sterling alapján a kincstári jegyeket. Végelemzésben tehát Anglia mozgásba hor 3,300.000 livre-sterlinget, hogy a román búzát lekösse s megakadályozza ennek a központi hatalmak részére való eladását és saját magát kifizeti azzal a pénzzel, amelyet a múlt esztendő elején a román államnak hitelezett. Ezzel a 3.300.000 evre-stertinggel szemben is igen kedvező Anglia helyzete, mert mihelyt a politika nem úgy fog történni, ahogy neki tetszik, egyszerűen elkobozhatja a román nemzeti bank letétjét mint kincstárivagyont s a román nemzeti bank majd maga bonyolíthatja le »Turán a kibocsátott papirok beváltását. .«vwvvvwna^vv/vvvv/vni'v GyofOirenChfo Szűkség scs* ! Első Országos Gabelel •: gsr-Szakiskols Ue«edu« ^an- I Cor-u. 7. A nevet utánozzák SCaraissirim megszállása Lugano, január 30. Az Est rendes tudósítójának távirata) Karaburan megszállásáról jelentik a Se c o I 6-nak Szalonikiból. Sarrall tábornok értesítette Moskopulos görög tábornokot, hogy a parancsoló körülmények kényszerítették az entente-ot Karaburan megszállására, de ez az intézkedés tisztán katonai jellegű. Moskopulos tábornok kijelentette, hogy a megszállásról csak annak megtörténte után értesült. Reggel négy órakor két francia ezred lépett a félszigetre Courrier ezredes vezetése alatt. Egyidejűleg a szövetségesek flottája elhelyezkedett Karnburna előtt. Három tiszt parancsot kapott, hogy szólítsa föl az erőd görög parancsnokát az erőd kiürítésére. A görög parancsnok először elutasító választ adott, mire az ezredes kijelentette, hogy parancsa szerint az erődöt erőszakkal is birtokba kell vennie. Ezért azt tanácsolja, hogy békésen adják át az erősséget. L e 1a k is görög ezredes azt felelte, hogy parancs hiányában nem teljesítheti a kívánságot. Courrier így szólt: — Sajnálom, de ebben az esetben erőszakot kell alkalmaznom. L e 1a k is kérte a francia ezredest, hogy adjon erről írásos nyilatkozatot. Ez megtörtént, mire a görögök eltávoztak. Az erődön csak egy görög zászló maradt, amelyet 80 katona őriz. La* CAWV.Va'AVWVAiVVWVVVVV» Kérjük, elűjtset minket, hogy la* kásváltoztatás esetén a régi la* káscimükat is közöljék velünk. Jó kiadóhivatal.önnyü lelkek Krónikás történetek képekkel, irta Somlai Károly Tizenöt vidám történet a régi világból, az eltúlt századok patinájával bevont romantikus históriák. — Ára 3 korona, lostaköltség , fillér. Kapható .,Az list könyvosztányánál Budapest, Vll. Erzsébetéi). — Bécsben, 1., Kohlmarkt 7. A Gyöngyösi Forgalmi Bank R.-i.igazggatósága és hivatalnoki kara mély megille-tődéssel jelenti, hogy tisztviselője, illetve I kartársa Deutsch Ernő ur | a cs. és kir. 5-ik gyalogezred hadnagya Ír .t hazáért é-s királyért a szerbek ellen vívott I küzdelemben Belgrác alatt -múlt év októ- Iber hó 10-én hősi halált halt. Korán elhunyt derék tisztviselőnk is kartársunk emlékét, ki itthon a munkából, , lép oly kötetesség tudással és buzgalommal) vette ki részét, mint a haza védelmében, s s mindig kegyelettel és szeretettel lopjak is megőrizni. Gyöngyös 1716 január hó 31-én. Lukács Envagy a rruga és gyermikei ! p.rttj. és Anniké», valamint az egész I cyászbaborult család nevében mélységes | rájdalommal tudatja, hogy imádott feje megjúi | Lukács Emilné 31!*63 SifiliSt a sors kegyetlen végzése hadenián rövid szenvedés után az élet sorából kiszólitott*. 1 erejthetetten drága halotttrkk földi maradványait kedden, február hó 1-én, dé'tliőtt 11 órakor kísérjük a rákos- i keresztúri irr temető hakhtashizából őrök n 'Ugróhelyére. Sipo* Ignác, Cint»« len&cnó Pí«c»«er Hermina szülők, Rétr»v Oozscárné Sipos I '*8róka húga. Qoídz'Oier vJóza,void* ! • döhor Gézársé ivelíner úrna, ^emsén- ! i -Old návidj Sonnenfeld Dávidrcé foolp- físipher Ssidónia, Rsíky Oczkó/ sósorok ' ts sógornők. Budapest, 1916. január 29. (II. ker., Garas utca 12.)