Az Est, 1917. december (8. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

2. oldal elismerte a bolseviki uralmat és tár­gyal a kormánynyal. A béketárgyalások megindulása kri­tikus helyzetbe sodorja Romániát és a román­ frontot. A román arcvonal ed­dig csak az orosz frontra támaszkodva állta meg a helyét és a román kor­mány csak Oroszországon át kapott segítséget az ententetől. Máris van­nak olyan híreink, hogy a román front hadseregbizottságai békét követel­nek. A legközelebbi lépés a békéhez ve­zető úton nyilván a központi hatal­mak és az orosz kormány meghatal­­mazottainak közvetlen tárgyalása lesz. Rotterdamon át délben érkezett pétervári jelentések szerint Krylenko megbízottai már érintkezésbe léptek a német fronttal és a német főpa­rancsnok az északi német hadsereg parancsnokát, valószínűleg Lipót ba­jor herceget bízta meg a tárgyalá­sokkal. Az osztrák szociáldemokraták interpellációja a békeajánlatról * Bécs, november 60. (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Adler és Seitz szociáldemokrata képviselő és társai az osztrák kép­viselőház mai ülésén az alábbi kér­dést fogják intézni az osztrák minisz­terelnökhöz : — Hajlandó- e a kormány az orosz kormánynak fegyverszüneti é, az ál­talános béketárgyalásra vonatkozó meghívását elfogadni és e tárgya­lásokat engesztelék­ig, békés szel­lemben folytatni és e tárgyalások céljául az általános, mindkét har­coló csoportra nézve egyformán becsületes, hódítás és hadikárpót­lás nélküli megegyezésen alapuló békét kitűzni, a­mely a nemzeti­ségek önrendelkezési jogán alap­szik "? Az orosz békeajánlat A cs. és kir. h hadseregfőparancs­­noksághoz egy r­észben eltorzított szikratávirat érkezett, a­melyet, a­mennyire lehetséges volt, kiegé­szítettek és a­mely így hangzik: Carszkojeszelo, november 28. A hadviselő országok népeihez. A győzelmes munkás- és pa­rat .­forradalom Oroszországban a béke kérdését élére állította. • Az ingadozások, a halogatások és a bürokratizmus korszaka sze­­f­ejeződött. Fölszólítjuk most az összes hadviselő államok összes kor­mányait, összes társadalmi osz­tályait és összes pártjait, hogy kategorikusan válaszoljanak ar­ra a kérdésre, vájjon velünk együtt hajlandók-e tárgyalásba­­ bocsátkozni a haladéktalan fegy­verszünet és az általános béke érdekében, vagy nem. E kérdésre adandó választól függ, vájjon elkerüljük-e az a­ téli hadjáratot, minden rémségé­vel és nyomorával,, vagy pedig hogy Európát továbbra is vér fogja-e áztatni. Mi, a népbiztosok ■ tanácsa, ezzel a kérdéssel fordu­lunk szö­­etségeseink: Francia­­ország, Nagy-Britannia, Olasz­ország, az Egyesült­ Államok,­­ Belgium, Szerbia, Románia, Ja­pán és Kína korm­ányaihoz. Mi ■ saját, népeik előtt, az egész világ előtt azt kérdezzük tőlük, vájjon készek-e béketárgyalásokba bo­csátkozni. Mi, a népbiztosok ta­nácsa, a szövetséges népekhez, elsősorban a dolgozói töm­egekhez fordulunk azzal a kérdéssel, váj­jon hajlandók-e ezt az értelmet­len mészárlást folytatni és vakon előidézni az európai kultúra rom­lását. Mi azt kívánjuk, hogy a szövetséges országok munkás­pártjai haladéktalanul válaszol­janak arra a kérdésre, hogy hoz­­­zájárultak-e ahhoz, hogy a béke­tárgyalások megkezdődjenek. Ezt a kérdést mindenek fölé he­lyezzük. A béke, a­melyet javasolunk, te népek békéje legyen. És a béke megegyezésen alapuló tisztessé­ges béke legyen, a­mely minden népnek biztosítja gazdasági és kulturális fejlődése szabad­ságát. A munkás- és parasztfor­radalom már tudatta békeprog­­­ rabiját. közöltük a cárnak és a burzsoáziának a szövetségesek­kel kötött titkos szerződéseit és kijelentettük, hogy re szerződések­­ nem kötelezik az orosz népet. Mi az, összes népeknek nyilvánosan ' új szerződés kötését ajánljuk a ' megegyezés és az együttdolgozás­­ alapján. . ,­­ Indítványunkra a szövetséges országok uralkodó osztályainak képviselői azzal válaszoltak, hogy megtagadták a népbiztosok kor­mányának elismerését és azt, hogy velük a béketárgyalásokra vonatkozóan­ érintkezésbe lépje­nek. A győzelmes forradalom kormánya nélkülözi a professzio­­nátus diplomácia elismerését. Ám mi azt kérdjük a­­ népektől, váj­jon a reakcionárius diplomácia juttatja-e kifejezésre gondolatai­kat és törekvéseiket, vájjon a né­pek megengedik-e a diplomáciá­nak, hogy elejtse a­ békének azt a nagy lehetőséget, a­melyet az orosz forradalom megnyitott. A válasz e kérdésre... (itt szavak hiányoznak).Le a téli hadjárattal! Éljen a béke és a népek testvéri­ségei Trockij,­ a külügyek népbiztosa, Ulimov Lenin, a népbiztosok tanácsának elnöke. Czernín hivatalos válasza E táviratra a cs. és kir. külügyi kormány az orosz kormánynak e hónap 29-én a következőket vála­szolta :. . . . . . Az orosz köztársaság kormányának! A népbizto­sok tanácsának ez­­évi november 28-ról keltezett körtáviratát, a­melyben az orosz kormány kész­nek nyilatkozik, hogy tárgyalá­sokat kezd a fegyverszünet és az általános békeszerződés megkö­tése érdekében, Magyarország és Ausztria külügyi kormánya meg­kapta. Az orosz kormány által közölt irányvona­lak a megkötendő fegy­verszünet és békeszerző­dés tekintetében, a­me­lyekre nézve az orosz köztársaság kormánya ellenjavaslatokat vár, a magyar­ és osztrák kül­ügyi kormány nézete sze­rint is megfelelő alapul kínálkoznak a tárgyalá­sok megkezdésére. Ma­­gyarország és Ausztria külügyi kormánya ennélfogva késznek nyilatkozik megkezdeni az orosz kormány által javasolt tárgyalásokat a haladéktalan fegyver­­szünet és az általános béke érdekében. Czernin, cs. és kir. kü!ügym®itóter. VÁROSI SZÍNHÁZ Tiszi Kálmín-tir­ai és pisárri este PADLÁSSZOBA tCindete V.3 - Imr. _______ Német gépb­án öt neénaíl biepészt teresünk. Ajánlatok fizetési igény­­.««s:;e:öié»éwl »Ném­et n munkaer­ő jeligére &­líjadóh­ivatalai keretnek: Szombat, 1917 december h Krylenko rendet csinál a fronton Az orosz hadsereg egy része a fegyverszünet és a béke mellett Rotterdam, november 3-i­­.le­nsi rendes tudósítójának távirata) Pétervárról táviratozzák a Dali Telegraph-nak. Az orosz hadsereg egyötöde he­lyeselte és elfogadta azt az utasí­tást, hogy az ellenséggel megkezd­jék a fegyverszünetre és a békére vonatkozó tárgyalásokat. A főhadi­szálláson levő általános hadita­nács azonban vonakodik Kryb­a­­kot főparancsnoknak elismerni, de kijelentette, hogy mint magán­embert fogadja el Cseremiszov, az északi front főparancsnoka, szintén nem akarta elismerni Krylenkót, mire a főpa­rancsnok az ötödik hadsereghez ment. Ennek parancsnoka sem akarta elismerni a főparancsnokot, de Krylenkónak sikerült a tábornokot fogságba vetni. A minszki forradalmi bizottság közli, hogy a nyugati front parancsnokát elmozdított­­ák állásából, mert von­a­­kodott megkezdeni a fegy­verszünetre vonatkozó tárgyalásokat az ellenség­gel. A tábornokot egy bols­e­­viki parancsnokkal he­lyettesítették. A bolsevikiek négynapos harc után elfoglalták Taskendet és Korovicsenko tábornokot letartóz­tatták. Trockij a külügyi állam­titkárt és a külügyminisztérium másik tisztviselőjét, a­kik nem akarták elismerni a bolseviki kor­mányt, elbocsátotta állásá­­ból. Egy Londonon át érkezett péter­vári jelentés közli, hogy Dacho­nin szilárdan a helyén van és több hadsereg-bizottság biztosí­totta őt támogatásáról. ,,., ,V. D. Gorkij a békeajánlat ellen Rotterdam, november 16, (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról jelentik a Daily Te­­legraph-nak . Gork­ij lapja, a No­­vaja Liza, nagyon fel van hábo­rodva Lenin békeajánlatán, de el­ismeri, hogy a pétervári spanyol meghatalmazott válasza, a­mely­­lyel egyszersmind elismeri az új orosz kormányt is, diplomáciai si­kere a bolcevikieknek. V. D. Spanyolország a békekisérletért Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról táviratozzék. A pé­tervári spanyol meghatalmazott Trockij­hoz levelet intézett, a­mely­ben közli, hogy a közvetlen fegy­verszünetre és a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó orosz ajánlatot Trockij törvényes (jo­gos) kívánságára kormányával táviratilag közölte és így a jegy­zéket a spanyol nép tudomására adta. A meghatalmazott hozzá­tette még, hogy igyekezni fog köz­reműködni abban, hogy a békét, az egész emberiség óhaját, megvaló­sítsa. V. B. I. román front orosz katonái a békéért Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról jelentik a Daily Telegraph-nak: A román fron­ton lévő hadsereg-bizott­ság táviratban felszólí­totta Dnehonin főparancs­nokot, hogy vessen véget a háborúnak és koalíciós szocialista kormány ve­gye kezébe a vezetést. T. D . A románok menekülnek Oroszországból A román hadsereg sorsa Sloertalin, november 27. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Stockholmban és környékén nap­­r­ó­l-n­apra növekszik az Oroszországból menekült románok száma- A minap ér­kezett többek közt Frino (?) is­mert román publicista, az Univer­sal egykori szerkesztője, Take Jonescu bizalmasa. Az idemenekült románok elbeszé­léséből látni lehet, hogy az orosz különbéke hírek milyen rémítő zűrzavart okoz­tak a román hadseregben és a kormányban. Azt hiszik, hogy ha Oroszország különbékét köt, a román kormány és Ferdinand ki­rály tovább is hű marad az ententehoz, mert hiszen akkor már nincs mit ve­szíteniük. Ha a különbéke létrejön és Oroszország ily mó­don semleges állam lesz, természete­sen az egész román hadse­regnek csakhamar le kel­lene tennie a fegyvert, vagy­ Oroszországba me­­n h­ili od a hol Ot!­á is A ro­mán katonákat Internál­­n­á­k. A király és a kormány a sze­rb példát követve, valamelyik entente országba utaznék és onnan folytatná jelképesen a háborút. Adorján Andor: ai keleti harctéren Románia s Anglia veszi át a evezető szerepet Genf, november 29. (Az Est kiküldött tudósítójánál; távirata) Iliescu román tábornak mondotta a Victorie tudósítójának: — Ha as cross hadsereg teljesen cső­döt mond, akkor a román, hadsereg szervezi az elferdállást, melynek bázisa a fekete-tengeri orosz hajóraj lenne. Az ententenák ezt a flottát birtokába kell vennie, úgy szintén angol parancs­nokság alá kell hegesni az örszény­­országban harcoló orosz kötelékeket. Az ellátást a szibériai vasúton lehet szervezni. V.,t ■ ng B. 3L (Ez a­ kétségbeesett terv alighanem örökre meghiúsult az orosz külön­­békeajánlat folytán, mely Románia háborújának, sorsát is megpecézett fel

Next