Az Est, 1917. december (8. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

2. oldal Szombat, 1917 december h elismerte a bolseviki uralmat és tár­gyal a kormánynyal. A béketárgyalások megindulása kri­tikus helyzetbe sodorja Romániái és a romáit frontot. A román arcvopal ed­dig csak az orosz frontra támaszkodva állta meg a helyét és a román kor­mány csak Oroszországon át kapott segítséget az ententetól. Máris van­nak olyan híreink, hogya román front hadseregbizottságai békét követel­nek. A legközelebbi lépés a békéhez ve­zető utón nyilván a központi hatal­mak és az orosz kormány mcghatal­­mazottatnak közvetlen tárgyalása lesz. Rotterdamon át délben érkezett pétervári jelentések szerint Krylenko megbízottai már érintkezésbe léptek a német fronttal és a német főpa­rancsnok az északi német hadsereg parancsnokát, valószínűleg Lipól ba­jor herceget bizta meg a tárgyalá­sokkal. Az osztrák szociáldemokraták interpellációja a békeajánlatról * Bécs, november oú. (Az Esi bécsi szerkesztőségétől) Adler és Seitz szociáldemokrata képviselő és társai az osztrák kép­viselőház mai ülésén az alábbi kér­dést fogják intézni az osztrák minisz­terelnökhöz : — Hajlandó* e a kormány az orosz kormánynak fegyverszünetié« az ál­talános béketírgyalásra vonatkozó meghívását elfogadni és e tárgya­lásokat engesztelékwiy, békés szel­lemben folytatni és e tárgyalások céijánl az általános, mindkét har­coló csoportra aézvó egyformán becsületes, hódítás és hadikárpót­lás nélküli megegyezése« slapuló békét kitűzni, a mely a nemzeti­ségek önrendelkezési jogán alap­szik "? Az orosz békeajánlat A cs. és kir. Iíadseregiőparancü­­uoksághoz egy r-észben eltorzított szikratárirat érkezett, a melyet, a mennyire lehetséges volt, kiegé­szítettek és a mely így hangzik: Carszkojeszelo, november 28. A hadviselő országok népeihez. A győzelmes munkás- és pa­rat .{forradalom Oroszországban a béke kérdését élére állította. • Az ingadozások, a halogatások és a bürokratizmus korszaka Ire­­i'cjeződött. Fölszólítjuk most az összes hadviselő államok összes kor­mányait, összes társadalmi osz­tályait és összes pártjait, hogy kategorikusan válaszoljanak ar­ra a kérdésre, vájjon velünk együtt hajlandók-e tárgyalásba ■ bocsátkozni a haladéktalan fegy­verszünet és az általános béke érdekében, vagy nem. E kérdésre adandó választól függ, vájjon elkerüljük-e as u} téli hadjáratot, minden rémségé­vel és nyomorával,, vagy pedig hogy Európát továbbra is vér fogja-e áztatni. Mi, a népbiztosok ■ tanácsa, ezzel a kérdéssel fordu­lunk szöi’etségeseink: Francia­­ország, Nagy-Britannia, Olasz­ország, az Egyesült-Államok, ‘ Belgium, Szerbia, Bománia, Ja­pán és Kina kortnányaihoz. Mi ■ saját, népeik előtt, az egész világ előtt azt kérdezzük tőlük, vájjon készek-e béketárgyalásokba bo­csátkozni. Mi, a népbiztosok ta­nácsa, a szövetséges népekhez, elsősorban a dolgozói töjnegekhee fordulunk azzal a kérdéssel, váj­jon hajlandók-e ezt az értelmet­len mészárlást folytatni és vakón előidézni az európai kulíura rom­lását, Mi azt kívánjuk, hogy a szövetséges országok munkás­pártjai haladéktalanul válaszol­janak arra a kérdésre, hogy hoz­• zájáruktak-e ahhoz, hogy a béke­tárgyalások megkezdődjenek. Ezt a kérdést mindenek fölé he­lyezzük. A béke. a melyet javasolunk, re népek békéje legyen. Es á béke megegyezésen alapuló tisztessé­ges béke legyen, a mely minden népnek biztosítja gazdasági és kulturális fejlődése szabad­ságát. A munkás- és parasztfor­radalom már tudatta békeprog- i rabiját, Közöltük a cárnak és a burzsoáziának a szövetségesek­kel kötött titkos szerződéseit és kijelentettük, hogy re szerződések \ nem kötelezik az orosz népet. Mi az, összes népeknek nyilvánosan ' nj szerződés kötését ajánljuk a ' megegyezés és az együttdolgozás : alapján. , , i Indítványunkra a szövetséges országok uralkodó osztályainak képviselői azzal válaszoltak, hogy megtagadták a népbiztosok kor­mányának elismerését és azt, hogy velük a béketárgyalásokra vonatkozóan' érintkezésbe lépje­nek. A győzelmes forradalom kormánya nélkülözi a professzió­­nátus diplomácia elismerését. Ám mi azt kérdjük a . népektől, váj­jon a reakcionárius diplomácia juttatja-e kifejezésre gondolatai­kat és törekvéseiket, vájjon a né­pek megengedik-e a diplomáciá­nak, hogy elejtse a. békének azt a nagy lehetőségét, a melyet az orosz forradalom megnyitott. A válasz e kérdésre... (itt szavak hiányoznak).Le a téli hadjárattal! Éljen a béke és a népek testvéri­ségei Trockij,. a külügyek népbiztosa, Uljmov Lenin, a népbiztosok tanácsinak elnöke. Czernín hivatalos oálasza E táviratra a es. és kir. külügyi kormány az orosz kormánynak e hónap 29-én a következőket vála­szolta :. . . . , . Az orosz köztársaság kormányának! A népbizto­sok tanácsának ez -évi november 28-ról keltezett körtáviratát, a melyben az orosz kormány kész­nek nyilatkozik, bogy tárgyalá­sokat kezd a fegyverszünet és az általános békeszerződés megkö­tése érdekében, Magyarország és Ausztria külügyi kormánya meg­kapta. Az Orosz kormány által közölt irányvona­lak a megkötendő fegy­verszünet és békeszerző­dés tekintetében, a me­lyekre nézve az orosz köztársaság kormánya ellenjavaslatokat vár, a magyar^ és osztrák kül­ügyi kormány nézete sze­rint is megfelelő alapul kínálkoznak a tárgyalá­sok megkezdésére. Ma; gyarország és Ausztria külügyi kormánya ennélfogva késznek nyilatkozik megkezdeni az orosz kormány által javasolt tárgyalásokat a haladéktalan fegyver­­szünet és az általános béke érdekében. Czernin, cs. és kir. kü!ügym®itóter. VÁROSI SZÍNHÁZ Tiszi KáJmía-tir Ui és oisáíK este PADLÁSSZOBA tCnrdete V.3 - Imr. _______ Krylenko rendet csinál a fronton Az orosz hadsereg egy része a fegyocrszünet és a béke mellett Rotterdam, november 3-K /.le Esi rendes tudósilójának távirata) Pétervárról táviratozzák a Dali Tclegraph-nak: Az orosz hadsereg egyötöde he­lyeselte és elfogadta azt az utasí­tást, hogy az ellenséggel megkezd­jék a fegyverszünetre és a békére vonatkozó tárgyalásokat. A főhadi­szálláson levő általános hadita­nács azonban vonakodik Krylea­­kút főparancsnoknak elismerni, de kijelentette, hogy mint magán­embert fogadja öl Cseremíszóv, az északi front főparancsnoka, szintén nem akarta elismerni Krylenkót, mire a főpa­rancsnok az ötödik hadsereghez ment. Ennek parancsnoka sem akarta elismerni a főparancsnokot, de Krylenkónak sikerült a tábornokot fogságba vetni. A minszki forradalmi bizottság közli, hogy a nyugati front parancsnokát elmozdított iák állásából, mert von a* kodott megkezdeni a fegy­verszünetre vonatkozó tárgyalásokat az ellenség­gel. A tábornokot egy bols e> viki parancsnokkal he­lyettesítették. A bolsevikiek négynapos hare után elfoglalták Taskendet és Korovicsenko tábornokot letartóz­tatták. Trockij a külügyi állam­titkárt és a külügyminisztérium másik tisztviselőjét, a kik nem akarták elismerni a bolseviki kor­mányt, elbocsátottaállásá­­bél. Egy Londonon át érkezett péter­vári jelentés közli, hogy Dacho­nin szilárdan a helyén van és több hadsereg-bizottság biztosí­totta őt támogatásáról. ,,., ,V. D. Gorki} a békeajánlat ellen Rotterdam, november SO, (Az Esi rendes tudósítójának távirata) Pétervárról jelenük a Daily Te­­legraph-nak : Gorlcij lapja, a No­­vaja Sizn, nagyon fel van hábo­rodva Lenin békeajánlatán, de el­ismeri, hogy a pétervári spanyol meghatalmazott válasza, a mely­­lyel egyszersmind elismeri az nj orosz kormányt is, diplomáciai si­kere a boleevihieknek. V. D. Spanyolország a békekisérletért Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról táviratozzék: A pé­tervári spanyol meghatalmazott Trockij hoz levelet intézett, a mely­ben közli, hogy a közvetlen fegy­verszünetre és a béketűrgyalások megkezdésére vonatkozó orosz ajánlatot Trockij törvényes (jo­gos) kívánságára kormányával táviratilag közölte és igy a jegy­zéket a spanyol nép tudomására adta. A meghatalmazott hozzá­tette még, hogy igyekezni fog köz­reműködni abban, hogy a békét, az egész emberiség óhaját, megvaló­sítsa, V. B, Jl román front orosz katonái a békéért Rotterdam, november 30. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról jelentik a Daily Telegraph-nak: A román fron­ton lévő hadsereg-bizott­ság táviratban felszólí­totta Dnehonin főparancs­nokot, hogy vessen véget a háborúnak és koalíciós szocialista kormány ve­gye kezébe a vezetést. T. D . A románok menekülnek Oroszországból A román hadsereg sorsa Német gépirón őt ueénaíl bUepésrt teresünk. Ajánlaíok fizetési igény -.««s:;e:öié»éwl »Néniéi nsnukaerZc Jeligére & líjadólrivataJSi kéretnek: SloeUtúltn, november 27, (Az Est kiküldött munkatársának távirata) Stockholmban és környékén nap­­r ó 1-n apta növekszik az Oroszországból menekült románok száma- A minap ér­kezett többek közt Ftnno (?) Is­mert román publicista, az Univer­sal egykori szerkesztője, Take Jonestu bizalmasa. Az idemenekült románok elbeszé­léséből látni lehet, hogy az orosz különbeké hírek milyen rémitö zűrzavart okoz­tak a román hadseregben és a kormányban. Azt hiszik, hogy ha Oroszország kűlönbékőt köt, a román kormány és Ferdinand ki­rály tovább Is hü marad az ententehoz, mert hiszen akkor már nines mit ve­szíteniük. Ha a különbéke létrejön és Oroszország ily mó­don semleges állam lesz, természete­sen az egész román hadse­regnek csakhamar le kel­lene tennie a fegyvert, vágj' Oroszországba me­­u chili oh a hol Oí! á il A ro­mán katonákat Internál’ n á k. A király és a kormány a sze rb példát követve, valamelyik entente országba utaznék cs onnan folytatná jelképesen a háborút. Adorján Andor. Ji keleti harctéren Románia s Anglia oeszi át a erezető szerepet Genf, november 29. (Az Est kiküldött tudósítójánál; távirata) Iliescu román tábornak mondotta a Vidorie tudósitójának: — Haas cross hadsereg teljesen cső­döt mond, akkor a rámán, hadsereg szervezi az cllerdállást, melynek bázisa a fekete-tengeri orosz hajóraj lenne, Az ententenák ezt a flottát birtokába kell vennie, úgy szintén angol parancs­nokság alá kell hdgesni az örnzéng­­országban harcoló orosz kötelékeket, Az ellátást a szibériai vasúton lehet szervezni. V;,t ■ üg B. 3L (Ez a. kétségbeesett terv ahghanem örökre meghiúsult az orosz külön­­békeajánlat folytán, mely Románja háborújának, sorsát is mggpecéteitfcj

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék