Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-29 / 305. szám

’Budapest» X01S * UaSCimap * december 29. Előfizetési árak: gtgy h&k­aprtju. ~ SeHHTtoMe* tfegyc&cora « ns.— Um*an.®. Félévre .««•«•«. $11.— korona Égése évre» « ~ (50.- ár©#»««« ^ Megjelenik délután # Egyes axdimn ára lgOn fitlé**» Minden kUl.teményuszk­atet%* nyomása tilos IX. évfolyam * 3 CS. szám, Smerkesettség» Olt* kerület, Erxsébet-kHrmt 1, Kiad* hivatal s SWJT­. Rrxaébetakarni* t€**mWk, Flék-kiadóhivatalok i (%* Du­man császár»** rá. i*» és ill., Váci»etca lg. Wien» /•» 9* BS 23SSZS. mai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Beszédet­ tervezetek, programok, refor­mok és viták és nyila­tkozatok. Még mindig, szent Isten még most is! Itt egy átkozott nya­valyát lát az ember, egy nem­zeti nyavalyát. . A politizálás nyavalyája ez. A volt Magyarország felborult, el­múlt, ez a pióca nyavalya ez itt maradt ezen a nemzeten. A poli­tizálást nem tudtuk elcsapni. Elkergettük a gonosz parlamen­tet elkergettük a Habsburgo­kat, elkergettük a vérhabzsoló osztrák tábornok bancját és en­nek az ellenségü­­eknek, a politi­zálásnak, ennek nem tudtunk felmondani. A szörnyű levere­­tés, a boldog forradalom, a vi­lág összedülése és a­ világ haj­­nalhasadása nem volt elég ahoz hogy erről a szerencsétlen ma­gyar tempóról egyszerre leszok­junk. Kérjük szépen a tisztelt tár­saságot, hát mire van még szük­ségük hozzá hogy felriadjanak holdkóros andalgá­sokból? Sze­meik nem látják, fülük nem hall­ja, bőrük nem érzi miről van most szó? Életünkről, a holnapi nap biztonságáról, a lámpák vi­lágosságáról, a kazánok forró­ságáról, a szájakba való megsü­tött falat kenyérről, a­mi ha hiányzik egy reggel, jaj min­denkinek! Erről van szó! A munkáról, a rendről van szó! Lelkünk isteni melegségével ás világosságával támogatjuk és védjük a szociálist­, program­ot,­­ melynek a társadalomban jo­jót, erkölcsöt, munkát, jólétet kell teremtenie. Fájdalmunkkal, vérünkkel magyarok vagyaink, egyek vagyunk minden magyar­ral, a ki az országot ért sértések ás veszedelmek közt töpreng és nem akarja és nem fogja a dol­gokat ennyiben hagyni! De nost, a mai napon, a mai nap óráiban nem engedhetjük oda magunkat a jövendő tüzes sötét gondjának, s nem ábrándozha­tunk boldogító hosszú programo­kon. Honfigond, belső probléma most e hideg télben egy van, a legelső: a rend! A támadásra készülő katasztrófát feltartóz­tatni, a munkát helyreállítani, a betevő falatot biztosítani! Er­ről van szó, tisztelt kormány és minden ligák és szervezetek. Ar­ról van szó hogy holnapután vagy holnap a téboly ne perzsel­je fel házainkat és gyermekeink éhen ne haljanak. Erről van •—^­ia+cIV Síelni ! L­entente ansztigai sem kerül­hetik el a megroxkódtatásokat M „mmenbté** d­&Re a vUdgheigxetröt A Genf, december 27 iJf Esi kikeiam tudósítójának távirata) Jl Hsmuiíté juzsszabb­ éjekét i? az általános világhelyzet­ről, melyet rend kh1iV,'sütőjén W|» ParasztjaiJfjÉit agyonpromják a nagy pénzügyi terhek, termelésünk elpisont» a legnehezebb helyzetben kell helyreállí­­tani hát departespontunkat. A társadalmi forradalmak «­g­yis » Európát megreszkettetik. Polgárságunk a legnagyobb ijedelemben vl, mert egy járvány elterjedésétől fél. Krater arra gondolt, ‘ahogy a proletárok hadseregét Oroszország ellet* küldik, da mvlár visszarettentek ettől az őrü­lettől, inte­­­ynese egyetlen „következménye az lenne, hogy nám­ost 'ii kitörne * forradalom. Oroszországban, Námeiorozágbán, Ausztriában, a Balkánon és Lengyelországban egyre nagyobb az éhínség. Minden öntudatra ébredt nemzet azonnal követeli jogainak elismerését. Az egyes vidé­keken oly nagyok a nehézségek, hogy éles és véres viszályok támad­nak. De az entente országai sem mentesek ezektől a megrázkódtatásoktól, melyeknek most még csak a kezdeteit érezzük. Ehhez jön még a fajok gyűlölete és az osz­tályok ellentéte. Ilyen körülmények között kezdődik a békekon­ferencia. Wi­lson volt az egyetlen, aki megértette, hogy ezekben a rettenetes időkben a kimerült népek egyetértése és egyesítése az egyetlen megoldás. Ha az entente meghallgatja e bölcs ember szavait, akkor lehetséges lesz a világot egy időre még meggyógyítani. De nem bizonyos, hogy vezet,ő osztályaink követni fogják Wilson­­ n­­­­e­­­m vdt B. 5. Az Internacionále és a szocialisták nemzetközi kongresszusa Branting távirata Eberthez és Vander­veldéhez­ ­:­otterdam, december 27 (Az Est rendet tudósítójának távirata) Brüsszelből táviratoztak. A belga szocialista párt kongresszusa elhatá­rozta az Internacionále helyreállítását, de néhány feltétellel. Huysman­s, a­ki az Internacionále irodáját a háború alatt vezette, a következőket mon­dotta :­­ — Nem akarom, hogy az Interna­­cionále központját Belgiumból áthe­­lyezzék. (Az Iroda székhelyét a há­ború alatt ideiglenesen Brüsszelből Svájcba tették át.) A háború alatt én­­ nemcsak a beírta, angol és francia szo-­­­cialistáknak voltam a titkára, hanem­­ a boche-oké is. Ezeket a szavakat, hogy »»a boche­­oké is«, Huys­mans erősen hangsú­lyozta. V. D. Stockholm, december 2? (Az Est rendes tudósítójának távirata) Branling karácsony este táviratot kapott Brüsszelből Huysmanstól, a­ki felkérte őt, hogy minden eszközzel hívja össze a nemzetközi szocialista kongresszust január elejére Lausan­­neba és ami hívja m­eg minden ország, tehát a semlegesek­ét, az oroszok szocialistáit is. A kongresz­­szus titkára Huysmans lesz, a­ki a Parison át Lausanneba utazik. Ugyan­ekkor Lindquist is meghívót kapott a nemzetközi szakszervezeti konferen­ciára. Branting Huysmans távirati értesítésére nyomban táviratozott Vanderve­ldé-nek s Ebert-nek. Az Ebert­­nek küldött táviratában közli, hogy Vanderveldének azt a választ küldte, hogy a nemzetközi kongresszus végleges összehívása előtt meg kell kérdezni német elvtársait, képe­sek-e a német nemzetgyűlési válasz­tások előli megbízottakat küldeni a kongresszusra? A­mennyiben erre igenlő választ kapna, ő— Branting — közzétenné a hivatalos meghívásokat, bár a maga részéről szívesebben látná. ha a kongresszust néhány héttel elha­lasztanák, már csak azért is, hogy, tekintettel a németországi közlekedési nehézségekre, minden ország tökéine­tesen legyen képviselve. Branting végül kéri Ebertet, hogy minél előbb közölje vele véleményét és, a Haase véleményét is. Henderson, az angol szocialisták vezére szintén táviratot küldött Bran­­tingnak és az angol szocialisták ne­­vében azt kívánja, hogy a nemzet­­közi kongresszussal egyidőben az Irodát is hívják össze, mert a kon­gresszuson való részvétel szempont­jából meg kell vizsgálni az utóbbi időben keletkezett új szocialista pár­tok helyzetét érik. A belga külügyminiszter a Versailles­ konferencián Rotterdam, december 17 (As Est rendes tudósítójának távirata) Brüsszelből jelentik: Hymans beky. külügyminiszter az előzetes kon­ferenciára Versaillesba utazott, v _____, V. St. Wilson tanácskozása az angol kormánynyal­ ­ London, december 27 A Reuter-ügynökség jelenti: Wilson ma a Bunningham-palotában két óra hosszat tartó tanácskozást folytatott Lloyd Georgessal és Balfour-ral. Hét olasz lap az erőszakos béke ellen Viiasso, december 27 (As Est rendet tudósítójának táviratai Két nagy olasz lap, a Stampa és a Secolo, az erőszakos béke ellen foglal állást. A Stampa azt írja, hogy ha most a győztes hatalmak erősza­kos békét kényszerítenek az európai népekre, akkor a csalódott népek új fegyverkezéshez fognak látni; az uralkodó osztályoknak éppen ezért saját érdekükben kell igazs­ igosan megoldani abbéke problémáját! A Secoló­ban Faréra, az ismert olasz történetíró figyelmezteti a győz­tes hatalmakat a győzelem veszé­lyeire és azt követeli, hogy az­entente váltsa be azokat az ígéreteket, a­melye­ket a világháború folyamán tett. Azt írja Ferrero, hogy Franciaország most szét akarja darabolni Németországot és nem gondolja meg, hogy ezzel Európa jövendőjét veszélyezteti és magvát hinti el egy új háborúnak, a­melyben a megerősödött központi hatalmak fognak győzni. Ferrero hangsúlyozza, hogy csak a nemzetek szövetsége biztosíthatja a tartós bé­két.­­.

Next